A döntés megegyezett az elemzői várakozásokkal, a megkérdezettek többsége decemberre 5,25 százalékra csökkenő alapkamatra számít. A testület legutóbbi, ez év február 22-i ülésén 6 százalékról 25 bázisponttal 5,75 százalékra, - akkori - rekord alacsony szintre csökkentette a jegybanki alapkamatlábat, és nem zárta ki a további kamatcsökkentés lehetőségét sem. Azt is jelezte a tanács, hogy a lazítási ciklus hamarosan véget érhet.
Magyarország külső sérülékenységét mérsékelte a gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú - figyelmeztet a jegybank monetáris tanácsa. A megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén ismét növekedési pályára állhat. A közvetett adók és a szabályozott árak emelése növeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására továbbra is a gyenge kereslet gyakorolja a legnagyobb hatást. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatos mérséklődést mutat. Az iparcikkek árai a kedvezőtlenebb januári adatot követően februárban korrigáltak. Mindezeket figyelembe véve a tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói árindex az idei év közepétől az MNB 3 százalékban meghatározott inflációs célja közelébe, a jövő évben pedig a cél alá süllyedhet.
A magyar gazdasági folyamatok késve követik a globális és régiós fellendülést. A növekedésben a tavaly megfigyelt szerkezeti kettősség továbbra is fennmaradhat. Az idei év során az export markáns bővülése mellett a fogyasztás az előző évi jelentősebb visszaesést követően sem fog érdemben növekedni a testület szerint. A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban javult, és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára jelentősen mérséklődött. Az egyes eurozónabeli országok államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak ugyan továbbra is jelen vannak, mégsem gyakoroltak számottevő hatást a kelet-közép európai régió országainak kockázati megítélésére - állapította meg a kamatdöntő testület. A tanács megítélése szerint a javuló tendencia fennmaradását bizonytalanság övezi.
A keddig még érvényes 5,75 százalékos kamaton a kereskedelmi bankok 4.155 milliárd forintot tartottak a kéthetes jegybanki betétben, több mint ezermilliárddal nagyobb összeget, mint az év végén.
Lehetett volna bátrabb is az MNB?
A hétfői 25 bázispontos kamatvágásnál merészebb, akár 50 bázispontos lazításra is lett volna lehetősége a monetáris tanácsnak az Equilor Befektetési Zrt. véleménye szerint. A cég összehasonlította, hogy hogyan alakult az elmúlt kilenc kamatcsökkentés idején Magyarország aktuális kockázati megítélése, amelytől a tanács függővé teszi a mindenkori kamatdöntés irányát és mértékét. Az adatgyűjtésből látszik, hogy az országkockázati felár (CDS) jelenleg messze alulmúlja az elmúlt 9 hónapban látott szinteket, sőt összességében 2008. októberi szinten, azaz a Lehman Brothers csődje körüli szinteken mozog. "Ennek alapján tehát bőven lett volna tér egy nagyobb mértékű kamatvágásra, hiszen Magyarország megítélése az elmúlt hetekben olyan mértékben javult, hogy helyenként már a Görögország számára követendő példaként emlegetik a nemzetközi sajtóban" - fogalmaznak.
A további csökkentési lehetőséget illetően az állampapírpiaci hozamok alakulását tartja meghatározónak az Equilor. Emlékeztetnek rá, hogy az elmúlt héten több, jelentősen süllyedő kamatpályát vizionáló elemzés jelent meg, ezek többsége azonban véleményük szerint túlzottan optimista. A magyar alapkamat alakulása leginkább a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyek (DKJ) hozamának alakulására van hatással, azon belül is a 3 hónapos DKJ hozamát kell figyelni, amely jelenleg 5,15 százalékon áll. Ennek alapján úgy vélik: a piaci szereplők a következő három hónapos időtávon legalább még egy 25 bázispontos csökkentéssel számolnak. Ennek időzítése azonban bizonytalan részben a választások miatt is - fűzik hozzá.
Van még lehetőség csökkenteni
Azt azonban mindenképpen ki kell emelni az Equilor szerint, hogy a szokatlanul csendes választási kampány eddig nem gyakorolt túlzott hatást Magyarország megítélésére a tőkepiaci szereplők körében. A három hónapon túli időszakot illetően arra számítanak, hogy folytatódik a 25 bázispontos csökkentési széria mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat "támogató" marad.
Annyi mindenképpen biztos, hogy az eurózónában a gyengébb fundamentumok miatt még hosszú hónapokig nem emelnek kamatot, vagyis tér és idő is marad az MNB előtt, hogy tovább lazítson, ezzel közvetve csökkentse az államháztartás kamatfizetési terhét - jegyzik meg.
El kell gondolkodni a folytatáson
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a mai, 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentés után - bár a magyar gazdaság állapota is indokolja a további kamatcsökkentést - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának (MT) el kell gondolkodnia a folytatáson. „Úgy gondoljuk, hogy az idei évben az 5% alá csökkenő jegybanki kamatszintre nagyon kicsi az esély, hiszen nem valószínű, hogy megússzuk a 2010-es évet úgy, hogy akár a belpolitikai események, akár a globális tőkepiacokról begyűrűző hatások ne borzolnák a forintban befektető piaci szereplők kedélyét. A választások közeledtével felerősödhet a befektetői aggodalom, még akkor is, ha a piaci szereplők többsége arra számít, hogy a megalakuló új kabinetnek feltehetően kényelmes többsége lesz egy stabil, kiegyensúlyozott kormányzáshoz. Azzal kapcsolatban azért maradhat kétség a befektetőkben, hogy az oly sokszor hangsúlyozott valódi reformértékű lépésekre sor kerülhet-e annak tudatában, hogy több lényeges kérdéshez kétharmados többség szükséges. A külső környezetről elég talán annyiban említést tennünk, hogy a finanszírozási igény folyamatos élénkülését látjuk a világban, ami természetesen felveti azt a kérdést, hogy ezt a növekvő igényt a tőketulajdonosok milyen áron hajlandók megtenni. Ha ez utóbbi gondolatokat összegezzük, akkor talán érthető, miért vagyunk az átlagnál kissé óvatosabbak" - teszi hozzá Vizkelety Péter.
Vizkelety Péter a költségvetést övező bizonytalanságok kapcsán kiemeli, „hogy bármilyen olyan lépés, ami bár emel valamennyit az idei hiányon, de megalapozottan a fenntartható fiskális stabilitás irányába mutat, még az IMF, illetve az EU szakértőinél is megértő fülekre kell, hogy találjon." A Generali Alapkezelő nem számít a közeljövőben a 265-ös szintnél erősebb forintárfolyamra az euróval szemben.
