A The New York Times a széniparban aktív Peabody Energy példáját hozta fel: a cég részvényei még 1000 dolláros árfolyamon cseréltek gazdát 2011-ben. Ma jó, ha eléri a 4 dollárt az árfolyamuk. A befektetők dollármilliókat vesztettek el. Mi történt? Az új palagázmezők felfedezése és olcsó kiaknázása elértéktelenítette a szenet vagy olajat kitermelő vállalatokat és csökkentette kitermelésre váró olajmezőik vagy bányáik piaci jelentőségét. Az olajár globális zuhanása újabb csapás volt nekik.
A gázra két okból álltak át a gazdasági szereplők: egyrészt olcsóbb a kitermelése, mint az olajé, másrészt kisebb emisszióval jár az elégetése, márpedig azt tudni lehetett, hogy az Obama-adminisztráció előbb-utóbb saját hatáskörében a Környezetvédelmi Hatóságon (EPA) keresztül rendeletben fogja csökkenteni a nehézipar üvegházgáz-kibocsátását, még akkor is, ha a kongresszuson nem megy keresztül egy kötelező érvényű klímavédelmi törvény. (Ami el is bukott a Szenátusban 2010-ben.) A gyárak rendszerint a széntüzeléses energiatermelést gázüzeművel váltják ki, így tudják le a "zöldítést" első menetben.
A Peabody eltitkolta befektetői elől a gázpiac felívelésének kockázatát a saját üzleti tevékenységére nézve - vagyis hogy a szén iránti kereslet garantáltan csökkenni fog. Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) részére benyújtott, szokásos negyedéves jelentéseiben -melyeket a részvényesek is elolvashatnak- azt írták, hogy nem lehet megjósolni, e gazdasági trend vagy például az éghajlatváltozáshoz fűződő nemzetközi szabályozások hogyan fognak hatni a szénárakra.
Miért vihették el ennyivel a balhét? Mert az SEC 2010-ben csak annyit tett, hogy új "irányvonalakat" adott ki a klímaváltozási kockázatokról, de kötelező erejű szabályozást nem léptetett érvénybe. Vagyis mindössze egyfajta elvárást kommunikált, nem kötelezettséget. A SEC akkori elnöke, Mary Schapiro fontosnak látta megjegyezni, hogy a SEC "nem alkot véleményt arról, a világ éghajlata változik-e, vagy hogy mi okozza". Az azóta eltelt 5 évben világossá vált, hogy a klímaváltozás igenis zajló folyamat, egyre több tudós és tudományos intézet jelentetett meg erről anyagokat.
A cégektől azt várta el a SEC, hogy nyilatkozzanak arról, a különféle nemzeti emissziócsökkentési és kvótakereskedelmi előírások, vagy az egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák várhatóan miként hatnak termelésükre és profitjukra.
Az irányvonalak kiadása utáni két évben a SEC 49 levélben kommentálta a történéseket a cégeknek, ha úgy érezte, hogy azok nem felelnek meg az elvárásoknak. 2012-ben azonban már csak 2 alkalommal tett ilyen irányú közlést, 2013-ban pedig egyszer ízben sem, állítja a The New York Times. Időközben ugyanis új elnöke lett az SEC-nek Mary Joe White személyében, akit egyszerűen nem érdekel a téma, hiába lobbiznak nála a fenntarthatóságért küzdő szervezetek, mint például a Ceres. De mások is hangoztatják elégedetlenségüket.
Ugyanazon a napon (ez nem volt véletlen), amikor levelüket elküldték, New York City és New York állam főszámvevői is megkeresték az SEC-t hasonló követeléssel. Októberben az amerikai törvényhozás alsó és felső házában dolgozó demokrata párti politikusok egy csoportja, összesen 35 képviselő csatlakozott a lobbi-mozgalomhoz. Ők is levélben helyeztek nyomást Mary Jo White-ra, hogy frissítse és dolgozza át a 2010-ben kiadott irányelv kritériumait.
A direktíva kritikusai úgy vélik, az homályos és túlságosan általánosságokban beszél. Ők azt szeretnék, ha a fosszilis cégek részletesen nyilatkoznának arról, hogy mennyi úgynevezett stranded asset-jük van, vagyis olyan fosszilis természeti kincsek, amelyeket talán sosem lesz lehetőségük felhozni a föld alól, ha a törvényi előírások (pl. kvótavásárlási kötelezettség) miatt már nem gazdaságos a kitermelésük. A politikusok azt is szeretnék, ha a cégek a jogi kockázatokról, a környezetszennyezésért ellenük indítható perek lehetőségeit is kötelesek lennének elemezni.
Egyúttal New York és Kalifornia államok vezetése nyomozást indított az Exxon ellen annak gyanújával, hogy elhallgatták az éghajlatváltozás üzleti tevékenységére vonatkozó veszélyeit. Az Exxon tagadja, hogy így tett volna. Az SEC egyelőre nem tervezi, hogy konkrétabbá teszi ez irányú iránymutatásait.
