A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartást magában foglaló jogszabályt – az Európai Uniós Irányelvekkel összhangban - 2021 májusában hirdették ki, ugyanakkor több fontos pontja idén lép hatályba. 2022. február 1-ével bővül azok köre, akik hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, július 1-ével pedig teljes lesz a transzparencia: bárki betekintést nyerhet és megnézheti, ki egy adott vállalkozás tulajdonosa – közli a Niveus Consulting Group.
Sok szakember ugyanakkor szkeptikus az Európai Uniós Irányelv hatásosságával kapcsolatban Magyarországon, miután nálunk lassan több évtizede kialakultak azok a jogi trükkök, amelyek elbújtatják a valódi tulajdonosokat a hatóságok és a közvélemény szeme elől. E trükköknek pedig épp az a lényege, hogy de jure van tulajdonos, csak a valóságban más az. A hőskorban, a rendszerváltást követően azért volt szükség ezekre pszeudo tulajdonosokra, mert a törvényalkotók elfelejtették kitalálni, hogyan lehet észszerűen és gyorsan felszámolni a csődbe ment cégeket. Ennek látványos esete volt a Kaya Ibrahim és Josip Tot néven elhíresült ügy. A kilencvenes évek közepén egy megtalálhatatlan németországi töröknek, illetve németországi horvátnak több, tetemes köztartozást felhalmozó Fidesz-közeli, magyar céget adtak el, így tüntetve el több százmilliós köztartozást. Az eladó „jogilag” Schlecht Csaba volt, aki 1995-ben összesen 13, Fideszhez köthető céget értékesített Ibrahimnak. Az idézőjel annak szól, hogy a vállalatokat többségében egy héttel korábban vásárolta Schlecht Simicska Lajostól, aki ekkortájt még a Fidesz gazdasági igazgatójaként dolgozott. További eladók voltak még Kövér Szilárd, Kövér László házelnök testvére, és Varga Tamás Fidesz-közeli vállalkozó. Igazából tehát az a gyanú, hogy már Schlecht Csaba is csak egy áltulajdonos volt, nem beszélve a vásárlóról. A lóláb annyira kilógott és a hatóságok annyira nem csináltak semmit, hogy a trükköt 1997-ben pimaszul megismételték. Schlecht 1997-ben ismét három Fidesz-közeli céget adott el, ugyancsak egy németországi személynek, ezúttal a horvát állampolgárságú Josip Totnak. Az agytröszt egyébként állítólag Simicska Lajos volt, a legendák szerint ő találta ki az egész eladási procedúrát.
Azóta finomodtak és szofisztikáltabbak lettek a jogi trükkök. Az ügyletek ma már ügyvédi irodákban köttetnek és az igazi tulajdonosokról szóló papírok a jogászok páncélszekrényeiben pihennek. Gyakran maguk az ügyvédek a pszeudo tulajdonosok, néha teljesen ismeretlen figurák. A trükk legtöbbször pofonegyszerű, amikor a kiszemelt aláírja a cég átvételi papírokat, akkor mindjárt aláír egy, vagy több lemondó nyilatkozatot is, amin nincs dátum. Így bármi történik vele, baleset éri, vagy elveszíti az igazi tulajdonos bizalmát már mehet is Isten hírével. A rendszer jelenleg olyan olajozottan és diszkréten működik, hogy botrányok sincsenek. Simicska Lajos például, amikor kegyvesztett lett, úgy mondott le sok tíz milliárdot érő cégeiről, mintha soha közelükben sem lett volna. Ha Magyarországon profi gazdasági bűnüldözők lennének, akkor se lenne könnyű dolguk utolérni a magyar fehérgalléros bűnözés csúcsán elhelyezkedőket. Ehhez valóban szükség lenne egy olyan korrupció elleni ügyészségre, amelyik rendelkezik magasan képzett nyomozókkal és korszerű, csúcstechnológiát képviselő technikai eszközökkel. Továbbá szükség lenne egy olyan társadalmi környezetre, amelyik nem elnéző, ha lopásról, vagy visszaélésről van szó.
Az EU által megkövetelt elvek
A jogszabály alapján tényleges tulajdonosra vonatkozó adatszolgáltatónak minősül majdnem mindegyik gazdálkodó szervezet, a bizalmi vagyonkezelő, valamint bizonyos állami vagy önkormányzati tulajdonú szervezetek - olvasható a Niveus Consulting Group közleményében.Az adatszolgáltatók elsődleges feladata, hogy kötelesek a tényleges (magánszemély) tulajdonosaikról pontos és naprakész információkat beszerezni és nyilvántartani, valamint a tényleges tulajdonosok is kötelesek lesznek rendelkezésre bocsátani valamennyi olyan információt, amelyekre ezen kötelezettségnek való megfelelés érdekében szükség van – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.
A tényleges tulajdonosi adatokat a számlavezető bankok (esetlegesen széfszolgáltatók) továbbítják a központi nyilvántartás felé, illetve az esetleges változás bejelentése is ezen entitások feladata lenne. A nyilvántartás felállításának és működtetésének felelőse pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
2022. február 1-től lépnek hatályba a jogszabály azon fontos előírásai, amelyek kibővítik a nyilvántartáshoz való hozzáférési kört. Ettől a dátumtól nem csak maga a cégtulajdonos, de hatóság, ügyészség, bíróság, a felügyeletet ellátó szerv, a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabály előírásai alá tartozó szolgáltatók; könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek is hozzáférhetnek az adatokhoz.
Továbbá, a hozzáféréssel rendelkezőknek kötelességük lesz az általuk észlelt esetleges eltéréseket jelenteni a NAV-nak.
Mindezeken kívül, szintén 2022. február 1-től a NAV egy ún. nemzeti nyilvántartási számot, valamint egy megbízhatósági fokozatot (ún. TT indexet) rendel az adatszolgáltatóhoz, amely alakulásának függvényében kell a következményekkel számolni.
Bagdi Lajos kihangsúlyozta, hogy a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabály előírásai alá tartozó szolgáltatók (elsősorban könyvelők, adótanácsadók, székhelyszolgáltató, ügyvédek) az ügyfélátvilágítás során kötelesek figyelembe venni a nyilvántartásban szereplő adatokat, illetve azok alapján kell eljárniuk.
2022. július 1-től újabb jogszabály részek lépnek hatályba: ekkortól hatályosak a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések -ezek ugyanakkor jelenleg nem szigorúak, elsősorban honlapon közzétételt, illetve 4,5 millió forint értékhatár feletti ügyletek megtagadását jelenti-: díjfizetés ellenében már nem csak a fent említett szervek és személyek, hanem bárki hozzáférhet a nyilvántartásban tárolt adatokhoz.
A végleges hatályba lépés időpontja az összes uniós tagállamban 2023. február 1., ekkor uniós szinten általánosan, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a nyilvántartást.
