A kabinet azért volt kénytelen módosítani a vagyonnyilatkozatokat, valamint a tisztségbeli és az érdekbeli összeférhetetlenségeket vizsgáló országos ügynökség (ANI) működéséről  rendelkező jogszabályt, mert annak több lényegi cikkelyét az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. A taláros testület kimondta azt is, hogy a vagyonnyilatkozatoknak a világhálón való közzététele sérti a magánélet védelméhez való jogot.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége aggodalmát fejezte ki az ügynökség hatáskörének esetleges korlátozása miatt. Az ANI-t, a feddhetetlenségi ügynökséget azért hozták létre, hogy a hatóságok hatékonyabban lépjenek fel a korrupció ellen.

Emil Boc miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány által kidolgozott tervezet szerint a magas rangú tisztségviselők ezentúl kétféle vagyonnyilatkozatot töltenek ki, egy titkosat és egy másikat, amelyhez a közvélemény is hozzáférhet.  Boc szerint a két vagyonnyilatkozat között az a különbség, hogy a nyilvános nem tartalmazza majd a tisztségviselők által birtokolt ingatlanok címét, valamint azt, hogy mely bankban találhatók az illető személy betétei.

A jogszabály másik módosítása értelmében az ügynökség munkatársai ezentúl nem fordulhatnak közvetlenül a bírósághoz a nem igazolt vagyonrész elkobzására vonatkozó kéréssel vagy összeférhetetlenségi esetekkel, hanem csak az ügyészséghez és az adóhivatalhoz terjeszthetik be vizsgálódásuk eredményét. Az alkotmánybíróság szerint az ügynökség bizonyos hatáskörei révén úgy működött, mintha az igazságszolgáltatás valamilyen szerve lenne.