Több ponton változtak január elsejétől a cafeteria elemei, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig a béren kívüli juttatások mértékét érintheti. A dolgozók rekreációját, pihenését támogató elemek köre bővül a Széchenyi Pihenő Kártyával, egy másik plasztikkártya pedig a juttatások igénybevételét reformálhatja meg.

Eddig a magyarok csekély hányada tett félre azért, hogy évekkel később - például nyugdíjasként - többletjövedelemhez jusson. A hosszú távú megtakarítási hajlandóság a kötelező magánnyugdíjpénztárak feltételezhető megszűnésével a figyelem középpontjába kerülhet. Hiszen élete során bárki, bármikor kerülhet olyan anyagi helyzetbe, amelyre nem volt felkészülve. Különösen nyugdíjasként, amikor amúgy csak a korábbi jövedelme töredékére számíthat.

Kiteljesedhetnek a patikák egészségügyi feladatai azáltal, hogy visszatérhetnek a 2006 előtti, kevésbé liberális vállalkozási formához, vélekednek a gyógyszerészek kamarájában az új törvényről, de nem gondolják, hogy a megváltozott jogi feltételek korlátoznák a versenyt.

A Széchenyi Kártya Program keretében ma már nem csak folyószámlahitelt igényelhetnek a konstrukció feltételeinek megfelelő kis- és középvállalatok. Az Új Széchényi Terv keretében kibővült, államilag támogatott hitelprogram része a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, idén januártól pedig az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhöz is kínál kedvezményes forrást.

Az adatszivárgás éppoly gyakran okoz kárt a cégeknek az informatikai szakemberek tapasztalatai szerint, mint a szándékos és rosszindulatú adatlopás. Az érzékeny adatok és információk kiszivárgása nemcsak anyagi károkhoz vezet, hanem üzleti vagy hivatali titkok esetén akár jogi következményekkel is járhat.

Azt gondolnánk, hogy amióta egyre szélsőségesebb az időjárás, és ennyi vizet kapunk a nyakunkba, fellendült a biztonságos, négykerék-hajtású járművek eladása. Ám sem nálunk, sem Európában nem így van.

A hétköznapi élethez hasonlóan a hazugság tagadhatatlanul jelen van az üzleti életben, még ha erről nem is szokás nyilvánosan beszélni. Arról, hogy mik az okok, és főként, hogy hogyan ismerhetjük fel a lódítást, Kardos Marcell-lel, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól. Azokat a cégeket viszont, amelyek nem találják meg a harmadik felet, amely eltartja bizniszüket, rövid idő alatt csődbe viheti a gyártó és fogyasztó közötti „pénztelenített" kapcsolat térnyerése. De veszélyei is vannak az ingyenüzletnek: ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek nem csökkennek a várt ütemben, vagy nem sikerül máshonnan megfelelő bevételhez jutni, biztos a bukás. Mégis, előbb-utóbb minden cégnek valamilyen módon használnia kell az ingyenességet, vagy versenyeznie kell vele.

Az elmúlt két-három évben a cégek kénytelenek voltak lefaragni költségeiket, hogy kompenzálni tudják a piaci kereslet visszaesésével keletkezett veszteségeket. Sok helyütt úgy vélik, ennél takarékosabban nem lehet működni. Az általános gazdasági fellendülés még várat magára, legalábbis a hazai mutatók ezt jelzik. A KSH május végi adatai szerint a lakossági fogyasztás bővülésére vonatkozó igen mérsékelt várakozások is túlzottnak bizonyultak. A belföldi piac stagnál, a kkv-k számára továbbra is az állandó költségek a legmegterhelőbbek. A cégek többsége elhalasztja beruházásait a talpon maradás érdekében, ám a munkatársak javadalmazása, az iroda bérleti díja, a közüzemi és telefonszámlák vagy a pénzügyi szolgáltatások költsége nem szabható a változó bevételekhez. Jó hír viszont, hogy ezeken a területeken szinte kivétel nélkül van még mód a kiadások csökkentésére vagy a működési hatékonyság növelésére.

Az IT-biztonság nem ördöngösség, a legkisebbek számára is elérhető vállalható költségekkel. Figyelmen kívül hagyni viszont hatalmas veszteséget okozhat, közvetlenül és áttételesen egyaránt.

Nem egyszerű pályázni uniós forrásért. Bár a gazdaságfejlesztés területén a kínálat és a kereslet is megfelelő, mégsem ez az általános érzet, hanem az, hogy az állam adósa marad pályázatnyerteseknek, s nem törekszik arra sem, hogy új kiírásokkal segítse a vállalkozásokat.

Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.

Az önkormányzatok a nemzetgazdaság jelentős és különleges szereplői: közfeladatot ellátó szervezetek, ami miatt a működésük és az ehhez kapcsolódó gazdasági megoldásaik eltérnek a piacon megszokottól. Céljaik is mások: a versenyszféra a profitoptimalizálásra, a helyhatóságok viszont ügyfél- és állampolgárbarát rendszerek megvalósítására helyezik a hangsúlyt. Épp ezért az önkormányzatok sajátos ügyfélkört jelentenek a szolgáltatók, nem utolsósorban az infokommunikációs iparág és a pénzügyi szektor cégei számára. Hiszen a közfeladatot ellátó helyhatóságok igényei is különlegesek: más termékek, szolgáltatások, más finanszírozási megoldások kellenek számukra ahhoz, hogy megfeleljenek az államigazgatási követelményeknek, a fejlesztési elvárásoknak és a lakosság igényeinek egyaránt. A mindennapi feladatok mellett a helyhatósági szféra számára külön megoldandó és megkerülhetetlen technikai és beruházási tennivalót jelent az e-kormányzati szolgáltatások teljes körűvé tétele, hiszen az e-önkormányzat fejlesztése a szolgáltató állam koncepciójának kulcsfontosságú eleme. Igaz, az egykor finanszírozási szempontból kockázatmentesnek tartott ügyfélkörről mára kiderült, hogy nem teljesen az, ennek ellenére a bankok továbbra is versenyeznek érte, igaz, óvatosabban és a válság hatására átstrukturált termékportfólióval. Összeállításunkban áttekintjük, milyen IKT-megoldásokkal és finanszírozási lehetőségekkel számolhatnak az önkormányzatok.

Az elmúlt évtizedben javarészt titkos projektekben tökéletesítették szakemberek azokat a technikákat, amelyekkel lehetséges a beavatkozás a regionális időjárási viszonyokba. De milyen hatással lehetnek az új megoldások az amúgy is labilis klímánkra?

A bankok egyre többféle szolgáltatással próbálják magukhoz vonzani a potenciális ügyfeleket. Ezek közé tartozik a private banking vagy a mind ismertebb treasury. A privát banki ügyfelek száma és az ágazat által kezelt vagyon nagysága az elmúlt öt évben megduplázódott, ma több mint húsz szolgáltató verseng a vagyonosok megtakarításaiért, előtérbe helyezve a befektetési kockázatok csökkentését. A treasury szolgáltatások középpontjában is a rizikófaktorok, elsősorban a kamat- és árfolyamkockázatok mérséklése áll, s ezek a megoldások egyre inkább elérhetők a kisebb cégek számára is. Ám ahhoz sem kell feltétlenül nagy vagyonnal rendelkezni, hogy valaki a befektetési piacon próbálkozzék: többféle, akár bankoktól független kereskedési platform is a rendelkezésükre áll.

A borászat és a marketing, noha feltételezi egymást, a legutóbbi időkig nem nagyon értett szót. A vidékfejlesztési tárca ezen igyekszik segíteni. A borászok együtt olcsóbban, eredményesebben pályázhatnak.

Nyugat-Magyarországon már a depresszió utáni újjáéledéshez nyújthatnak segédkezet az autóipar nagyvállalatai, Kelet-Magyarországon azonban - bár voltak kísérletek klasztereken keresztül is a beszállító ipar megszervezésére - csak kevés cég folytatja alanyi jogon a járműgyártás kiszolgálását.

A kishaszonjárművek piaca is megérezte a válságot, ám kevésbé esett vissza, mint a nagyhaszonjárműveké. Úgy tűnik, 2010 volt a mélypont, idén év elején ugyanis nőtt az új autók értékesítése. Persze a forgalom alakulása attól is függ, hogy a kereskedőknek sikerül-e magasabb szintre emelni szolgáltatásaikat.

Kevés a látogató a céges honlapon? Vagy egyáltalán nincs is a vállalkozásnak honlapja? Pedig ez ma már fontos alap, hiszen az emberek túlnyomó többsége első körben a neten keres, bármire is van szüksége. A jó honlap ügyfelet és forgalmat hoz, a rossz azonban még árthat is.

Mára a kkv-szektor döntéshozói számára is ismerősen cseng a zöld IT-koncepció, és elfogadott tény, hogy követésével csökkenthető a működés káros környezeti hatása, sőt hosszabb távon jelentős költségmegtakarításra is lehet számítani. Világtrend tehát, hogy a cégek a zöld koncepciót alapul véve szervezik át teljes működési rendjüket.

A kiégés szakszóval leírt pszichés állapot lassan üzleti fogalommá válik. Amit takar, fontos figyelmeztetés egyénnek és munkahelynek egyaránt. A kiégett vagy a kiégés határán lévő munkavállaló mérhető károkat okoz saját magának, de az őt alkalmazó vállalatnak is. Nemcsak az emberbaráti szeretet, hanem a piaci érdek is azt diktálja tehát, hogy a munkaadó fordítson figyelmet a tünetek felismerésére, és igyekezzék megelőzni azok súlyosbodását. Ez ugyanis a leghatékonyabb kezelési mód.

A nagy kockázatra és nagy megtérülésre utazó kockázatitőke-modellhez hasonlóan osztogatja 36,4 milliárd dollárját a Bill & Melinda Gates Alapítvány, mely felvette a harcot korunk legnagyobb kórságaival. Azonban orvosok és kórházak helyett innovációkat támogat.

Másként értékel-e a gyógyítás tudománya, mint a természeti adottságokra hivatkozó helyi önkormányzati, politikai és gazdasági lobbi, amely a talajból könnyen kinyerhető vízben, medencékben, csúszdákban, szállodákban látja az országnak-világnak nyújtható, idegenforgalmi bevételeket feltételező egészségügyi rehabilitációt? Az Új Széchenyi Tervet bemutató kézikönyvben ugyanis arra biztatnak: az egész ország területén legyen könnyebb a hozzáférés a rehabilitáció lehetőségéhez, javuljon érzékelhetően a szolgáltatás színvonala, míg a közelmúltban egy konferencián különös hangsúllyal szögezték le, hogy csakis bizonyítékokon alapuló balneológiáról és orvosi hidrológiáról lehet szó az elkövetkezőkben. A Piac & Profit annak próbált utánajárni, milyennek is látják a „felek" az egészségipar fejlesztési lehetőségeit. Mivel márciustól már lehet pályázni az Új Széchenyi Terv hét kiemelt területének egyikére, a 30 milliárd forintos büdzséjű egészségipari fejlesztésekre, a részletekre is kíváncsiak voltunk. Csakhogy a potenciális pályázók érvei mellett a pályáztatók szempontjait - hiába kértük - nem ismerhettük meg az illetékes kormányzati hivataltól.

Sok hazai kis- és középvállalat ma is felesleges pénzkidobásnak tartja a különböző biztosításokat, ezért csak a lehető legszükségesebb módozatokra áldoznak. A biztosítók különböző csomagajánlatokkal igyekeznek kiszolgálni a kört, de ez kevés a valódi igény felkeltéséhez.

Webes alkalmazások segítségével könnyen és rugalmasan használható a legtöbb irodai program, sok esetben ingyen. Vajon tényleg valós alternatívát jelent ez a kisebb cégek számára?

Eldőlni látszik: a megújuló energiaforrásoknál a mezőgazdaságra alapozott energetika az a terület, amelyik magasabb szintű támogatást kaphat, a finanszírozó állam és a bankok számára pedig felértékelődik a biodízel, a biogáz, az energiafű.

Nem véletlen, hogy számos magyarországi beruházó arra a következtetésre jutott, hogy a megtérülést tekintve az alternatív energia még ma sem alternatívája a folyamatosan dráguló fosszilis energiának, a villamos áramnak. Néhány vállalkozó viszont még az előnytelen feltételek ellenére sem adja fel.

Nem könnyű választ adni arra, hogy ténylegesen mely csomagolóeszköz nevezhető igazán környezetbarátnak. Az üveg, amelyik nem bomlik el a természetben, de szinte száz százalékban újratölthető? Vagy a fa, illetve a papír, amelynek a nyersanyagszükségletét erdők kiirtásával fedezik? Vagy mégiscsak az újrahasznosítható műanyag?

Nem helyettesíti, csak éppen nagy arányban feleslegessé teszi télen is, nyáron is a földgázt, a villamos áramot az a szinte önmagát kínáló praktika, amellyel a háztetők nagy részét éppen úgy zöld felületté lehet tenni, mint az épületeink oldalfalait.

Ez év január elsejétől vagy a márkakereskedések, vagy a gyártóval, forgalmazóval szerződéses kapcsolatban álló bontók kötelesek visszafogadni a forgalomból kivont járműveket. Ám a hazai feldolgozóknak nemigen van forrásuk a szükséges fejlesztésekhez, miután a roncsautók feldolgozása során nyert anyagok értéke nem fedezi a szabályos bontás költségeit.

Már napjainkban is fellelhető a benzinben olyan komponens, amelynek az eredete a szántóföld. A már megkezdődött jövő pedig tetten érhető a Mol fejlesztőinél és gyártóinál éppen úgy, mint az állam fejlesztő cégénél, a Duna Kft.-nél.

Az irodában használatos technológiák fejlődésével és elterjedésével általános volt az a nézet a kilencvenes években, hogy csökkenni fog a papírfelhasználás. Úgy tűnik, az élet nem igazolta ezeket a várakozásokat: továbbra is a papír az első számú dokumentum, az elektronizált megoldások világában is mindenki biztosra megy: kinyomtat mindent, amit fontosnak tart.

Németújvár nem vesz, hanem elad energiát: amit az erdő, a napsugár, a szántóföld segítségével megtermel, az bőven elég a városka lakóinak. Sőt, ma már a szisztéma is jó áru.

Főszerephez juthatnak a megújuló energiahordozók hasznosításának és az energiahatékonyságnak a lehetőségei, ha megóvjuk magunkat a túlhajtásoktól, élünk a várható uniós támogatásokkal, s nem mellékesen: meg is vitatjuk, hogyan kerülhetjük el a klímaváltozás ember okozta veszélyeit.

A klímaváltozásért elsősorban felelős üvegházhatású gázok 80 százaléka az energiafelhasználásból származik. Ezért mind az európai uniós, mind a magyar új energiapolitikai koncepció egyik - ha nem a - legfontosabb feladata az energiamegtakarítás és az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiák részarányának a növelése. A jövő energiaforrásai kiválasztásának a szempontjából meghatározó, hogy az uniós bizottság leszögezte: a nukleáris energia arányának növelése a fosszilis energiahordozók kiváltásának az egyik lehetséges módja.

Magyarországon a csapadék mennyisége és eloszlása, a növekvő szárazság már a klímaváltozás hatásait mutatja. Vizeink és ivóvízkészleteink tehát veszélyzónába kerültek, bármelyik klímaprognózis forgatókönyve alapján változik is a jövőnk.

Biztos-e, hogy a meglévő szabályaink a legjobb szabályaink? Nem, nem biztos. Körülbelül hét éve, hogy törvény intézkedik a hulladékgazdálkodásról, s megannyi előírás tárgyalja a regionális hulladékkezelés finanszírozási módját, uniós támogatási gyakorlatát. Mindegyik új normának számít, s mindegyik hibádzik valahol. Például kevéssé törődnek a hulladék képződésének megelőzésével, a megelőzés finanszírozásával, a közpénzek ide történő átcsoportosításával. De idesorolódik, hogy a hulladék elviteléért, tárolásáért fizetendő összegekről lemondás nem érné-e meg össztársadalmi méretekben?

Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Most induló sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodásban.

Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodásban.

Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodáshoz.

Minősíthető-e részben pénzkölcsönnek, részben befektetésnek, ha valaki egy betéti társaságnak pénzt ad át? A minősítésnek milyen jogkövetkezményei vannak?

Nyár van, sokan utaznak külföldre, és hagynak a lakásban személyi igazolványt, bankszámlaszerződéseket és havi elszámolásokat. Egy esetleges betörő elviszi ezeket a papírokat, azután bemegy a bankba, kiveszi a pénzt a tulajdonos számlájáról. Kit illet felelősség?

Ha a tisztességes és ésszerű gazdálkodás ellenére a gazdasági társaság nem tudja teljesíteni a fizetési kötelezettségeit, akkor a tagoknak és a vezető tisztségviselőknek - a jogszabályok szerinti eljárási rendben - lehetőségük van arra, hogy kivezessék a gazdálkodószervezetet a gazdasági életből. A jogi keretek betartása esetén sem a tagoknak, sem a vezető tisztségviselőknek, illetve vezetőknek nem kell tartaniuk a korlátlan felelősségük megállapításától vagy büntetőjogi felelősségre vonástól. Az új szabályok megalkotásának az volt a célja, hogy a hitelezők a lehető legkisebb veszteséggel tudják lezárni a megszűnő gazdálkodószervezettel fennálló kapcsolataikat, és ennek megvalósulása érdekében megfelelő szankciókat rendelt, amelyeket csak akkor alkalmaznak, ha annak törvényi feltételei bekövetkeznek.

A gazdasági élet széles körben alkalmazza, és már régóta igényelte a kereskedelmi ügynöknek a jogállásáról és tevékenységéről rendelkező jogszabály megalkotását, szerződéses jogviszonya szabályozását, az esetenként gazdaságilag kiszolgáltatottabb helyzetében a megbízóval szembeni védelmét. A szabályozásra szükség volt annak érdekében is, hogy az ügynökkel kapcsolatba lépő személyek védelmet kapjanak mind az ügynök, mind a megbízó visszaéléseitől.

Egy munkagép átszerelésére kötött vállalkozási szerződésnek része a vállalkozási szerződés teljesítése céljából birtokba vett munkagép megfelelő őrzése is. Az ennek elmulasztásával összefüggésben keletkezett kárt - az ellopott munkagép értékét - a vállalkozó köteles megtéríteni.

Ha a vállalkozó kft. olyan szennyvízcsatornát üzemeltet, amelybe beszivárog a talaj- és esővíz, és ennek következményeként nagyobb szennyvízmennyiséget ad át a szennyvíztisztítónak tisztításra, mint amennyit átvett, és amennyi után szennyvízelvezetési és -tisztítási díjra tarthat igényt, akkor a díjkülönbözetet maga köteles viselni, ugyanis a csatorna karbantartása, javítása vagy átépítése az üzemeltető feladata. Hatósági áras szolgáltatásnak pedig az önkormányzati vagy állami tulajdonú víziközműből származó ivóvíz, az ilyen víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés minősül, a más tulajdonnal biztosított szolgáltatás nem.

A léghajó kikötött - lenyűgözött - állapotban is a levegőben van, és állandóan mozog, ezért a kikötőoszlop kábelét, a hélium tisztaságát és az elektromos vezetékeket rendszeresen ellenőrizni kell ilyenkor is, és a léghajó mellett őrszemélyzetnek kell szolgálatot teljesítenie. Vagyis a továbbhaladás szándéka nélkül lenyűgözött léghajó kikötött állapotban is megőrzi a veszélyes üzemi jellegét, ellenben a szabályszerűen lenyűgözött helikopter nem minősül annak.

A kft. a több üzlethelyiséget magában foglaló, önkormányzati tulajdonban lévő épület üzemeltetésére jött létre, szerződés alapján. A kft.-nek az önkormányzat is tagja. Az üzemeltetés körüli viták során azonban a kft. és az önkormányzat között a kapcsolat elmérgesedett, ezért az önkormányzat felmondta az üzemeltetési szerződést. A kft. ezt nem fogadta el, és pert kezdeményezett.