Többé már nem lehet elbújni, nyilvános lesz a cégtulajdonos személye - hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group annak kapcsán, hogy az idén az EU szabályoknak megfelelően, transzparenssé kell tenni a vállalatok valódi birtokosait. Kérdés azonban, hogy Magyarországon ez sikerülhet-e.

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

A decentralizált, többszörös verifikálásra, visszaigazolásra alapozó technológia kitárja a vállalatok kapuját: ez történik az ellátási láncunkban, ennyi az üvegházgázemissziónk, ennyi vizet használunk. Transzparencia és hatékonyság jár itt kéz a kézben. A melléktermék pedig a fogyasztói bizalom.

"Alapvető emberi jóság nélkül az Airbnb nem működhetne", mondta Brian Chesky, az Airbnb társalapítója. A vandalizmustól vagy a lopástól viszont a láthatóság tartja vissza a bérlőket. A transzparencia a legerősebb jóságra nevelő eszköz. Ha a lakást kibérlő személyek negatív kommentet kapnak, mert kárt tettek az ingatlanban, kidobja őket a rendszer. Megéri tehát jól viselkedni.

A Greenpeace évek óta gyakorol nyomást a divatipar szereplőire, hogy csökkentsék a szervezetünkre és a környezetre káros vegyi anyagok használatát a ruhák készítésekor. Detox kampánya keretében a szervezet most jelentést adott ki, melyben az előrelépést elemzi e téren.

Őserdők kiirtásával, őshonos fajok elűzésével, őslakosok kilakoltatásával, településeik ledózerolásával teszünk szert azokra az olajpálma-ültetvényekre, melyekből a pálmaolajat kapjuk a margarinunkhoz, a testápoló szereinkhez, a csokoládénkhoz és egy sor más kozmetikai meg gasztronómiai termékhez. Az Unilever igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba e kérdésben.

A gazdasági szereplők termelő és kereskedelmi tevékenységéből eredő ökológiai károk, externáliák létrejöttét megfizettetik a szennyezőkkel. De ezek jogi személyek, vállalatok. Lesz-e egy nap ökológiai alapú adóztatása az állampolgároknak?

Az év végéhez közeledve egyre többet fogunk hallani a jövő év januártól életbe lépő MiFID 2 szabályozásról, ami jelentős változásokat hoz a befektetők és a befektetési szolgáltatók életébe is. A K&H összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Az USA mindig is élen járt az adatok gyűjtésében, előszeretettel mérnek mindent. De Magyarországnak sem ártana egy olyan weboldal, amit a Microsoft vezetői székéből kiebrudalt Steve Ballmer rakott össze.

Hamarosan az Y generáció uralkodik a munkahelyeken. Nekik kell kedvezni, ha versenyképes kollégákat szeretnénk megszerezni és megtartani. A közhiedelem szerint a kulcs a csocsóasztal, valójában viszont bevonásra, felelősségre és jövőképre van szükség.

Szigorúbb jelentéstételi szabályokat irányozott elő a fosszilis szektor szereplőinek 2010 óta az amerikai tőzsdefelügyelet. A részvényesek és a közvélemény felé kötelesek beszámolni az iparágukat érintő kockázatokról, mint amilyen a klímaváltozás. De a hatóság máig nem igazán tartatja be velük az új követelményeket.

Hatvan intézményi befektető és a legnagyobb amerikai nyugdíjalap azért lobbiznak, hogy a tőzsdei cégeknél kötelező legyen a klímaváltozáshoz kapcsolódó stratégia közzététele.

Megjelent a Piac & Profit márciusi száma. Az innovatív üzletemberek szórakoztató magazinjában több mint egy tucat franchise rendszergazda és átvevő mondja el tapasztalatait, osztja meg sikerének titkát. Az összeállításból kiderül: miért vészelték át jobban a válság éveit a hálózatban működő vállalkozások.

Az Európai Bizottság a jelenleg hatályos jogszabályok módosítására tett javaslatot azzal a céllal, hogy javítsa a vállalatok társadalmi és környezeti tevékenységeinek átláthatóságát.

Kellő szabályozás híján hivatallal való visszaélések, nyerészkedés és illetéktelen befolyásolás táptalaja lehet az, amikor közhivatalnokok magánszektorban vagy üzletemberek a közigazgatásban folytatják karrierjüket - derül ki a Transparency International Magyarország (TI) legutóbbi tanulmányából, melyet a budapesti Holland Nagykövetség támogatásával jelentetett meg.

A Transparency International szerint a közpénzek felhasználásának átláthatósága és az elszámoltathatóság garanciái sérülhetnek, ha a kormány eltörli azt a törvényi rendelkezést, ami egyértelműsíti az állami vállalatok gazdálkodásának nyilvánosságát. 

Javul a kockázat-tudatosság és kommunikáció a cégeknél, de még mindig sok a teendő, hogy mind több vállalat működjön felelősen és jó vállalati polgárként. Erre az eredményre jutott a Magyar Üzleti Vezetők Fórumának Üzleti Etika és Átláthatósági munkacsoportja, mely vállalatirányítás (corporate governance) témában végzett átfogó kutatást. Ez az első magyarországi felmérés mely nem kizárólag a tőzsdei cégekre koncentrál.

A befektetéssel kombinált életbiztosítások teljes költségmutatói január eleje óta megtekinthetők a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján. A biztosítók által közölt adatok azt mutatják meg, hogy egy ilyen biztosítás vásárlásakor milyen költségeket vállalnak az ügyfelek. Előfordulhat, hogy az összehasonlítás nem mindenki számára egyszerű, hiszen a közzétett mutatók értékét egy-egy konkrét termék esetében számos tényező eltérítheti.

Napjainkban, amikor a globális részvénypiaci hangulat rendkívül pesszimista, különösen felértékelődik minden olyan információ értéke, amely átláthatóbbá teszi a céget - állapítja meg az Equilor Befektetési Zrt. kutatása, amely azt vizsgálta, hogyan változott a magyar tőzsdére bevezetett cégek transzparenciája, azaz átláthatósága a globális gazdasági krízis eddigi legmélyebb válságot mutató negyedévében. Az Equilor szakértőinek véleménye szerint az elmúlt időszakban egyre több olyan tényező is megjelent a magyar tőkepiacon, amelyek alkalmasak a transzparencia csökkentésére.