Bizalmi válság: nincs pénz a klíma-segélyalapra

A klímaváltozástól szenvedő elmaradott országok tiltakoznak, mondván a koppenhágai egyezményben szavatolt alap büdzséje nem tartalmaz új pénzeket, jelentette a Reuters. A források tehát nem bővülnek, mindössze más segélyszervezetektől vonnak el és csoportosítanak át dollármilliárdokat, vélik az érintettek. Folytatódik a bizalmi válság a szegény és gazdag országok között klíma-ügyben.

A koppenhágai klíma-egyezményben rögzítették a klíma-segélyalap létrehozását, melyből az éghajlatváltozásnak leginkább kitett szegény országok vehetnek fel pénzt. Öt hónap telt el, de a gyakorlati alkalmazás és pénzfolyósítás helyett egyelőre csak a visszásságokat jelző vádak keltenek hírt.

A több mint 120 ország által elfogadott megállapodás szövegében konkrétan úgy szerepelt a kitétel, hogy új és bővebb (new and additional) források válnak hozzáférhetővé a 30 milliárd dolláros volumenű segélyalapon keresztül, amely 2012-ig osztaná szét a megnevezett összeget. Ezzel szemben a segélyre rászoruló országok képviselői úgy látják, a gazdag országok trükköznek: más segélyszervezetektől vonják el a szükséges 30 milliárdot. A szegény országok szemében ez egyet jelent azzal, hogy egyéb akut problémáik orvoslásától -szegénység, éhínség- veszik el a pénzt. Az elvonás és átcsoportosítás ténye azonban csak akkor állapítható meg tisztán, ha a jövendőbeli alap működése átlátható és ebbe betekintést nyerhetnek a segély-felvevők is.

Bizalmi válság: óda az ODA-hoz

Klíma-segélyalap
Célok:
-Segíteni a szegény országok üvegházgáz-emissziójának csökkentésében
-Segíteni a klímaváltozás káros hatásainak kritikus szinten kitett országokat a megváltozott természeti körülményekhez történő alkalmazkodásban
Büdzsé: 30 milliárd dollár 3 év alatt (2010-2012)
Eddig felajánlott összeg:
24 milliárd dollár + 3,5 milliárd dollár erdővédelemre
Státusz: létrehozás előtt áll

A kormányok többsége arra számít, hogy klíma-segélyezésre hosszú távon annyit kell költenie, amit az ENSZ irányoz elő a gazdag államoknál a szegény országok megsegítésére (ezt fedi az ODA kifejezés: overseas development aid). Az ODA előírt mértéke a bruttó nemzeti termék (GNP) 0,7 százaléka.

A brit energia és klímaügyi miniszter, Ed Miliband már elkottyantotta, hogy a fennálló klímaegyezményt úgy értelmezi, a klíma-segélyalap nem igényelne az ODA-n túli ráfordítást Londontól, vagyis azon belül letudják az ügyet. A brit kormány korábban annyit már jelzett: folyósít majd "némi klíma-finanszírozást" a 0,7 százalékos mértéken felül, ezt azonban csak 2013 után lesz hajlandó. Ez megerősíti a miniszter nézőpontját: 2012-ig csakis a létező segélyekből való elvonással tud az Egyesült Királyság hozzájárulni a klímaválság kezeléséhez.

A donor országok eddig 24 milliárdot adtak össze az egyezményben szorgalmazott "gyors indulás" érdekében, állítja a World Resources Institute. További 3,5 milliárd jött össze erdővédelemre fordítható pénzek formájában. Az Európai Unió a júniusi bonni klíma-tárgyalások előtt kívánja bejelenteni pénzbeni vállalásait. A koppenhágai konferencia előtti héten az EU-tagállamok kormányfői 10,5 milliárdos segélyezést vállaltak, a Reuters szerint azonban évi 3,2 milliárd dolláros támogatásról van szó (2010-12 között, ami 9,6 milliárd).

Februárban az ENSZ részéről már elhangzott az az ígéret, hogy a rászoruló országok három hónap múlva -vagyis május végétől- megkezdhetik a pályázást a pénzekre.

Alaptalan alap

Egyelőre az is rejtély, milyen szerkezete lesz az alapnak és milyen mechanizmusok mentén fog működni. Több lehetőség felmerült: a donor országok bilaterális módon, államközi szinten segélyezhetnek; vagy az egész büdzsét a Világbankba öntik, s az onnan került szétosztásra; esetleg az ENSZ-en keresztül. Az is szóba került, hogyan kellene ráfogni azokat az országokat új segély-összeg felajánlására, amelyek elmulasztják e kötelezettségük betartását - de egyelőre nem a szankcionáláson van a hangsúly. Arról legfeljebb csak május után lehet szó.

Ami a hosszú távú segélyezést illeti, a szegény országok 100 milliárd dollárban szeretnének részesülni 2020-ig. Gordon Brown és Nicolas Sarkozy Koppenhágában olyan rendszert szorgalmazott tágabb távlatokban, amelyben adót vetnének ki minden globális pénzügyi tranzakcióra, s az ebből befolyó pénzt a klímaharcra fordítanák. E koncepció azonban nagy ellenállásba ütközött a pénzügyi szektor részéről.

Magyarországnak sem könnyű?
A magyar gazdaság drámai visszaesése nélkül megvalósíthatatlan az 1990-hez képest mért 40 százalékos emisszió-csökkentés, amelynek megvalósítását 2020-ra tűzi ki az éghajlatvédelmi kerettörvény jelenlegi tervezete - mondta Varró László, a Mol Zrt. stratégiai fejlesztési igazgatója, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) fórumán.
A rendezvényen a szakértők figyelmeztettek, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) által kidolgozott tervben megfogalmazott célok eléréséhez egyebek között a legnagyobb kapacitású erőművek bezárására, új paksi reaktor-blokkra és óriási lakás-felújítási hullámra volna szükség. A pozitív gazdasági hatásokat is számba véve ennek össz-költségét 5000 milliárd forintra teszik, amelynek fedezete egyelőre nem látható. Varró Lászlót idézve a közlemény ismerteti: a gazdasági rendszerváltás után lezajlott energetikai szerkezetváltás eredményeképp jelenleg a hazai energiaszektor "zöldebb" a nyugat-európainál.
A magyar gazdaság karbon-intenzitása csak látszólag rosszabb a nyugat-európaiakénál, az, hogy egységnyi GDP-re magasabb szén-dioxid-kibocsátás jut, főleg a szolgáltató szektor alacsony jövedelmezősége miatt van. Ezt gazdaságfejlesztéssel, nem pedig új, rossz korlátok felállításával lehet megváltoztatni - mutatott rá.
MTI

Véleményvezér

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.
Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo