A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság nem attól valósul meg, hogy egy vállalat egyre hosszabb jelentéseket készít. A riportálás ebben az értelemben inkább „csővégi megoldás”: a valódi kérdés az, hogy történik-e tényleges változás a működésben.

Ez a dilemma nem új. A Körkörös.hu korábbi elemzései is rámutattak, hogy a körforgásos gazdaság felé vezető út nem pusztán technológiai vagy kommunikációs kérdés, hanem rendszerszintű átalakulás, amelyben a szabályozás, az iparági gyakorlat és a fogyasztói elvárások egyszerre formálják a lehetőségeket.

Az ESG esetében ez az átalakulás most gyorsul fel.

Különösen a kisebb vállalkozások számára válik kézzelfoghatóvá a változás. Bár a kkv-kra sok esetben még nem vonatkoznak közvetlen kötelezettségek, a beszállítói láncokon keresztül már most is megjelennek az ESG-elvárások. A nagyvállalatok egyre gyakrabban kérnek adatokat és megfelelési igazolásokat partnereiktől, így a fenntarthatóság számukra sem marad opcionális.

Ebben a környezetben a greenwashing mozgástere látványosan beszűkül. Az egységes mérési és jelentési keretek miatt egyre nehezebb pusztán kommunikációs eszközökkel „zöldnek” látszani. A hangsúly fokozatosan áthelyeződik arra, hogy a vállalatok ténylegesen mit tesznek – és ezt milyen adatokkal tudják alátámasztani.

A kérdés így már nem az, hogy eljött-e az ESG korszaka. Sokkal inkább az, hogy a vállalatok mennyire vannak felkészülve arra, hogy ebben az új, adatalapú és szabályozott környezetben működjenek.