A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 719 ezer, a munkanélkülieké 498 ezer fő volt az első negyedévben. Ezt megelőzően 1994 első negyedévében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, akkor 11,5 százalékon állt. A 2009 december-2010 február időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer volt, ami 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.
Az idei első negyedévben a 15-64 éves népesség 61,9 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 688 ezer fő volt, 48 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 54,5 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,6 százalékponttal csökkent. A 15-74 éves munkanélküliek létszáma 498 ezer fő volt, 95 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,8 százalékos értéke 2,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 2,6 százalékponttal, a nőké 1,7 százalékponttal nőtt.
Kifulladtak a fiskális eszközök
Egy év alatt a foglalkoztatottak száma 45 ezerrel csökkent, a munkanélküliek száma 95 ezerrel nőtt. A munkanélküliségnek a foglalkoztatás csökkenését meghaladó emelkedése annyit jelent, hogy a korábbiaknál többen jelentek meg a munkaerőpiacon, azaz növekedett az aktivitási ráta - kommentálta az adatokat a TakarékBank. Ebben szerintük szabályozási és demográfiai változások egyaránt szerepet játszhattak.
Annak ellenére, hogy a munkanélküliség meghaladta a várakozásokat, a következő hónapokban a mutatószám enyhe mérséklődésre számít a pénzintézet, amit a szezonális munkák felfutására, valamint az export-orientált vállalatok munkaerő-keresletének stabilizálódására, majd pedig emelkedésére alapoznak. A nyári hónapokban a munkanélküliségi ráta 10,6-10,8 százalékra csökkenhet a TakarékBank szerint.
Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint még legalább fél évig nőhet a munkanélküliségi ráta. Emlékeztetett rá, hogy a mutató "lemaradó indikátor", azaz késve tükrözi a gazdasági növekedés beindulását. A magyar gazdaságot a bővülő kivitel enyhe növekedési pályára állította ugyan, de a lanyha belső kereslet miatt, ez még nem jár együtt jelentős munkahelyteremtéssel.
Barta György, a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. vezető elemzője emellett emlékeztetett arra, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is kifulladtak a gazdaságot ösztönző fiskális eszközök, például "Az út munkához program", ráadásul a munkaerő-piaci kereslet valamivel később jelentkezik a gazdaságban, mint a fellendülés. Véleménye szerint sok múlik azon, hogy az új kormány milyen intézkedéseket tesz a helyzet javítása érdekében. Úgy vélte: az idén még lassú lesz a növekedés, ami a munkanélküliségi adatok alakulásán is meglátszik majd.
