Már a nyáron megkezdődött a szakmai és társadalmi vita a 2004-re vonatkozó adómódosításokról. S míg a kormányzat folyamatosan a kedvezmények bővüléséről és az elvonások csökkenéséről, az ellenzék növekvő adóterhekről beszélt az elmúlt hónapokban. A parlament által november közepén elfogadott adótörvények összességükben lényegesen sem nem javítanak, sem nem rontanak a vállalkozások pénzügyi helyzetén. A könnyítéseket egyéb változások ellensúlyozzák; például a társaságiadó-kulcs mérséklését új adónemek bevezetése.

Az áfanövekményt a végső felhasználó fizeti

A költségvetésben az egyik legnagyobb bevételi forrás, a vállalkozások likviditása szempontjából pedig a leginkább érintett adónem az általános forgalmi adó (áfa).

A tervezetekben még folyt a kulcsok ide-oda tologatása, s a vége az lett, hogy – az uniós előírásnak megfelelően – a 0 százalékos kulcs megszűnt, de a 12 százalékos kedvezményes mérték 15-re nőtt, az Európai Unióban is kiugróan magasnak számító 25 százalékos felső áfamérték pedig pedig maradt, az ígéretek ellenére nem mérsékelték. Az új év első néhány napján ezért bizonyára országos leltározás következik majd. Az persze lehet, hogy a kereskedelem – a bevásárlóközpontok zöme – nem a vásárlók kirekesztése mellett teszi ezt, de a lényegen ez nem változtat: a 3 százalékpontos áfanövekményt (12 helyett 15 százalék) részben vagy egészben áthárítják a végső felhasználókra.

Bizonyosan ennél is egyszerűbb lesz az „átmenet” a villamos energia szolgáltatóinál. E cégek vélhetően nem csöngetnek be január 1-jén leolvasni a villanyóra állását, egyszerűen csak érvényesítik a 13 százalékpontnyi (12 helyett 25 százalék) drágulást akár az átalányelszámolásban, akár az aktuális havi számlában.

Ugyancsak 25 százalék áfa terheli jövőre a telekvásárlást.

A lapok kiadóinak pedig elemi érdekévé vált, hogy rávegyék olvasóikat, hogy még ez évben fizessenek elő: az áfakulcs ugyanis itt is 12-ről 15 százalékra ugrik januárban, és a jövőre dráguló újság csak a decemberben előfizető olvasónak nem kerül majd több pénzébe.

Bár apróságnak tűnik, a kisvállalkozások életében nem az, hogy ha személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó terméket vagy szolgáltatást vásárolnak – beleértve az autópálya-használati vagy a parkolási díjat –, a befizetendő áfából nem vonhatják le az ezeken a számlákon szereplő áfatartalmat.

További változások várhatók

Az áfaváltozásokat azonban január 1-jén nem tudhatjuk le teljes egészében. További törvénymódosítások várhatók május 1-jétől, aminek az elfogadását a kormány és az Országgyűlés februárra ütemezi, így – legalábbis a kormányzat szerint – nem kell tartani kapkodástól, már csak azért sem, mert az igazán fontos, az EU-tagsággal összefüggő törvényeket már kihirdették. A vámtörvényt is jövőre fogadják el, ám a vámhatóságnál aggódnak amiatt, hogy a cégeknek alig egy hónapjuk lesz megtanulni az új szabályokat, hiszen májustól már alkalmazniuk kell azokat.

A megszűnő vámszabad területekre vonatkozó szabályozás azonban már január 1-jétől hatályos. Az érintett cégek április 30-áig hajthatják végre a szükséges adminisztrációt. Számukra egyébként kedvező a változás. Megelőzőleg ugyanis be lehetett vinni vámszabad területre áfamentesen cikkeket, de kihozni már csak az általános forgalmi adó megfizetésével. Az új szabály szerint, ha vámszabad területen működő cég április 30-áig kilépteti az állóeszközöket, anyagokat, akkor megilleti őt az áfa.

A májustól hatályos jogszabály szerint, ha egy cég az Európai Unión belül kereskedik, megszűnik számára a vám- és az áfafizetés, s az uniós áfaszabályok lépnek érvénybe. Ettől a vállalkozások likviditási helyzete alapvetően javulhat, hiszen míg eddig a behozott cikk után a vámhatóságnál befizették az áfát, s körülbelül másfél hónap elteltével azt az adóhatóságtól visszakérhették, a csatlakozás után azt, amit az unióban vásárol a vállalkozó, áfamentesen megkapja, s bár bevallja az adóhatóságnak az áfát, azt rögtön le is vonhatja. A költségvetés egyébként emiatt 100 milliárd forintos áfakieséssel számol.

Csökken a társasági adó, nő az eva-határ

Sokan gesztusként értékelik azt, hogy a társaságiadó-kulcs 18-ról 16 százalékra mérséklődik, amivel a pénzügyi vezetés a vállalkozásoknak üzen. Ennél többet jelent azonban – állítják az adószakértők –, hogy az iparűzési adó 25 százalékával csökkenthető a társaságiadó-alap, igaz, ennek mértéke maximum az adózás előtti nyereséget érheti el.

Kedvező változás, hogy a kis- és középvállalkozások beruházási adókedvezménye 5 millióról 6 millió forintra nő; és az eddig csak kicsiknek biztosított, 30 millió forintnál limitált beruházási adóalap-kedvezményt kiterjesztették a középvállalkozásokra is. S bizonyára sokan élnek majd azzal a lehetőséggel is, hogy az egyszerűsített vállalkozási adót immár nem 15, hanem bruttó 25 millió forintos árbevételig lehet választani. (Az eva-szabályok egyebekben is kedvezően változtak.)

Az eredetileg nagyvállalatok által kihasznált, úgynevezett fejlesztési adókedvezmény igénybevételének a feltételei is összességében kedvezően módosultak. Mert bár az eddigi 100 százalékos mérték 80 százalékra csökkent, ám öt helyett tíz évre szól. Mérséklődött a beruházási küszöbérték is: 10 milliárd forintról 3 milliárdra, hátrányos térségekben 1 milliárdra; sőt, környezetvédelmi és szélessávú internetet bevezető projekteknél 100 millióra. A minimálisan előírt foglalkoztatottság pedig 500 főről 100-ra, hátrányos helyzetű településeken 300-ról 50 főre változott. Bővült a kedvezményezett beruházások köre is: kiegészült azokkal, amelyek élelmiszer-higiéniai feltételeket teremtenek meg; film- és videogyártással foglalkoznak; valamint az alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést szolgálják.

Az egyetemek területén K+F tevékenységet végző vállalkozások a közvetlen kutatás-fejlesztési költségeik háromszorosával, de maximum 50 millió forinttal csökkenthetik az adóalapjukat.

Új adónemek

A vállalkozásokat jövőre három új adónem sújtja. Bevezették a környezetterhelési díjat, amelynek a fajtái: levegőterhelési, talajterhelési és vízterhelési díj.

Fizetni kell az innovációs járulékot, aminek az alapja az iparűzési adóéval egyezik majd meg, s csak a mikrovállalkozásoknak nem kell fizetniük, mindenki másnak igen. Igaz, bevallani legelőször 2005. május 31-éig kell majd.

Jön az energiaadó: mértékét az értékesített villamos energia és földgáz mennyisége határozza meg, beszedése pedig nem az APEH, hanem a VPOP feladata.

Az új adónemek létjogosultságát a szakmai vitákban senki nem kérdőjelezte meg, de az innovációs járulék alapjáról, a lehetséges kompenzációkról és az új adóval érintettek köréről folyt eszmecsere.

Szja – kinek jó a kompromisszum?

A politikusok főként a személyi jövedelemadó változásaival kapcsolatos elképzelésekre figyeltek. A gazdasági szakemberek arra figyelmeztettek, hogy nincs itt az ideje a komolyabb szja-csökkentésnek, sőt a nyáron nemegyszer szóba került, hogy a kedvezőtlen költségvetési mérleg miatt inkább adóemelés lesz 2004-ben, és nem a már tavaly ilyenkor törvényben rögzített adócsökkentés. Végül csak az évi 4-5 millió forintos jövedelemmel rendelkezők számára kedvezőtlenek a változások, másoknak kedvezőbbek vagy semlegesek.

Tehát jövőre 800 ezer forintig 18 százalék a legkedvezőbb szja-kulcs, majd e fölött évi 1,5 millió forint jövedelemig 26 százalék, és a felső kulcs 38 százalék lesz. Az adókulcsok csökkentésével együtt azonban az egészségbiztosítási járulék 3-ról 4 százalékra nőtt, és megszűnik a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj adókedvezménye.

Marad az úgynevezett munkavállalói adójóváírás mértéke – aminek az értéke így az inflációt figyelembe véve csökken –, azaz a bér 18 százaléka, további megkötésekkel. A minimálbér esetében új, kiegészítő adójóváírást vezettek be, hogy adómentessége megmaradjon.

A szja-hoz kapcsolódó adókedvezményeket szigorították. Így például lakáscélú hitelhez már nem 240 ezer, hanem csak a fele. 120 ezer forint kedvezmény jár, évi ötmilliós jövedelem fölött pedig egyáltalán nincs ilyen. Megszűnik az úgynevezett befektetési adóhitel, és akinek még van ilyen kedvezménye, annak legkésőbb 2007. április 20-áig vissza kell fizetnie. Az önkéntes segély-, egészség- és nyugdíjpénztárhoz kapcsolódó adókedvezmény azonban 100 ezer forintról 120 ezerre nő.

Természetbeni juttatások

Nagy visszhangot váltott ki a múlt évben a természetbeni juttatások és a reprezentációs költségek elszámolhatóságának szigorítása, a korrigálás viszont már kevésbé. Ehhez képest jó hír, hogy havi 4 ezer forintról 6 ezerre emelkedik a természetben adható étkezés adómentességének a határa – amit immár vendéglátóhelyen is el lehet költeni –, hidegétkeztetésnél pedig 2 ezerről 3500-ra. Az adómentes iskolakezdési támogatás 10 ezer forint helyett jövő év szeptemberében 15 ezer forint lesz.

A reprezentáció adómentes limitje 2,5 millió forintról 10 millió forintra nő, de nem haladhatja meg az éves bevétel 0,5 százalékát. Üzleti ajándékot jövőre az idei háromszor 500 helyett 5 ezer forint értékben adhatunk adómentesen.

Adómentes a pályázat útján államháztartási forrásból nyert, internethasználathoz szükséges számítógép beszerzésére jogosító utalvány, évi 50 ezer forintig.

A munkáltató vagy a szakszervezet tulajdonában/kezelésében lévő belföldi üdülőben is adómentesen nyaralhatunk a minimálbér, azaz 2004-ben 53 ezer forint erejéig. A munkavállalóknak ötévenként adómentesen adható lakáscélú támogatás pedig 500 ezer forintról 750 ezerre emelkedett.

Összességében azonban a természetbeni juttatások köre jövőre szűkebb lesz, mint jelenleg, mivel csak a törvényben tételesen felsoroltak minősülnek annak; és így a pénzbeli juttatásokhoz képest általában megszűnik a természetbeni juttatások adóelőnye.