Egy 2002. január 30-án aláírt magyar–amerikai megállapodás alapján április elsejétől a számítógépek és alkatrészeik ötszázalékos vámja nulla százalékra csökkent. A 4/2002. számot viselő, a Pénzügy- és a Külügyminisztérium által csendben kiadott közös rendelet mintegy 134 árucikk – például a csonthéjas gyümölcsök, a kozmetikai, vegyipari termékek, az orvosi műszerek, néhány távközlési berendezés és a 2000 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú személygépkocsik és alkatrészeik – vámját érintette. A csipek, a nyomtatott áramkörök, a monitorok vagy a szórakoztató elektronikai cikkek vámja viszont továbbra is változatlan – tájékoztatta a Piac és Profitot a Külügyminisztérium.

Semmi sincs ingyen

A rendelet megjelentetésének előzménye, hogy az Amerikai Egyesült Államok sérelmezte: bizonyos termékek magyarországi exportja esetén kedvezőtlenebb vámeljárásban részesül, mint az uniós tagországok piacain, ráadásul unióbeli konkurensei versenyelőnyben vannak a magyar piacokon.
A mostani minisztériumi rendelet az olyan termékek esetében, ahol jelentős volumenű az amerikai beszállítás, és a vámtarifák mértéke valóban eltérő a hasonló cikkekre más országokkal szemben alkalmazott magyar vámtól, április elsejétől módosította a kereskedelmi vámtarifákat – mondta el lapunk kérdésére Várkonyi László, a Külügyminisztérium nemzetközi koordinációs és kommunikációs főosztályának vezetője. A magyar gesztusért cserébe az USA deklarálta, hogy hazánk európai uniós csatlakozásáig mindenképpen fenntartja azt a vámpreferenciát, amelynek hatására ma a magyar export 40 százaléka vámmentesen jut be az amerikai piacra. Mások, például a japán, a hongkongi és a koreai gyártók viszont viszonosság nélkül jutottak az egyezményből fakadó előnyökhöz, miután a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabálya szerint a legnagyobb kedvezményes bánásmód egyoldalúan nem adható meg – hangsúlyozta a főosztályvezető.
Ergo – a megállapodás mellékhatásaként – április elsejétől bármilyen forrásból származik is a számítógép és a számítógép-alkatrész, a vámja a korábbi öt százalékról nulla százalékra csökkent. A hírt az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) is csak utólag tudta meg, mint ahogyan a szakma is csak az IKB által kiadott sajtótájékoztatóból értesült róla.

Nincs szó ITA-csatlakozásról

Az információtechnológiai termékek vámmentességéről szóló szingapúri egyezményhez (ITA) való csatlakozás kérdése már a Horn-kormány idején is felmerült, ám a mostani események közel sem jelentik azt, hogy az erről zajló vita ezzel megoldódott volna (lásd Piac és Profit 2000/11. szám). A csatlakozás 800 termék – a nyomásmérő tartálytól az optikai kábelekig, kapcsolókig és más információtechnológiai cikkekig – vámmentes behozatalát tenné lehetővé.

Míg az Európai Unióból származó informatikai termékek vámtétele már ma is nulla százalék, az egyéb eredetű számítástechnikai cikkeket – az import nagyobb hányadát a távol-keleti import teszi ki – 5 százalékos vám terheli, a telekommunikációs és műszaki adathordozókat pedig 5–15 százalék. A Külügyminisztérium számításai szerint a szingapúri egyezmény ratifikálása mintegy 15 milliárd forintos vámkiesést eredményezne a költségvetés bevételi oldalán, szemben a most elfogadott vámtarifa-módosításból eredő 5 milliárd forintos csökkenéssel (ez az Informatikai Kormánybiztosság mostani költségvetésének mintegy 6-8 százaléka).
Várkonyi szerint a pusztán ötszázalékos vám miatt egyébként mostanáig sem halt el a hazai számítástechnikai kultúra, és ezért a döntésért legalább „kapunk valamit”. Molnár Gyula, az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságának alelnöke azt mondja, hogy a Külügy valójában nem az egyezményhez való csatlakozást ellenzi, hanem szeretné azt az uniós tárgyalások során adok-kapok aduként kijátszani. Ami már csak azért is érdekes, mert nehéz elképzelni, hogy mi lehet az a téma, amiért az unió elfogadná az ország nagylelkű felajánlását a szingapúri egyezményhez való csatlakozásról.

Mitől véd a vám?

A különböző információtechnológiai árucikkek vámjának tulajdonképpen egy funkciójuk van: növelni az állam bevételeit. Ebben a termékkörben a vám piacvédelmi funkciója nem értelmezhető, hiszen nincs piac, amit védeni kéne. Még ha Magyarország válna is Kelet-Közép-Európa Szilícium-völgyévé, ez akkor is inkább a szellemi termékek terén következne be, semmint a gyártásban – vélekedik Molnár Gyula.
A szingapúri egyezményhez csatlakozás politikai kérdés. A vámok csökkentése azonban autonóm módon is megtörténhet, egyszerűen azt kell eldönteni, hogy milyen költségvetési kiesést jelent, illetve azt kompenzálja-e a fejlett technológia és a külföldi tőke piacnyitásból eredő intenzívebb beáramlása, s az ebből következő intenzívebbé váló piaci verseny hatása a fogyasztói árakra. Egyesek szerint a vámok eltörlése a PC-piac fehéredésével – és így adóoldalon költségvetési bevétellel is – járna.
Várkonyi szkeptikus azt illetően, hogy a mostani vámtarifa-módosításnak lesz-e érezhető hatása a fogyasztói piacon. Egy eddig 100 ezer forintba kerülő PC most kevesebb, mint 95 ezer lehet – az ötszázalékos vámcsökkenés az árban több mint ötszázalékos esést jelenthet, mivel az áfa a vámmal növelt értékre rakódik rá –, ha az importőr vagy a gyártó nem fölözi le a vámmegtakarítást. Ez azonban nem olyan érezhető különbség, amely mostantól szélesebb rétegek számára tenné lehetővé a géphez jutást.

Árcsökkenés

A nagy gyártó és forgalmazó vállalatok, mint a Compaq vagy a HP, azonban egyértelműen jelezték: a vámok eltörlése megjelenik a fogyasztói áraikban. A HP Magyarország már április ötödikétől érvényesítette az árcsökkentést a központosított közbeszerzésben kapható árukra, valamint internetes áruházában, a HP Shopon rendelhető termékek áraiban; a kiskereskedői hálózat fokozatosan tér majd át az új árakra.
Az ITA-csatlakozás, így a csipek, a nyomtatott áramkörök, a monitorok vagy a szórakoztató elektronikai cikkek vámja továbbra is függőben van; lehet róla vitatkozni az EU-csatlakozás időpontjáig, kérdés, hogy érdemes-e. Azután már nem lesz miről beszélni: a közösségi vámszabályok szerint ugyanis Magyarország körülbelül 5500 termék esetében kénytelen csökkenteni a jelenlegi vámszintet, s mindössze 1500 esetben növelheti azt. Az ITA-termékekből származó, ma körülbelül 10 milliárd forintos bevétel a tagsággal megszűnik. Egyébként pedig a harmadik országból eredő behozatalból származó bevétel elsősorban az unió kasszáját gyarapítja, s csak bizonyos hányada kerül be az adott ország költségvetésébe.