Seres Béla, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője elmondta, hogy a Deloitte Business Sentiment Index (DBSI) elnevezésű, régiós üzleti hangulatot vizsgáló felmérésének harmadik kiadása szerint a közép-európai cégek felsővezetői jó néhány fontos gazdasági mutató tekintetében már kifejezetten optimisták. Különösen igaz ez arra, hogy miként ítélik meg a hitelek elérhetőségét, és milyen árbevétel növekedésre, illetve beruházásokra számítanak a következő egy év során. Ezek a pozitív kilátások hozzájárultak ahhoz, hogy az üzleti hangulat-index ebben a negyedévben 9,5 ponttal nőtt a 2009 szeptemberében elkészített első felmérés óta, így most 109,5 ponton áll.
A mért mutatószámok közül a legnagyobb pozitív irányú változás a hitelek hozzáférhetőségével kapcsolatban volt megfigyelhető. A megkérdezettek háromnegyede (74,7%) ítéli meg úgy, hogy vállalata számára ma már elérhetőek a szükséges hitelforrások - ez 16,8 százalékos növekedést jelent 2009 harmadik negyedévéhez képest. Immár a válaszadók több mint fele számít árbevétel-növekedésre a következő évben, míg 2009 harmadik negyedévében ugyanez a mutató 45,3% volt. Mindemellett a vállalatvezetők egyharmada (34,4%) véli úgy, hogy többet fog költeni beruházásokra is, ami az előző felméréshez viszonyítva 16 százalékos növekedést jelent.
A megkérdezettek kevesebb mint egynegyede (23,1%) vélekedett úgy, hogy hazájának gazdasága a következő fél évben hanyatlani fog. 2009 harmadik negyedévében még több mint kétötödük (41,6%) nyilatkozott így, ez a mutató tehát szintén kedvező tendenciát mutat. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a vállalatvezetők továbbra is rendkívül bizakodóak cégeik pénzügyi kilátásait illetően: a vezetők több mint fele (51,1%) szerint bíztatóak a kilátások, míg 2009 harmadik negyedévében még csak 45,8 százalékuk állította ugyanezt.
Az egyes országok kilátásai
A korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a lengyel vállalatvezetők ítélik meg a legoptimistábban az országukkal kapcsolatos gazdasági kilátásokat. Itt a válaszadók háromnegyede (74,3%) vélekedett úgy, hogy a gazdaság általános állapota az elkövetkezendő fél évben javulni fog. Ez a 2009 harmadik negyedévében mért 51,2 százalékhoz képest komoly növekedést jelent. Horvátország ezzel szemben továbbra is a leginkább pesszimista a felmérésben részt vevő országok közül, itt ugyanis a megkérdezettek egyötöde (20,0%) számít arra, hogy a gazdaság állapota a következő hat hónapban jelentősen romlani fog, míg a válaszadóknak több mint a fele (56,7%) úgy nyilatkozott, hogy szerinte a gazdaság "valamelyest" gyengülni fog.
A cseh és szlovák vállalatok felsővezetői egyre derűlátóbbak cégük pénzügyi kilátásait illetően. A cseh válaszadók közel háromnegyede (58,1%) bizakodóan ítéli meg cége kilátásait, míg 2009 negyedik negyedévében ugyanez az adat 36,7% volt. Szlovákiában is hasonló a helyzet: itt a cégvezetők 63,3 százaléka volt optimista, ami jelentős előrelépés a 2009 negyedik negyedévében mért 47,2 százalékhoz képest. Magyarországon enyhén csökkenő tendencia volt megfigyelhető, itt a megkérdezettek 6,7%-a érezte úgy, hogy pénzügyi kilátásai romlanak, ahhoz képest, hogy 2009 utolsó negyedévében nem regisztráltak ilyen véleményt. A magyar válaszadók többsége (73,3%) azonban úgy érzi, hogy a gazdasági kilátások kiegyensúlyozottak.
Ami a hitelek hozzáférhetőségével kapcsolatos optimizmust illeti, a legjelentősebb javulás ebből a szempontból a magyar vállalatvezetők körében volt megfigyelhető a régióban. A megkérdezetteknek már 83,3 százaléka véli úgy, hogy elérhetőek a vállalat számára szükséges hitelek - ez majdnem 50 százalékkal több, mint 2009 harmadik negyedévében, amikor mindössze 35,5 százalékos volt ugyanez az arány.
Ne ítéljünk elhamarkodottan!
Seres Béla szerint, bár a fenti megállapítások javuló tendenciát mutatnak a közép-európai cégeket érintő legfontosabb kérdesekben, más lényeges gazdasági mutatók megítélésekor óvatosnak kell lennünk.
A foglalkoztatási szinttel kapcsolatos vélemények továbbra is visszafogottak: a cégvezetők csupán 17,7 százaléka bízik abban, hogy növelni tudja vállalata munkavállalói létszámát. A felvásárlásokkal kapcsolatos kilátások a DBSI felmérés szerint ugyancsak borúsak, hiszen a válaszadóknak mindössze 12,9 százaléka állítja, hogy a közeljövőben kilátásban lenne felvásárlás. Ezek a megítélésbeli különbségek arról árulkodnak, hogy a fellendülés továbbra is rendkívül szubjektív jelenség marad.
"Azáltal, hogy minden egyes felmérés során egyre több információhoz jutunk hozzá, egyre átfogóbb képet kaphatunk a térség gazdasági kilátásait illetően mind az egyes országok szintjén, mind pedig a teljes régiót tekintve. Az eredmények alapján a gazdasági kilátásokat lassan, de biztosan az optimizmus kezdi jellemezni, a többi lényeges kérdésben pedig stabilizálódnak a vélemények." - zárta a Deloitte szakértője.
