A Hungarian Business Leaders Forum (Magyar Üzleti Vezetők Fóruma, HBLF) 2009. november és 2010. január között 22 vállalatot kérdezett meg tevékenységéről. A kutatás célja az átlátható Vállalatirányítás szélesebb körű pozicionálása, fogalomrendszerének tisztázása, vállalati "benchmarkok", viszonyítási pontok kialakítása; valamint a legjobb gyakorlatok (best practices) közzé tétele volt. A kutatási eredmények rámutattak, hogy a vállalatirányítási gyakorlatok javításán keresztül megelőzhetőek a visszaélések és a korrupció.
A HBLF tagvállalatait, valamint további TOP 50 céget hívták meg a kutatásba, és ez a kör az ő javaslataikkal bővült. 38 kérdésből álló önértékelési kérdőívet kellett kitölteniük a résztvevőknek. Ezek hitelesítése, valamint a legjobb gyakorlatok feltérképezése személyes, vagy telefonos interjúkkal és dokumentum-elemzésekkel történt.
"Az etikus üzleti magatartás nemcsak a nagy cégek kiváltsága, hanem minden gazdasági szereplő kötelezettsége kell legyen. Ennek érdekében fontos volt, hogy átfogó képet kapjunk és olyan jó gyakorlatokat tárjunk fel, amelyeket nagy és kis vállalatok egyformán alkalmazhatnak", mondta Richard Skene, a HBLF igazgatója és az Átláthatósági és Üzleti Etika munkacsoport vezetője.
A kutatás főbb tanulságai:
- Fő tendencia a vállalatirányítási rendszer túlszabályozása, a párbeszédre és a törvény betartatására való koncentrálás helyett.
- A magyarországi szabályozás alapvetően harmonizál a nemzetközi és EU-s irányelvekkel, de alkalmazási anomáliák esetén pótlólagos (utó)szabályozás tekinthető tipikus reakciónak, nem az alkalmazási szigor növelése. Ezt egyöntetűen problémásnak ítélik a felmérésben résztvevők.
- A kevésbé szabálykövető cégek "megússzák" a kihágások szankcionálását, míg a szabálykövetők, a felelős és jó vállalati polgárként tevékenykedő cégek bizonyos iparágakban akár versenyhátrányba is kerülhetnek.
- A részvényesi jogok nincsenek közzétéve, és nem gyakorolják őket. A külföldi tulajdonú vállalatok igyekeznek globális döntési struktúrákat beágyazni a magyar szabályozási keretbe.
- Az igazgatósági tagok kiválasztása nem átlátható. Nincs megfelelő szabályozás az érintettek/részvényesek érdekérvényesítésére. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyes felelőssége/elszámoltathatósága nincs egyensúlyban a betöltött pozíció súlyával.
- A vállalatirányítás sok helyen reakció a válságra - de erősödő és integráltabb kockázatkezelésbe kezdenek a cégek.
Fejlesztendő területek:
- Részvényesi kapcsolatok - Részvényesi érdekek érvényesülése a külső szabályok belső interpretálásakor
- Érintetti kapcsolatok - Érintettek véleményeinek, felszólalásainak csatornái
- Igazgatósági (és FeB) működés - Objektív belső kontroll, személyi felelősségek
- Működési és szabályozási környezet - Konzisztens szabályok és alkalmazói következetesség
