Magyarországon nincs rendezve a kedvtelésből tartott állatok helyzete: gazdasági, szabályozási, és tudati szinten van szükség minőségi változtatásra. Az egyik legfontosabb lépés egy egységes nyilvántartási-rendszer létrehozása, mely a 2010. július elsejétől életbe lépő rendelet miatt -kutyát tulajdonosváltás esetén kötelező chippel ellátni- különösen sürgető feladat. Emellett több más, felmerülő kérdésben is szükség van erőteljesebb állami szerepvállalásra, és az önkormányzatoknak az állatorvosokkal és a menhelyekkel történő szorosabb együttműködésére: ivartalanítás/szaporodás szabályozása, chipezett kutyák megfelelő regisztrációja, tenyésztők fokozott ellenőrzése, utcán pórázzal -illetve anélkül- való sétáltatás, vagy a gyepmesteri feladatok pontosítása egyaránt felmerült.

Nem kapnak állami támogatást az állatmenhelyek

Az állatmenhelyek jelenlegi kritikus helyzetéről is szó e asett, hiszen civil szervezetként nem számíthatnak állami támogatásra. Kizárólag adományokból nehezen képesek fenntartani magukat, és túlzsúfoltsággal küzdenek. Javaslatként elhangzott, hogy az önkormányzatokkal való összefogás során átvehetnék a gyepmesteri telepek funkcióit, hogy bevételre tehessenek szert, és ily módon több állatot menthessenek meg. Akárcsak az országos nyilvántartás esetében, a menhelyeknek is ki kell dolgozniuk egy egységes protokollt, illetve létrehozniuk egy központi információs bázist, ami segíthet az összefogásban és a közös fellépésben. Szükség van továbbá arra is, hogy a menhelyek akár olyan szemlélettel működjenek hatékonyan, mint egy gazdasági társaság.

Kedvezőtlen tendencia, hogy csökken az örökbefogadott kutyák száma, amely csak részben tulajdonítható a gazdasági válságnak.  A rendezvényen többek között Prof. Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora, Dr. Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman, és Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő is részt vettek. A kerekasztal első rendezvénye volt a Mars Magyarország Társadalmi Párbeszéd programjának.