A közigazgatási reform hangsúlyos eleme, hogy új szakmai vágányra terelje az önkormányzatokat, új struktúrát alakítson ki – fogalmazott az első vitafórumot megnyitva dr. Tóth Zoltán, a BM közigazgatási államtitkára, aki három fő célt jelölt meg ezen a területen.

Önkormányzatok hálózatban

– Az új struktúra célja a lakosság magasabb színvonalú kiszolgálása és a nagyobb hatékonyság révén a költségvetési kiadások csökkentése. Ehhez eszköz az elektronikus önkormányzatok megteremtése – hangsúlyozta az államtitkár.

Fontos cél az is, hogy meg tudjunk felelni az európai uniós csatlakozással jelentkező kihívásoknak, képesek legyünk igazodni az EU-hierarchiához, hiszen a jövőben másik bürokráciába kell betagozódnunk. A szuverenitás egy részét át kell adnunk Brüsszelnek – szögezte le Tóth Zoltán –, és erre még nem vagyunk felkészülve. A közigazgatási reform harmadik feladata az, hogy orvosolja az összes rendszerváltás utáni közigazgatási hibát.

A vita ezt követően elsősorban az e-ökormányzatot járta körül. A 3200 magyar önkormányzatból 920 rendelkezik valamilyen internetes portállal, de a többinek is szükségük lenne rá, hogy bekapcsolódjanak a portálrendszerbe, amely kitűnő kommunikációs csatorna a kistérségek között.

Kistérségi alapon kell gondolkodni – hangsúlyozta Laki Csaba, a Municipium Alapítvány ügyvezetője, Görög András, Budapest XI. kerületének alpolgármestere pedig példaként elmondta, hogy kerülete már tavaly megkezdte az e-önkormányzati rendszer bevezetését, ám az még több elemében párhuzamos, illetve elszigetelt alkalmazásokból áll, ezért rendszerként még ma sem működik.

Tankó Zoltán, aMatáv Rt. vezérigazgató-helyettese az üzleti szektor képviselőjeként rámutatott, hogy az e-önkormányzati rendszer nem technikai kérdés, hanem sokkal inkább a szolgáltatásról szól, és nagyon fontos, hogy a technológiákban rejlő lehetőségekkel megismertessük az embereket.

Arra a záró kérdésre, hogy ki mit vár saját területén az e-önkormányzati rendszer megvalósításától, állampolgárként többen a kényelmes ügyintézést emelték ki, vállalati résztvevőként a jó kapcsolatrendszert, az önkormányzatok oldaláról nézve pedig a belső hatékonyság növekedését, a közösségi és felügyeleti jellegű munka felgyorsulását.

Az államtitkár beszélgetőpartnerei voltak még: Fehér Péter, a Települési Önkormányzatok Szövetségének informatikai vezetője, Filep Miklós, a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács alelnöke, Hoffmanné dr. Németh Ildikó, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal hivatalvezetője, valamint Piroth István, az IHM e-kormányzat főosztályvezetője.

Van-e, lesz-e információs társadalmunk?

Az információs társadalom kiépítéséről ütköztették elképzeléseiket a köz- és a magánszféra jeles képviselői a konferencia első napjának délutáni fórumán.

– Van, és lesz is információs társadalom Magyarországon – szögezte le már a fórum elején dr. Bakonyi Péter, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) helyettes államtitkára az első nap második fórumának vezető előadójaként–, mert a kialakulása spontán folyamat, ám felgyorsításához már központi stratégiára van szükség.

Erre a célra készült tizenkilenc alágazat bevonásával a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS), amely – az elmúlt évek kudarcba fulladt elképzeléseivel ellentétben – nagyon széles támogatást élvez. Az EU 2010-re a világ vezető tudásalapú társadalmává szeretne válni, ami Magyarországot e téren (is) óriási kihívás elé állítja: meg kell haladnia az unió átlagos fejlődési ütemét. Ami nem irreális, hiszen például Észtországnak vagy Szlovéniának ez rendkívül gyorsan sikerült.

– Egy évvel ezelőtt, amikor ugyanezen a konferencián, néhány méterrel arrébb az agrárinformatikáról beszéltem – vette át a szót dr. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára –, többen is a nagy, közös rendszert működtető szoftverre kiírt pályázatról kérdeztek, és azt mondtam, hogy jó lenne, ha a szakma nem a lobbizással lenne elfoglalva, mert az vakvágányra vezet. Nos, így is lett, mert az akkori tender eredménytelenül zárult, és nagyon nehéz „a megakadt szekeret kirángatni a kátyúból.” Úgy tűnik, napokon belül mégiscsak sikerül, de ezzel persze csak a szoftver problémája oldódik meg. Sokkal fontosabb azonban az a tartalom, ami mögötte van. Tehát: az agrárinformatikai rendszer három nagy alrendszerre épül. Az első a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, ami digitális fényképezéssel már elkészült, a használatát azonban nehezíti, hogy a gazdák be tudják-e azonosítani a saját földjüket rajta. A második a gazdaregisztráció, amit eredetileg is az év végéig szerettünk volna befejezni, és addigra meg is lesz. S az egységes állatnyilvántartás, 98 százalékban ez is kész. Másfél éves kormányzati munka birtokában ki merem jelenti – jegyezte meg végül az államtitkár –, hogy az agrárinformatikában, sőt általában az e-társadalom létrehozásában ki-ki a saját területén nagyon sok mindent megvalósított már. A legnagyobb hiány: a szervező erő, amelynek azonban a kormányzat csak az egyik eleme.

– A MITS-ben foglaltak megvalósításához rövid távú, gyors sikerekre van szükség – vélekedett Fürjes Balázs, az Invitel Rt. stratégiai és szabályozási igazgatója, aki az úgynevezett „kritikus tömeg”-re való koncentrálást hiányolja a stratégiából.

– Információs társadalomról hitelt érdemlően tizenöt év múlva lesz mit beszélni – pontosított Fodor István, az Ericsson Magyarország Kft. elnöke. – S figyelembe kell venni azt is, hogy ez globális, de nem gazdasági folyamat – tette hozzá.

Sem az információs társadalom, sem a fenntartható fejlődés fogalmát nem lehet konkrétan meghatározni, mondta dr. Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnöke, aki használatukat inkább a valódi, mérhető kritériumok számonkéréséről való figyelemelterelés kiváló eszközének látja.

– Nem merem azt állítani, hogy információs társadalom van egy olyan országban, ahol a lakosság nyolcvan százalékának mindössze a mobiltelefon és a tévé távirányítója jelenti az informatikai eszközt – szögezte le.

Engedékenyebben fogalmazott Maradi István, a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgató-helyettese, mondván: ma lényegében mobilinformációs társadalom van Magyarországon.

– Nincs szükség információs társadalomra – lepte meg a hallgatóságot a vitába bekapcsolódva Legeza Péter, a Giro Elszámolási Rt. elnök-vezérigazgatója. – Helyette a társadalom céljainak megvalósításához kell az információs eszköztár és a számítástechnikai tudás, tehát az információs technológiát nem célnak, hanem eszköznek kellene tekinteni.

E-kormányzattal az EU-ban

Az e-kormányzat a szolgáltató állam infrastruktúrája. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) e-kormányzati központjának látómezejében az állampolgár áll, így a központ célja a közvetlenebb állampolgári kapcsolatok, a gyorsabb, könnyebb közigazgatás kialakítása – fogalmazott dr. Baja Ferenc, a MEH politikai államtitkára a konferencia második napjának első vitafórumán.

Az e-Kormányzati Központ összehangoltan dolgozik az informatikai tárcával, amelynek feladata az eszközök oldaláról, a Miniszterelnöki Hivatalnak pedig a stratégia oldaláról érhető tetten – öntött tiszta vizet a pohárba a kormányzati kompetenciákat firtató kérdések kapcsán az államtitkár. A központ készítette el – a MITS részeként – az e-Kormányzat 2005 stratégiát és programtervet. A hat átfogó programot – alapinfrastruktúra kiépítése, az e-szabályozás bővítése, e-hatékonyság, e-szolgáltatások, e-kultúra fejlesztése, valamint EU-integráció – tartalmazó anyagban meghatározták a magyar kormány e-kormányzással kapcsolatos szemléletét és alapelveit. A feladatokat 2006-ig ütemezik.

A kormányzat szándékai már világosak, de még célzottabb programra lenne szükség Baján Péter, a Synergon Informatikai Rt. kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettese szerint. Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a vállalt feladatok 75 százaléka megvalósul a kormányzati ciklus végére, akkor az informatikai szállítók is rengeteg értékes lehetőséghez jutnak. Szathmári Géza, a GTS-Datanet Távközlési Kft. vezérigazgatója úgy vélekedett, ha működni fog az egyablakos rendszer, akkor a kis- és középvállalati szektor is sokkal gyorsabban veszi fel a ritmust az informatikai fejlődéssel; hozzátette: örvendetes, hogy a következő időszakban az összes magyar önkormányzatnál megjelenik majd a szélessávú internetelérés, ami alkalmas lesz arra is, hogy adatbázisokat szolgáltassunk bárhonnan az országból. Új léptékű internetpenetráció lesz az országban és a közszférában is.

S hogy mi maradt ki az e-kormányzat 2005 stratégiai és programtervből? György László, az IBM Magyarország Kft. kormányzati ágazati igazgatója az interaktivitást erősítené. De szerinte nagy különbségek nem alakulhatnak ki a racionálisan megfogalmazott EU-célok és a magyar információs társadalom és e-kormányzat kiépítésére vonatkozó célok között. Baján Péter a közgondolkodás megváltozásának a szükségességét emelte ki, Szolnoki Zsolt, a BM Informatikai Hivatalának hivatalvezetője a projektfinanszírozás kérdésére hívta fel a figyelmet, dr. Felkai László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal hivatalvezetője pedig a rendészetet és a civil igazságszolgáltatást – mint részterületet – tenné hangsúlyosabbá. Bódi Antal, a Kopint-Datorg Rt. Kormányzati Portál Divíziójának stratégiai igazgatója a fogyasztói bizalmat és a tudást említette mint kritikus tényezőket. Vityi Péter a technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásának fontosságát, Szathmári Géza pedig az adatbázisok tetszőleges helyről való elérését emelte ki. Baja Ferenc mindezek után megígérte, hogy az elhangzottakat beépítik a programtervbe.

Infokultúra Magyarországon

– A jelenlegi fejlesztési elképzelések eredményeként 2006-ra a magyar oktatás felzárkózhat a fejlett társadalmak pedagógiai modelljéhez – mondta a konferencia záró vitafórumán dr. Magyar Bálint oktatási miniszter. – A kormányváltás után indított Sulinet Expressz program az elődjének bővített változata, és azon a filozófián nyugszik, hogy az iskolában nem informatikát, hanem digitális írásbeliséget, digitális kultúrát kell oktatni – hangsúlyozta.

A kormányzat elképzelései szerint 2005-re az ország minden iskolája rendelkezik majd szélessávú internetkapcsolattal, ezzel párhuzamosan a digitális tartalmak, tananyagok fejlesztésére és az iskolai hálózatok kiépítésére is sor kerül. A digitális tartalmakra kitérve Magyar Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerzői jogok miatt újabb „berlini falak” emelkednek, amelyek lényegesen lassítják az információáramlást, az esélyegyenlőséget. Ezért akciót indítottak arra, hogy a központi forrásokból létrejövő tartalmak EU-szerte elérhetők legyenek.

A tartalmak fejlesztését és minél szélesebb körű elérhetőségüket dr. Beck György, a Hewlett-Packard Magyarország Rt. vezérigazgatója szintén fontosnak tartja, s emellett arra is figyelmeztetett még, hogy a kormányzat IT-politika kedvezményezettein túlmenően a kimaradó generációkat sem szabad elhanyagolni.

Aggodalmát fejezte ki Lőrincze Péter, a VOSZ EU-munkabizottságának elnöke azzal kapcsolatban, hogy a mostani adókedvezményes rendszert 2005–2006-ra egy új „egyszázalékos”, úgynevezett informatikai adó válthatja fel. A másik félelme, hogy a politikai ciklusok és a kapcsolódó érdekeltségi körök ronthatják a fejlődés folytonosságát.

Az előző napi, délutáni fórumhoz is kapcsolódóan Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója megjegyezte: az ismereti szintnek túl kell mutatnia a mobiltelefon használatán. A mobilinfrastruktúra fejlettsége azért előrehaladott ma Magyarországon, mert a vezetékes telefont helyettesítő mobiltelefonra mind az igény, mind az ismeret megvolt, ám az internethasználat terén ez nem így van. A gondolatmenetet folytatva Poros Gábor, a Fujitsu Siemens Computers Kft. ügyvezető igazgatója közelmúltbeli felmérésekre hivatkozva aggasztónak vélte, hogy a lakosság egy jelentős rétegét egyszerűen nem érdekli az internet.

– Csak olyan társadalomban van lehetőség információs innovációkra, ahol az alaptudás már megvan – jelentette ki.

– A gazdasági szférába belépő pályakezdők alapvetően tévhitben vannak, nehezen lehet őket alkalmazni, mert a mai oktatási rendszer nem hangsúlyozza az együttműködés gondolatát – mutatott rá a mai oktatási rendszer egyik hiányosságára Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnöke. Ezt a gondolatot erősítette Bozsó Julianna, a VírusBuster Kft. ügyvezető igazgatója is, aki szerint nagyon fontos lenne a diákok számára, hogy már az iskolapadban rendelkezzenek gyakorlati információs tapasztalatokkal.

Ezt a pénzügyi szektor is támogatni kívánja: dr. Tamás Gábor, a HVB Bank Rt. ügyvezető igazgatója reális lehetőségnek látja, hogy a digitális kulturáltság terjesztésének finanszírozási oldalán a bankok is megjelenhessenek. Konkrétan az informatikai oktatás támogatását firtató kérdésre elmondta: egy fejlett banknál az alkalmazottak mintegy tíz százaléka foglalkozik számítástechnikával, és az ő, illetve általában a munkatársaik informatikai képzésére a bankok természetesen máris nagy gondot fordítanak.

– Mi azt a gondolatot szorgalmazzuk, hogy átgondolt, hathatós állami támogatás kell a tudásgazdaságnak – szögezte le Szekfű Balázs, az IVSZ igazgatója, aki szerint az oktatás informatizálása veszélyeket is tartogat, mert elvezethet egy olyan szintre, hogy a hagyományos, a szakma által továbbra is a leghatékonyabbnak tartott oktatási forma, a személyes jelenlét csak valamely kiemelt helyzetű kör számára lesz elérhető.

(n. t.–d. g.)