Hitel vagy lízing?

A bankok működését szigorító jogszabályok elméletileg a lízing előretörését hozhatják, a számok egyelőre ezt még nem igazolják. A törvény szövege kimondja: a lízing biztonságosabb finanszírozási forma, mint a hitel.

A válság előtt a lakossági piacon marginális volt a lízing aránya a hitellel szemben. A háztartások hitelállománya 2008 végén 7722 milliárd forintot tett ki a gazdasági tárca adatai szerint, a lízing ennek csupán a töredéke. Kérdés, hogy most, amikor a hitelezést szigorítják, változik-e a helyzet. Vannak, akik úgy vélik, nem, mert kevés az olyan objektív tényező, amely az ügyfeleket a lízing felé terelné. A magyar háztartások ugyanis inkább tulajdonosi szemléletűek.

Kecsegtető, de nem eléggé

A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerint forinthitel esetében az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 75, euróhitelnél 60, míg más deviza esetében 45 százaléka lehet hitel. Ezzel szemben lízingkonstrukcióban a hitelezhetőség mértéke 5 százalékkal magasabb, azaz nagyobb összeg igényelhető ugyanannak az ingatlannak a megvásárlásához, ráadásul akár gyorsabb elbírálással. Emiatt többen úgy vélik: a lakossági piacon eddig csupán egy speciális ügyfélkör számára alternatívát kínáló lehetőség többeknek jelenthet megoldást.

- Az ingatlanlízing 2006 körül jelent meg a hazai piacon, és már akkor is a magasabb finanszírozhatóságot tartották legfőbb versenyelőnyének, hiszen az ügylet során a tulajdonjog a finanszírozó cégnél marad a futamidő alatt. Ugyanez a kisebb kockázati kitettség elvileg olcsóbbá is tehette volna a lízinget a hitelezéssel szemben. A gyakorlat azonban nem igazolta a várakozásokat. Most, hogy nem a bankok kockázati éhsége határozza meg a kölcsönösszeg hányadát, sem feltétlenül tolódik el a hitelezés a lízing irányába - magyarázza Kormos Zoltán, a BG Hitel & Lízing vezérigazgató-helyettese, aki szerint az elmúlt időszakban a bankok versenye jellemzően a finanszírozási hányadban öltött testet.

Az új jogszabályok azonban az egészségtelen és a válság által is bizonyítottan fenntarthatatlan hitelezési gyakorlatnak kívánnak véget vetni, nem pedig egy másik csatornába terelni a kihelyezéseket.

- Egészséges esetben a hitelező pénzintézet viselkedését az befolyásolja, hogy mekkora a bedőlés esélye, s hogy az adós hosszú távon tudja-e finanszírozni a törlesztőrészleteket. De semmiképpen nem az, hogy nemfizetés esetén az értékesítésre kerülő ingatlan fedezi-e a hitelt - teszi hozzá Kormos.

Ebben a logikában semmi nem magyarázza, hogy a hitelezés szigorodásával párhuzamosan a lízing jelentse a kiskaput, különösen, hogy a szigorítások és az etikai normák a lízingre éppúgy vonatkoznak, mint a hitelre.

Biztonságos lízing

A szakember úgy véli: akkor veszi át a lakossági piacon a lízing a hitel helyét, ha a finanszírozók árképzéssel a számukra biztonságosabb forma felé terelik az ügyfeleiket. Ma még azonban nincs verseny a két termék között.

Máshogy látja az új törvény hatását Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Szerinte már az hatalmas eredmény, hogy a törvény szövege kimondja: a lízing biztonságosabb finanszírozási forma, mint a hitel - ez a filozófia ölt testet a magasabb kölcsönhányadban. Lévai szerint a lakossági finanszírozás esetében biztos, hogy előtérbe kerül a lízing, és ennek már látható jelei is vannak.

- Bár konkrét statisztikák még nincsenek, a lízingcégek visszajelzései ezt mutatják - mondja a főtitkár.

A szövetség alelnöke, az OTP Lakáslízing Zrt. vezérigazgatója, dr. Dunavölgyi Mária sem ért egyet azzal, hogy a lízing kiskapu lenne.

- A lízing sokaknak jelent megoldást, akik a szigorodó feltételek közepette finanszírozási lehetőséget keresnek. A lízing esetében ugyanis magasabb hitelezhetőségi hányad, azaz, a lízingügyletek keretében az ingatlan piaci értékének nagyobb részét lehet meghitelezni, mint a hitelek esetében. Ez ugyanis egy másik finanszírozási termék, a hiteltől eltérő kockázati profillal, ami valóban nagyobb hitelezési biztonságot jelent. Ráadásul új építésű ingatlanok esetén lízingkonstrukcióban a lakás árának áfatartalma után nem kell kamatot fizetni, ami valós árelőny. Körülbelül tizenöt százalékkal lesz ily módon alacsonyabb a törlesztőrészlet. Egy nyolcszázalékos hitel-THM pedig új építésű ingatlan lízingje esetén csak hat és fél százalék.

Szabályozási akadály

Az üzleti világban persze más a helyzet. Ott a lízing egyéb előnyei - például, hogy a lízingdíjak a lízingtárgy üzemeltetésével kitermelhetők, a kamatok költségként elszámolhatók, vagy hogy a részletfizetés ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozás pénzbevételeinek alakulásához - lehetnek vonzók a hitellel szemben. A számok azonban nem ezt mutatják.

- Egyedül a vállalati flottavásárlások esetében ért el közel 70 százalékos részesedést a lízing. Az új gépeknek csupán a 10-12 százalékát szerezték be ebben a formában a vállalkozások. Holott uniós átlagban a kkv-k beruházásai 25-30 százalékban lízingkonstrukcióban valósulnak meg - ismerteti a számokat Lévai Gábor. Szerinte a lemaradás okát a hazai szabályozásban kell keresni. Az uniós támogatások között ugyanis a lízing hátrányban van. Ha a pályázó hitelből fedezi az önerőt, a gépvásárláskor a teljes támogatási összeget megkapja. Lízingkonstrukcióban viszont a lízingdíj kifizetésének ütemében, tehát számlánként, utólag lehet elszámolni a támogatási pályázaton nyert forrást. Másutt - például Lengyelországban - ilyen megkülönböztetés nem létezik.

Megjelent a Piac és Profit magazinban.

Piactisztító tettek
● 2010. január elsején lépett életbe a bankok önkéntes korlátozásaira épülő Magatartás Kódex, amely az ügyfelek megfelelő tájékoztatását szolgálja, és az egyes díjtételek emelésének mértékét szabályozza. Legnagyobb újdonsága, hogy bevezeti a szimmetria elvét: a díjváltozásokat akkor is érvényesíteni kell, ha azok az ügyfélre nézve kedvezők.
● A részben 2010. március 1-jén, illetve június 1-jén hatályba lépő, a lakossági hitelezés feltételeit szigorító 361/2009-es kormányrendelet maximalizálja a fedezeti értékhez képest nyújtható kölcsönösszeg arányát, és megtiltja a tisztán fedezetalapú hitel nyújtását. Minden bank számára előírja adósminősítési szabályzat megalkotását és azt, hogy adósminősítéskor a futamidő során előforduló lehetséges legmagasabb törlesztőrészlet alapján kell lefolytatniuk az eljárást.
● A 2009. évi CLXII törvény 25 pontban fogalmazza meg a pénzintézetek ügyfél-tájékoztatási kötelezettségét, és előírja, hogy a reklámokban a THM mértékén túl a teljes futamidő alatt összesen visszafizetendő összegnek és a hitelt terhelő költségeknek is meg kell jelenniük. A törvény kimondja, hogy a hiteligénylő folyósítás előtt, illetve azt követően két héten belül elállhat a hitel igénybevételétől, ha a felelős döntéshez kevés információ állt rendelkezésére.

Véleményvezér

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.
Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely

Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely 

Nem nyugszik a főpolgármester.
Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak

Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak 

Nyelvi botlás lehetett csak.
Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo