Az Európai Bizottság és illetékes szolgálatai az árvíz sújtotta tagállamokkal egyeztetve igyekeztek megállapítani, hogy az unió strukturális alapjai hogyan használhatók fel a károk enyhítésére és az újjáépítésre; az érintett EU-tagjelöltek a PHARE és az ISPA előcsatlakozási alapok le nem kötött részét irányíthatják át erre a célra. Csehország esetében már meghatározták az összeget, Szlovákiával és Magyarországgal augusztus végén még folynak az egyeztetések.



Most történt meg először, hogy a kormányzat előre biztosította a védekezés költségeit – jelentette ki Kóródi Mária, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A korábban 500 millió forintban meghatározott keretet mentés közben – két lépésben – 4,2 milliárd forintra egészítették ki azzal, hogy ha nem lenne elég, további összegeket csoportosítanak át a központi költségvetés tartaléka terhére.



Az árvizek idején a kormányzat előszeretettel kíván mind nagyobb szerepvállalást a biztosítóktól, így a Pénzügy- és a Belügyminisztérium megkezdte az árvízi biztosításokkal, illetve „nem biztosításokkal” kapcsolatos vizsgálatot.



A tapasztalatok szerint a mostani árvíznél nem a közvetlen károk a legsúlyosabbak – hiszen szerencsére a Duna nem törte át a gátakat –, hanem az egyediek, és nagyságuk kétszázezer forint körül mozog. A Postabank és Takarékpénztár Rt. igazgatósága 15 millió forintnyi támogatást nyújt a leginkább érintett települési önkormányzatoknak a károk rendezéséhez.



Budapesten ötszázmillió és egymilliárd forint közötti összegre becsülhető a dunai árvíz okozta kár.



Gemencen több mint százmillió forintos kárt okozott az áradat. A British American Tobacco Hungary 10 millió forintot ajánlott fel a gemenci erdőben keletkezett árvízkárok helyreállítására, illetve egy olyan védelmi rendszer kiépítésére, mellyel megőrizhető az erdő különleges állat- és növényvilága.

Összeállította: l. r.