A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által összesített tapasztalatok szerint egyre tudatosabban rendezik el vagyonjogi viszonyaikat a házasulandók és a házastársak.

Az elmúlt időszakban évről évre nagyjából ugyanannyi házassági vagyonjogi szerződést kötöttek közjegyzők közreműködésével. Figyelembe véve, hogy eközben az esküvők száma folyamatosan csökkent (2021-ről 2024-re mintegy egyharmadával), ez azt jelzi, hogy arányaiban nő a vagyonjogi tudatosság a házasok vagy házasságot tervezők körében.

Leggyakrabban azok kötnek házassági vagyonjogi szerződést a közjegyzők tapasztalatai szerint, akik egy válás után újraházasodnak. Ezzel le tudják választani a korábbi házasságukban keletkezett vagyont és adósságokat az újtól. Azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha a házastársaknak több kapcsolatból született gyermekük.

Törvényes vagyonjogi rendszerben a házastársak közös vagyonába fő szabály szerint azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Különvagyon marad ugyanakkor többek között az a vagyon, amellyel valamelyik fél a házassági életközösség kezdetén már rendelkezett, illetve az is, amit a házasság alatt örököl vagy ajándékba kap.

A házassági vagyonjogi szerződésben azonban akár teljesen felül lehet írni a törvényi szabályozást: meghatározhatják például, mi tartozzon közös vagyonba, mi maradjon különvagyon, és hogyan viseljék az egyes vagyoni terheket.