Az ESG – vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat egyesítő keretrendszer – az elmúlt években gyökeres átalakuláson ment keresztül. Ami korábban nagyrészt önkéntes vállalások és reputációs szempontok mentén működött, az ma egyre inkább jogi és megfelelési kérdéssé válik. A szabályozás nemcsak gyorsan bővül, hanem egyre mélyebben hatol be a vállalatok működésébe – sokszor olyan területeken is, amelyek korábban teljesen kívül estek a fenntarthatósági gondolkodáson – derül ki a KSZGYSZ gondozásában, több mint 70 szerző közreműködésével megjelent Zöldgazdaság 2026 tanulmánykötet ESG-fejezetéből, amelyet Sárosi Eszter, a Greenius szakértője jegyez „Jogalkotási viharok a fenntarthatóság berkeiben” címmel. Ez a „vihar” ma már nagyon is kézzelfogható.
Fotó: Depositphotos
A változás mögött ugyanis konkrét jogszabályok állnak. Magyarországon 2024. január 1-jén lépett hatályba az ESG-törvény, amely már nem pusztán irányelveket fogalmaz meg, hanem működési kötelezettségeket ír elő. A vállalatoknak kockázatkezelési rendszert kell kialakítaniuk, rendszeresen át kell világítaniuk beszállítói láncaikat, és auditált ESG-beszámolókat kell készíteniük. A fenntarthatóság így nem különálló kommunikációs feladat, hanem a működés része lesz.
A változás mögött ugyanis konkrét jogszabályok állnak. Magyarországon 2024. január 1-jén lépett hatályba az ESG-törvény, amely már nem pusztán irányelveket fogalmaz meg, hanem működési kötelezettségeket ír elő. A vállalatoknak kockázatkezelési rendszert kell kialakítaniuk, rendszeresen át kell világítaniuk beszállítói láncaikat, és auditált ESG-beszámolókat kell készíteniük. A fenntarthatóság így nem különálló kommunikációs feladat, hanem a működés része lesz.
