A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vidékfejlesztési (Sapard-) igazgatóságának igazgatója, dr. Pásztor Zsuzsa a munkatársaival már készíti elő a mezőgazdasági strukturális alap pályázati feltételeinek meghirdetését. Dr. Pásztor Zsuzsa szerint az EU-s forrásokért felelős kormányzati szervek közötti koordinációra nagy szükség volna az optimális pénzelosztás miatt.

- Sikerül-e lehívni a megadott határidőig a rendelkezésünkre álló Sapard-forrásokat?

- Tudvalevő, hogy a Sapard fogadására alkalmas intézményrendszer kiépítése az előző kormány hibájából megcsúszott, késett. A Sapard első három intézkedésének akkreditálására csak 2002 novemberében, a jelenlegi kormány első feladatai között került sor. Engem 2003. szeptember elsejétől neveztek ki a hivatal élére. A Sapard a három előcsatlakozási alap egyike - a PHARE és az ISPA mellett -, előfutára a strukturális alapoknak, amelyek 2004 májusától már szintén hozzáférhetők lesznek. A Sapard a mezőgazdaság versenyképességét, a vidék élhetőségét, adaptációs képességének fejlesztését és az EMOGA-ra, az Európai Mezőgazdasági Garanciális és Orientációs alapra történő felkészülést szolgálja, még a csatlakozás előtt. A program pénzügyi forrásai gyakorlatilag 2000 óta rendelkezésére állnak az országnak. Négy év alatt, évente tízmilliárd forint EU-s támogatás lehívására volt, van lehetőség, hárommilliárd forint nemzeti támogatás hozzáadása mellett. Összességében tehát 52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási lehetőséget biztosít az előcsatlakozás periódusában a magyar mezőgazdaság szereplői, a vidék számára. Mivel a program elindítása majdnem három évet késett, három év 39 milliárd forintjának ütemes pályáztatása és kifizetése egy viszonylag rövid időszak feladata maradt. A Sapard-pénzek utófinanszírozásos rendszerűek, tehát a pályázat megvalósítása után hívhatók le a támogatási összegek. Az első kifizetések most indultak. Február végéig összesen 20,3 milliárd forint kifizetésére vállaltunk kötelezettséget.

- Meddig vállalhat még kötelezettséget a hivatal az 52 milliárd forintos keretre, illetve meddig fizethetők ki, tehát valósíthatók meg az elnyert pályázatok?

- Pályázatokat 2004. április 30-áig lehet benyújtani. Az utolsó kötelezettségvállalás, tehát aláírt szerződés időpontja 2004. augusztus 31. A kifizetések a projektek megvalósulásáig, legkésőbb 2006. december 3-áig folyhatnak.

- A 20,3 milliárd forint kötelezettségvállaláshoz augusztus végéig még majd 32 milliárd forintnyit kell hozzárakni. Ennyi idő alatt van-e reális lehetőség ekkora támogatásértékű, elfogadható pályázatokra szerződni?

-A beérkezett pályázatok száma és egyre javuló színvonala több, mint reményt ad arra, hogy az 52 milliárd forintot a megadott határidőig elköltsük. Eddig 3072 pályázatot dolgoztunk fel. A jelenleg feldolgozás alatt álló 940 pályázat támogatásigénye 15,2 milliárd forint, és rendkívül nagy az érdeklődés az idén január közepén meghirdetett két új pályázati lehetőség – mi úgy mondjuk: intézkedés – iránt.

- Nem a Sapard-hivatalon múlik, hogy befogadható, finanszírozható pályázatok szülessenek. Milyen az arány a befogadott és elutasított pályázatok között?

– Nagyon fontos, hogy a beadott pályázatok célja tökéletesen megfeleljen a Sapard céljainak és az unió által előírt akkreditációs kritériumoknak. Nagy szégyen volna, ha egy EU-ellenőrzés következményeként vissza kellene fizetnünk támogatási pénzeket azért, mert hibás pályázatokat finanszíroztunk. Jelenleg a beérkezett és visszautasított pályázatok aránya, sajnos, 60–40 százalékos. A normatív támogatásokhoz szokott magyar mezőgazdaság szereplője nem volt és még ma sincs felkészülve egy európai uniós normáknak, kritériumoknak megfelelő pályázat elkészítésére. Nagy felelősség hárul emiatt a pályázatok készítőire. Egyébként egyre nő a nyertes pályázatok aránya. A Sapard jó tanulóiskola a magyar mezőgazdaság szereplői számára. Aki egyszer ezen indult és nyert, biztos, hogy az AVOP, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program pályázatainál – amely felváltja majd a Sapardot – nem lesz problémája. Már csak azért sem, mert a Sapard bürokratizmusából is okulva egy sor egyszerűbb intézkedést tudtunk elfogadtatni az EU-val. 2002 szeptembere óta több módosítási, kiegészítési javaslatunkat hagyta jóvá, és sokat sikerült javítanunk a pályázati feltételeken. Karácsony előtt sikerült az EU felelőseit meghívni Magyarországra, hogy vizsgálják felül az előbb említett két új pályázati cél bevezetésének realitását. A tárgyalások igen pozitív eredményekkel jártak. S már január közepén bevezethettük a két új intézkedést: a falufelújításhoz és -fejlesztéshez kapcsolódót és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatását. Egyébként az uniós fejlesztési tervekből következően a jövőben nagyon kell koncentrálnunk a vidék adaptációs képességének növelésére. Deklarált elv, hogy az európai vidéknek olyannak kell lennie, hogy az élet ott ne hátrányos helyzetet, hanem nyereséget jelentsen mindenki számára. A következő hétéves pénzügyi tervciklusban a vidékfejlesztés nagyon nagy hangsúllyal fog szerepelni a fejlesztési és szociális célú strukturális alapokban is. A Sapard falufejlesztési intézkedése tulajdonképpen előfutára lehet ezeknek a programoknak.

- Gondolom, a Sapard-hivatal nem ül tétlenül, várva a jó minőségű és tartalmú pályázatokat. Mit tesznek azért, hogy április utolsó napjáig beérkezzen az 52 milliárdnyi támogatási pénz lehívására alkalmas pályázat?

– Járjuk a vidéket, az önkormányzatokat. Tájékoztatunk, felvilágosítást nyújtunk, ötleteket adunk. Olyan nagyobb projektekben is gondolkodunk, amelyek egyszerre oldanák meg a magyar mezőgazdaság égető helyzetét s a Sapard-források felhasználását. Például az EU engedélyezése esetén a Duna–Tisza közi homokhátság aszályproblémáinak a megoldására is gyorsabb választ tudnánk adni Sapard-segítséggel. Meggyőződésem, hogy már jóval korábban intézményesíteni kellett volna a pályázatkészítés rendszerét. Az önkormányzatoknak fel kellett volna ismerniük – de még ma sem késő –, hogy nekik maguknak nagyon nagy lehetőségeik vannak és lesznek saját környezetük, a vidék fejlesztésére, és az ott élő vállalkozásoknak szolgáltatást is nyújthatnának. Én az önkormányzatok és a kamarák helyében már régen létrehoztam volna a pályázatíró irodákat. Rendkívül sok a vidéken élő, több nyelvet beszélő, értelmes fiatal, remek munkalehetőség volna ez a számukra. A monitoringrendszerünk eredményeképpen napi adataim vannak a beérkezett és elbírált pályázatokról, azok megoszlásáról. Ha gondot látunk a folyamatosságban, illetve a minőségben, azonnal be tudunk avatkozni. A visszajelzések alapján úgy ítélem meg, hogy a nagyon későn elkezdett Sapard-program pénzét el tudjuk költeni, mégpedig a lehető legjobb, legtávolabb mutató célokra: a magyar vidék európai irányú fejlődésére. De még egyszer hangsúlyozom: csak az előírásoknak tökéletesen megfelelő pályázatokkal érjük el a célt.

– Mi lesz a Sapard-hivatalból, ha elvégezte feladatát?

– A strukturális alapokkal, az AVOP-pal egészül ki a feladatköre. Március 31-éig meghirdetjük az AVOP pályázati feltételeit. A Sapard-pályázatok beadási határidejének lejárta után, május 3-ától már azonnal köthetünk szerződéseket befogadott AVOP-pályázatokra. Rendkívül jó támogatási jogcímekkel egészíthetjük ki a Sapard öt intézkedését. Támogatható lesz például a mezőgazdasági pályakezdő vállalkozó, a szakképzés, a halászat. Ez utóbbi támogatására külön strukturális alap nyílik. Lehet pályázni marketingre, kiállításokon megjelenésre, tájékoztató anyagok elkészítésére.

- Szándékosan nem hirdették meg előbb a mezőgazdasági strukturális alapot?

- Meg kellett várnunk az előcsatlakozási alap kifutását, mert párhuzamosan nem hirdethetünk meg két, tartalmában sok tekintetben egymást fedő támogatási keretet. A Sapard-alap lehívása elsődleges cél volt. Visszatérve a Sapard-hivatal sorsára: már most Magyarország Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalának vidékfejlesztési (Sapard) igazgatóságaként funkcionálunk. Az MVH fogja kezelni a mezőgazdaság támogatási forrásait, a kifizetéseket, a komplett regisztrációs rendszert.

- Az EU-s forrásokat elég sok célrendszerben fogalmazzák meg. A pénzek optimális elosztásához a párhuzamosságokat ki kellene küszöbölni. Ön szerint alkalmas a hazai intézményrendszer erre?

- Az EU-s pénzügyi források hazai intézményrendszere eléggé tagolt. Éppen ezért nagyon szükségesnek érzem, hogy a 2004. május 1. és 2006. december 31-i tört pénzügyi ciklus kihasználása érdekében megszervezzük és működtessük az intézményrendszerek egymás közti kommunikációját, koordinációját. Mire gondolok? Az interjúban már világosan kiderült, hogy a Sapard és az AVOP is klasszikus vidékfejlesztést, falufejlesztést támogat. De a Regionális Operatív Program – amelynek fő felelőse a Nemzeti Regionális Fejlesztési Hivatal – is a vidékfejlesztés célrendszerében fogalmazódott meg, azt szolgálja. De itt van a szennyvíztisztítás ügye. A Környezetvédelmi Minisztérium egyik központi feladata, de a Sapard-programból is támogatható cél. Az optimális vidékfejlesztés érdekében, a párhuzamosságok megszüntetése, a projektek harmonizálása miatt feltétlenül koordinálni kell egymás között. Ezzel elérhető, hogy a programok a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak, egymást segítve, egymásra épülve hatványozottabban fejthessék ki a hatásukat az adott térségben. A kormányzati szervek közötti egyeztetés nélkül nagyon nehéz lesz a pénzeket jól felhasználni.