Kellő szabályozás híján hivatallal való visszaélések, nyerészkedés és illetéktelen befolyásolás táptalaja lehet az, amikor közhivatalnokok magánszektorban vagy üzletemberek a közigazgatásban folytatják karrierjüket - derül ki a Transparency International Magyarország (TI) legutóbbi tanulmányából, melyet a budapesti Holland Nagykövetség támogatásával jelentetett meg.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A Transparency International szerint az teljesen természetes, hogy a két szektor között mozgás van, de a nemzetközi korrupcióellenes szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy kockázatokkal kell számolni Magyarországon ezen a téren. Így például a magas beosztású döntéshozó valamely cégnek kedvezve visszaélhet a ráruházott hatalommal, így alapozva meg jövőbeni állását a cégnél. Vagy éppen egy korábban állami tisztséget betöltő személy, aki időközben már egy gazdasági társaság alkalmazottja lett, korábbi kollégáit próbálhatja meg befolyásolni, hogy aktuális munkáltatója számára kedvező döntést hozzanak, például egy közbeszerzésnél vagy engedélyeztetésnél. Ugyanígy kockázat lehet, amikor egy gazdasági terület szabályozásért vagy felügyeletéért felelős hatóság a korábban általa felügyelt cégektől vesz fel döntéshozókat, tanácsadókat és azok korábbi munkáltatójuk érdekei szerint alakítják a jogi szabályozást.
Milyen pozíciók kockázatosak?
Nem alakult ki egységes álláspont az interjúalanyok között azzal kapcsolatban, hogy azonosítani lehetne a kockázatosabb pozíciókat, inkább közpénzek elosztásához és közhatalmi döntésekhez kapcsolták a forgóajtó jelenséget, de ilyen pozíciók a közigazgatás számos szintjén vannak. Ha mégis azonosítani próbáljuk a kockázatos pozíciókat, akkor el lehet mondani, hogy nemcsak a döntéshozói, hanem az érdemi döntés-előkészítői pozíciók is kockázatosak az EU-s források elosztásánál. Ez utóbbi körben pályázatokat bírálnak el, támogatói döntéseket készítenek elő az irányító hatóságok érdemi, nem adminisztratív munkatársai. Az erősen szabályozott szektorokban (pl. energia) a jogszabályelőkészítés is kockázatos terület lehet. „Magas szinten pedig a közigazgatási államtitkárok, miniszterek (politikai vezetők), kormányhivatalok szakigazgatási vezetőinek közvetlen munkatársai azok, akiknél felmerülhet, hogy ha az egyedi döntéseknél hozzájárul az adott cégnek kedvező döntéshez, akkor ott jó állást kap jutalmul. Az ügyet előkészítőt, aki sokat dolgozott vele, nehezebb meggyőzni, hogy a magánérdeket a közérdek elébe helyező döntést kellene hozni, míg a vezető közvetlen munkatársa, aki beviszi a papírt, hogy aláírassa a döntést, őt érdemesebb megkörnyékezni, az ő két mondatnyi észrevétele sokat számíthat. Persze ez a vezető személyétől függ, hogy mennyire hagyatkozik a közvetlen munkatársakra”.8 Az egyik megkérdezett szerint a forgóajtó jelenség a szabályozó hatóságoknál (PSZÁF, NMHH, Közbeszerzési Hatóság, Magyar Energia Hivatal, Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Nemzeti Bank) a középvezetőktől felfelé jelentkezhet.
A tanulmány sorra veszi a forgóajtó jelenség okait, a korrupciós kockázatokat, a hazai, külföldi és nemzetközi szabályozásokat, a magyar üzleti környezet sajátosságait és megoldási javaslatokat kínál a közszektor és a magánszektor egyes szereplőinek e terület rendezésére. A tanulmány megállapítja, hogy az üzleti szféra politikának való kiszolgáltatottságára, a kiszámíthatatlan jogalkotásra reagálva születik meg az igény a vállalatok részéről, hogy politikában jártas szakembereket alkalmazzanak. (Hazánk korrupciós megítélése nem javult: jelenleg az 54. helyen áll a 183 országot vizsgáló korrupciós rangsorban.)
„A forgóajtó jelenséget mindenképpen szabályozni kell, annak érdekében, hogy a közigazgatás ne válhasson egyes magánérdekek kiszolgálójává" - hangsúlyozta Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója. Mivel a Kormány nem régiben elfogadott korrupció megelőzési programja ezzel a jelenséggel csak nagyon érintőlegesen foglalkozik, ezért a TI kész a továbbiakban a korrupcióelleni fellépésért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkáját ezen a téren is segíteni és az üzleti szektor szereplőivel a kutatás eredményeit részleteiben is megismertetni.
Kockázatos szektorok
Az interjúalanyaink egyöntetű véleménye volt, hogy az erősen szabályozott szektorok a legkockázatosabbak a forgóajtó jelenségre nézve. Ezeken a területeken nehéz és csak a többi szereplő rovására lehet a piaci részesedést növelni. Kevés a szereplő, magas a belépési korlát, erősen szabályozott a piac és forgóajtóval még mindig olcsóbb a részesedést növelni, mint beruházással. A forgóajtó jelenség csak azokon a területeken nem releváns, ahol az állam nem megrendelő. Az energiaszektort és a telekommunikációs piacot a nagy többség kockázatosnak tekintette, és volt, aki a pénzügyi szektort is ebbe a körbe sorolta.
