A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői csütörtök délután az MTI kérdésére elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben valamivel 620 bázispont alá csökkent vissza a 910 bázispont feletti, minden korábbi rekordot megdöntő előző napi napközbeni jegyzésekről és a 754,4 bázispontos záróról.
A magyar viszont mélypontján
A magyar adósságtörlesztési kockázat biztosítási díja a csütörtöki londoni kereskedés végén több heti mélypontra, 196 bázispontra süllyedt a 210 bázispontos előző esti záró után. A magyar CDS-díj előző nap járt 230 bázispont felett is. Ennek alapján a törlesztési leállás kockázatára fedezetet kínáló piaci szereplők a csütörtöki londoni kereskedés zárásában minden 10 millió euró magyar államadósság után évente 196 ezer euró törlesztéskockázati biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre, hozzávetőleg 424 ezer euróval kevesebbet, mint Görögország esetében.
Magyarország CDS-árazása tavaly márciusban, a pénzügyi válság okozta piaci pánikhatás kelet-európai tetőzésének időszakában érte el eddigi csúcspontját, 630 bázisponton, vagyis körülbelül azon a szinten, amelyen a görög CDS-jegyzés jelenleg jár.
Járványtól sújtva
Olcsóbb lett azoknak az euróövezeti tagállamoknak a törlesztéskockázati díjszabása is, amelyeket a piac - szintén ingatag költségvetési és adóssághelyzetük miatt - a leginkább veszélyeztetettnek tart egy esetleges "görög járványtól".
Portugália CDS-díjszabása - amely előző nap járt 410 bázispont felett is - a csütörtöki londoni zárásban 290,66 bázispont volt, Írországé 190,87 bázispontra süllyed a 219,29 bázispontos előző esti záróról. Ezek a mozgások a CDS-piac szélsőséges hektikusságát jelzik. Ezen a piacon ugyanis napi 8-10 bázispontos árazási változás is már jelentős kilengésnek számít.
Görögország szuverén adóskockázati osztályzatait a Standard & Poor's a hét elején befektetésre ajánlott szint alá, spekulatív - "bóvli" - kategóriába süllyesztette. Ezzel Görögország az euróövezet egyetlen olyan tagállama lett, amelynek nincs mindegyik hitelminősítőnél befektetői ajánlású besorolása.
A leminősítés után - a görög adósságpapírok befektetői által követelt kockázati felár emelkedése mellett - szűkült azon befektetők köre is, amelyek a görög államkötvények vásárlóiként szóba jöhetnek.