A Budapesti Árutôzsde (BÁT) 2003. december 9-i rendkívüli közgyûlésén a tulajdonosok fölényes többsége felhatalmazta az igazgatótanácsot arra, hogy tárgyalásokat folytasson a Budapesti Értéktôzsdével egy egységes börze létrehozásáról.

– Az elsô lépcsôben integrálódási folyamatról beszélhetünk, amelynek során az árutôzsdei alaptevékenység fizikailag is áthelyezôdne a Budapesti Értéktôzsdére (BÉT), és ott önálló szabályozási keretek közt folytatódna – nyilatkozta lapunknak Török Sándor, a BÁT elnöke. Az elképzelések szerint nem jogi értelemben vett összeolvadásról lenne szó, hanem az árutôzsdei tevékenység eladásáról. A BÁT tulajdonosai ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a különálló árutôzsdei gabonaszekció nyílt kikiáltásos rendszere még legalább öt évig fennmaradjon az új intézményben is.

Parkett helyett elektronika

A pesti börze közel fél évszázadnyi tetszhalál után 1990-ben nyitotta meg ismét kapuit, ám az eltelt bô évtizedben a piac nem mutatott érdeklôdést a két tôzsde integrálására.

– Felmerültek ugyan elképzelések a párhuzamosan futó – így a likviditást is szétosztó – devizaszekciók közös alapra helyezésére csakúgy, mint a BÁT tevékenységének outsource-ban való üzemeltetésére, ám ezek a részvénytársasággá alakulás okozta leterheltség miatt végül nem valósultak meg – mondta a korábbi próbálkozásokról Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója.

Az árutôzsde – a devizaszekciónál lényegesen kisebb forgalmú és veszteséges – gabonaszekciójának nyílt kikiáltásos rendszerben mûködtetése költségesebb, mint a kiegészítô jelleggel bevezetett elektronikus kereskedés, amely a forgalom öt százalékát bonyolítja le. Integráció esetén az átveendô tevékenység értéke a jövedelemtermelô képességétôl függ.

– A nyílt kikiáltásos rendszer, a brókerek érzelmi kötöttségétôl függetlenül, akkor racionális, ha legalább a fenntartási költségeit ki tudja termelni – körvonalazza a jövendôbeli tárgyalások feltételrendszerét Horváth Zsolt.

A Deák Ferenc utcai börze, a BÉT 2000-ben vált teljesen elektronikussá. A parketten egymást túlkiabáló brókerek világa ma már kuriózumnak számít Európában, költséghatékonyság szempontjából nem veheti fel a versenyt az elektronikus rendszerrel.

A nemzetközi trendnek megfelelôen a korábbi, „kereskedôk klubjának” tekintett, 2002 nyarán részvénytársasággá alakuló értéktôzsde és az azt bô másfél év után követô árutôzsde átalakuláskor kibocsátott tulajdoni papírjai – meglehetôsen hektikus csereberélést követôen – a félszáz tulajdonos közül a tíz legnagyobb szereplô kezében összpontosultak.

A dupla tôzsderali

Az értéktôzsde esetében ez a folyamat a 2003 áprilisában elsô alkalommal összehívott rendes éves közgyûlés elôtt gyorsult fel, s a tulajdoni hányadok koncentrálódása az év második felében tovább folytatódott.

A BÁT esetében is csak találgatni lehetett, hogy vajon mi a felfutott másodpiaci forgalom indítéka, bár a „bevásárlók” köre sokat elárult: 2003 ôszén az Arago Investment Holding Rt., a Cashline brókercég és üzemeltetési kft., valamint a befektetéseirôl is ismert újságíró, Korányi G. Tamás – saját személyében és az általa képviselt Baál Kft.-n keresztül is – felváltva növelte tulajdoni hányadát.

Az értéktôzsde díjbevételének közel negyedét „beszedô” BÁT részvényeinek ôszi ralija eredményeként a tulajdonosi kör jelentôs részét az – egy spekulációs körbe sorolható – árutôzsdei tagsággal rendelkezô brókerház és pénzügyi befektetôk alkották. A vásárlási rohamra a BÁT decemberi rendkívüli közgyûlésének csúcspontját jelentô – egyébként a napirendi pontok között az utolsó helyekre, Korányi G. Tamás javaslatára bekerülô –, több mint 90 százalékos támogatottságot élvezô integrációs szándék lehet a magyarázat. A közgyûlés példamutató egyetértését a pénzügyi befektetôi mentalitásnak – amit a veszteséges cégek megvásárlása és darabonkénti eladása mutat – és a szakma elvárásainak és elképzeléseinek a találkozásával lehetne magyarázni. A kompromisszum alapját a nyílt kikiáltásos rendszer fenntartása jelentette.

Azonos szereplôk, pénzügyi befektetôk

Mindezek tükrében talán nem meglepô, hogy 2003 második felében az értéktôzsde részvényeit az árutôzsdében is érdekelt szereplôk – elsôsorban az Arago Rt., a Cashline és az október közepére közel 10 százalékával már legnagyobb, késôbb 4 százaléknyi tulajdonától megváló Baál Kft. – kezdték el vásárolni, és megfelelô eladókra is találtak egyes hitelintézeti tôzsdetagok – így a Budapest Bank, a CIB Bank, az Általános Értékforgalmi Bank vagy a Takarékbank – személyében.

A BÉT – amelynek tulajdonosai a jogszabályok alapján egyenként 10 százalékos szavazati jognál többet nem birtokolhatnak – más pénzügyi befektetôk figyelmét is felkeltette. Az októberi 4 százalékáról november végére a tôzsde legnagyobb tulajdonosává elôlépett Szintra-Invest Befektetési Rt. és a jó egy hónap alatt a semmibôl 5,6 százalékkal „berobbanó” Econorg Ingatlanforgalmazó Kft. is a tôzsde 70 százalékát kontrolláló tíz legnagyobb tulajdonos körébe került.

A november végi helyzet egy másik, nem kis meglepetést okozó tranzakció folytán alakult ki: a HVB Bank érdekeltségébe tartozó CA-IB Értékpapír Rt. októberben minden ajánlatot felülmúlva „lecsapott” a regionális rekordösszegért privatizált Postabank brókercégének tôzsdei részesedésére. A hónapok óta elsô bankszférai akvizíció során a HVB csoport a maga 8,12 százalékos hányadával a tôzsde negyedik legnagyobb tulajdonosává lépett elô. A bank az új évben tovább erôsítette pozícióját: január

1-jével megörökölte a bankba olvadó CA-IB Értékpapír Rt. teljes BÉT-részvénytulajdonát,

s az Inter-Európa Bank 2,23 százalékos BÉT-pakettjének január 5-ei megvásárlásával – 10,35 százalékos részesedésével – a tôzsde legnagyobb tulajdonosává vált.

A bank novemberben azzal indokolta lépését, hogy védetté kell tenni a BÉT-et egy esetleges ellenséges felvásárlással szemben, ezen a veszélyen ugyanis a tavaszi közgyûlés nem enyhített. Lévén a börze zártkörû részvénytársaság, a szabadon forgatható tulajdoni hányadok változását követô részvénykönyv csak a tulajdonosi bejelentések alapján frissül, és – bár a gazdasági társaságokról szóló törvény erre lehetôséget adna – a részvények korlátlan átruházását az igazgatótanács nem akadályozhatja meg. Ám a tôzsde közgyûlésében túlsúlyba kerülô pénzügyi befektetôk befolyásolhatják a forgalmi díjak alakulását, bizonytalanná válhat az átalakuláskor lefektetett stratégiai célok követése és az ezek megvalósításához szükséges források rendelkezésre állása.

A BÉT-nél is vonzóbb befektetôi csemege a két börze 25-25 és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt., amely – kiszolgálva a teljes pénzügyi szektort – a teljes körû elszámolóházi és letétkezelôi tevékenységet végzi.

A BÉT ugyanis a közel 20 milliárd forintos mérlegfôösszegû, a 2002-es üzleti évben 1,5 milliárd forintos adózás elôtti eredményt felmutató Keler Rt.-tôl kapott osztaléknak is köszönhetôen vált nyereségessé, és fizetett ki közel 60 millió forintot tulajdonosainak.

Biztosítékok kellenek

A 2004. január 1-jétôl szakosított hitelintézetté vált Keler Rt.-t speciális feladatköre miatt az MNB megfelelô biztosítékok nélkül nem adhatja ki a kezébôl; ugyanakkor az Európai Unión belül megfigyelhetô integrációs és konszolidációs tendenciák a – bankok többségi tulajdonában álló – tôzsdékbe olvasztják az elszámolási rendszert mûködtetô intézményeket. A hatályos törvények viszont szabad kezet adnak a központi banknak az elszámoló- és értéktári rendszert illetô kérdésekben, így az MNB – más befolyásszerzési csatornát választva – akár Keler-pakettjének eladásával is élhet, aminek valószínûsége – az unióban tapasztalt trendeket és a jogharmonizációt is figyelembe véve – egyre nagyobb. Ebben az esetben az 50 százalékos részesedésre elôvásárlási joggal rendelkezô tôzsdék szavazatainak szükséges többségét megszerzô pénzügyi befektetôk elvileg „helyzetbe kerülhetnek”.

Piaci információink szerint 2003 decemberében tizenegy érdekelt hitelintézet – elejét véve az elszámolóházat körüllengô spekulációs légkör erôsödésének – a jegybank Keler Rt.-ben meglévô részesedésének megszerzését kezdte el fontolgatni. A konzorciumban „nagycsoportosok” lennének a HVB Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP Bank, s az ügyet támogatná az Általános Értékforgalmi Bank, a Crédit Lyonnais, az Erste Bank, az Eximbank, az ING Bank, valamint a Volksbank is.

– A következô BÉT-közgyûlés jelentôs lesz.

A HVB Bank ott arra törekszik, hogy a saját szakmai érdekeinek képviselete mellett biztosítsa a tôzsde és így a Keler szakmai kezekben maradását – nyilatkozta lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila,

a HVB értékpapír-üzletágának igazgatója, aki a bank BÉT részvényvásárlási projektjéért felel.

A hitelintézeteknek mintegy 5-6 milliárd forintot kell összegyûjteniük, s ha az MNB elfogadja az ajánlatot, az értéktôzsde tulajdonán nagyjából egyenlô arányban osztozó bankszféra és a pénzügyi befektetôk közül az utóbbiak húzhatják a rövidebbet; legalábbis azok, amelyek a Keler Rt. megkaparintásán fáradoztak. A börze részvényei így is jó befektetésnek bizonyulhatnak a remélt osztalékra utazóknak, és a rövid távon spekulálóknak is, bár az utóbbiak haszonrése a január elején 700–1000 százalékon kereskedett papírok árfolyambuborékának kipukkadásával jócskán összezsugorodhat.

Meddig marad az MNB feladata?

A jegybanktörvény következô módosítása várhatóan a nemzeti bank feladatává teszi majd az értékpapír-elszámolási rendszer biztonságos és hatékony mûködésének támogatását, összhangban más európai országok gyakorlatával – adta tudtunkra az MNB, a sajtóosztályra eljuttatott kérdéseinkre válaszolva. Ugyanakkor a fennálló trend az, hogy az elszámolóházakat a magánszektor szereplôi – többnyire a Deutsche Börse példáját követve a tôzsdék – tulajdonolják.

A jegybank nem tartja feltétlenül szükségesnek, hogy a Keler Rt.-ben hosszú távon tulajdonrésszel rendelkezzék; a magánosítás viszont nem öncél, annak során különös gondot kell fordítani arra, hogy a forgalom biztonságos és hatékony lebonyolítása ne kerüljön veszélybe.

Az MNB állásfoglalásából tehát nem derül ki, hogy a börzéket vagy egy banki konzorciumot látna-e szívesebben a Keler Rt. tulajdonosi székeiben. Megfigyelôk véleménye szerint azonban – tekintettel a tôzsdék jelenlegi helyzetére – az utóbbi megoldás van elônyben. Annyi viszont már most elmondható, hogy az errôl szóló döntés – amely már az elsô félévben is napirendre kerülhet –, valamint a két tôzsde esetleges integrációja hosszú távon lényeges befolyást gyakorolhat az Európai Unióra felkészülô hazai pénzügyi szektor versenyképességére.

Nagy Tivadar