Magyarország az elsők között szabályozta az interneten keresztül nyújtott szolgáltatásokat az általában csak e-kereskedelemről szóló törvényként emlegetett jogszabállyal. Hogy sajnos vagy szerencsére, ezt majd az idő dönti el.
A múlt év végi törvénykezési dömpingben elfogadott jogszabály „az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről” szól (lásd még Piac és Profit 2001/11. szám, 18. oldalt). Szóhasználatában az információs társadalommal függ össze az interneten keresztül ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, vagyis többek között az elektronikus kereskedelemi szolgáltatás is. Ilyennek minősül azonban az ellenszolgáltatás nélkül nyújtott, az alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe nem tartozó szolgáltatás is, vagyis az új törvény előírásai az internetes tartalomszolgáltatások egy részére is alkalmazandók.

Adatszolgáltatás, tájékoztatás

Szolgáltató a törvény szerint bármely természetes személy vagy szervezet, aki, illetve amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújt az interneten. A szolgáltató a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül köteles biztosítani, hogy ilyen szolgáltatásai az új jogszabály előírásainak megfeleljenek. Az előírások betartását egyébként a Hírközlési Felügyelet ellenőrzi, amely a kötelezettségek nem teljesítése esetén bírságot is kiszabhat a szolgáltatóra.

A törvény fontos alkalmazási feltétele, hogy a szolgáltatást Magyarországról kell nyújtani, illetve a szolgáltatásnak – valamely jellemző ismérve alapján, mint például a honlap nyelve vagy az ellenérték pénzneme – Magyarországra kell irányulnia.
A szolgáltatónak az igénybevevők számára folyamatosan, elektronikus úton hozzáférhetővé kell tennie alapvető azonosító adatait (például cégnév, székhely, elérhetőségek, az őt nyilvántartásba vevő, illetve felügyelő hatóság adatai, a tevékenységére vonatkozó előírások, engedélyek). Közzé kell tennie továbbá, hogy az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékhez kötött-e, ha igen, mekkora ez az ellenérték, s magában foglalja-e a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve a szállítási költségeket.

Elektronikus szerződéskötés

A szolgáltatónak oly módon kell hozzáférhetővé tennie általános szerződési feltételeit, hogy azokat az igénybevevő tárolhassa és előhívhassa, továbbá egyértelmű tájékoztatást kell nyújtania az igénybevevő részére a szerződés és a szerződéskötés nyelvére, valamint az utóbbi folyamatára vonatkozóan is.
A szolgáltatónak arra is ki kell térnie, hogy a szerződésben hogyan javíthatók ki az adatbeviteli hibák, mert ha erre nem ad lehetőséget az igénybevevőnek, akkor az utóbbi nyilatkozata nem minősül ajánlatnak. Az igénybevevő ajánlatát a szolgáltató köteles haladéktalanul, elektronikus úton visszaigazolni; az igénybevevő ajánlati kötöttsége az ajánlat elküldésétől számított 48 óráig tart.

Kérdéses azonban, hogy mikor jön létre maga a szerződés, tehát, hogy mi minősül az ajánlat elfogadásának, hiszen a visszaigazolás nem feltétlenül jelent elfogadást. Az ajánlat, illetve annak visszaigazolása akkor minősül a másik félhez megérkezettnek – azaz akkor hatályosul –, ha az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Ez nem ellenőrizhető.

Szolgáltatók felelőssége, szerzők jogai

A szolgáltatóknak kedvez az az előírás, amely szerint nem kötelesek ellenőrizni az általuk csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információ tartalmát, és nem kötelesek olyan tényeket vagy körülményeket sem keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. A szolgáltató – amennyiben az információ tartalmára, címzettjére nincs befolyása, és a feladó sem ő – mentesül a felelősség alól, ha csupán hozzáférést biztosít, illetve továbbítja, ideiglenesen tárolja vagy harmadik személy részére tárolja az információt, segítséget nyújt az információ megtalálásában (például keresőprogram).

Az információ továbbításában, tárolásában és megtalálásában segédkező szolgáltatót a szerzői jogi jogosultak – a különböző alkotások szerzői – meghatározott formájú és tartalmú okiratban felhívhatják tartalom eltávolítására. A tartalom tényleges szolgáltatója ez ellen – szintén meghatározott formában és tartalommal – kifogást emelhet, ami nyomán a közreműködő szolgáltató köteles újra hozzáférhetővé tenni az információt. Miután az eljárásban így már mindkét fél kellően azonosítható, a szerzői jogosult – amennyiben nem ért egyet a kifogással – bírósági úton is érvényesítheti igényét. Ezzel a törvény gyakorlatilag az USA egyik jogintézményét – a „notice and take down procedure”-t, az „értesítésre történő levétel” eljárását – vette át, amely az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület gyakorlatában esetleges szerződési feltételként már eddig is működött (lásd Piac és Profit 2001/5. szám, 17. oldal).

Garanciális jelentőségű, és sokak megelégedését szolgálja, hogy reklámüzenet csak annak küldhető, aki azt előzetesen engedélyezte. Az engedélyezés egy központi listára történő feliratkozással történik (opt-in rendszer).

Dr. Keller Anikó