A görög leminősítés bejelentés után meredek emelkedéssel soha nem látott szintre, jóval 800 bázispont fölé - a vezető euróövezeti tagállamok átlagának több mint a tízszeresére - emelkedett a görög szuverén adósságtörlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása Londonban. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának keddi londoni bejelentése szerint Görögország hosszú és rövid futamú szuverén adósosztályzata az eddigi "BBB plusz/A-2"-ről meredeken, számos köztes fokozat kihagyásával "BB plusz/B"-re változik, és az új besorolásokra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás marad érvényben.
Görögország az első euróövezeti tagállam, amelytől valamely nemzetközi hitelminősítő megvonta a befektetésre ajánlott adósbesorolást. Az euróövezeten kívüli EU-tagállamok közül Lettországra és Romániára tartanak érvényben spekulatív osztályzatokat a hitelminősítők. A görög leminősítéshez fűzött londoni elemzésében a Standard & Poor's annak a véleményének adott hangot, hogy a görög gazdaság gyengülő növekedési kilátásai miatt fogynak a kormány gazdaságpolitikai lehetőségei, éppen egy olyan időszakban, amikor növekszik a még erőteljesebb államháztartási kiigazító intézkedések bevezetésére irányuló nyomás.
Minden terv ellenére
Az S&P szerint ráadásul a magas görög államadóssághoz kapcsolódó középtávú finanszírozási kockázatok is növekszenek, a görög kormány jelentős költségvetési konszolidációs tervei ellenére. Mindezek alapján a Standard & Poor's elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy Görögország szuverén hitelképessége már nem egyeztethető össze a befektetési ajánlású adósbesorolással - áll a cég keddi londoni elemzésében.
Az S&P saját becslése szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó görög államadósság-ráta az idén eléri a 124 százalékot, jövőre pedig 131 százalékig emelkedik tovább. A hitelminősítő számításai szerint csak ahhoz, hogy stabilizálni lehessen a görög államra nehezedő adósságterhet, a GDP-érték legalább 13 százalékának megfelelő kiigazítást kell végrehajtani az elsődleges költségvetési egyenlegben a 2008-as állapothoz mérve. "Ez nagyon magas kiigazítási szükséglet, ahhoz képest, hogy más szuverén adósok korábban milyen mértékű konszolidációt tudtak elérni." - áll a Standard & Poor's elemzésében.
Példát lehetne venni rólunk
Citybeli elemzők korábban a Magyarország által végrehajtott kiigazítást ajánlották Görögország figyelmébe. A JP Morgan bankcsoport ez év elején kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára.
Magyarország ugyanis "valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját" hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - állt a ház elemzésében.
A görög leminősítés bejelentése után minden eddigi rekordot megdöntött a londoni kereskedésben a görög szuverén adósságtörlesztés leállása ellen köthető határidős biztosítási tranzakciók árazása, jelezve, hogy Görögország mint szuverén adós piaci törlesztéskockázati megítélése minden eddiginél rosszabb. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision kedd este közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázatra kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben 827 bázispontra emelkedett. Az előző esti zárószint 710,31 bázispont volt.
Négyszeres kockázat
Görögország törlesztéskockázati biztosítási díjszabása már egyes fejlődő országokéval vetekszik, és több mint négyszeresen meghaladja Magyarországét. A magyar CDS-árazás is emelkedett valamelyest, de összehasonlíthatatlanul szerényebb mértékben, mint a görög: a kedd esti londoni kereskedésben 204 bázispont körül járt a 188 bázispontos előző esti záró után.
Ennek alapján a szuverén törlesztéskockázatra biztosítást kínáló piaci szereplők a keddi késői londoni kereskedésben minden 10 millió euró magyar államadósság után évente hozzávetőleg 204 ezer euró biztosítási díjat számítottak fel az irányadó ötéves futamidőre, 623 ezer euróval kevesebbet, mint Görögország esetében.