A 2002. évi adótörvényeket 1999 decemberében – párhuzamosan a költségvetéssel – két évre fogadta el a parlament, ám az időközben módosult kormányzati szándékok, az új jogszabályok – például a devizaliberalizációval, az új tőkepiaci törvénnyel, az elektronikus aláírással kapcsolatosak – az uniós jogharmonizáció követelményei miatt kikövetelték a korrekciójukat.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó (szja) kulcsai nem változtak: továbbra is 20, 30 és 40 százalék. A sávhatárok viszont feljebb kúsztak: a legkisebb kulccsal 600 ezer, a 30 százalékossal 1 millió 200 ezer forint jövedelemig kell számolni, e felett a 40 százalékos az érvényes.
A reprezentáció tavaly év eleji, túlzottan szigorúra sikeredett szabályozását 2001. augusztus közepétől – az adózó választása szerint akár január 1-jéig visszamenően – módosították, így a reprezentáció idén is az összes bevétel fél százalékáig, de legfeljebb 2,5 millió forintig adómentes. Az egyenként legfeljebb 10 ezer forint értékű üzleti ajándékok – amelyek immár ismét nem minősülnek reprezentációnak – összértékéből adómentes az az összeg, amelyet úgy kapunk meg, ha az átlagos állományi létszámot – beleszámítva a személyesen közreműködő tagokat is – megszorozzuk 1500-zal.
Új kategória a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja – fogalmát a termőföldről szóló törvény módosítása határozza meg –, aki az őstermelőre vonatkozó szabályok szerint adózik.
Az ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó az eddigi 10 millió forintos kisvállalkozói kedvezmény helyett ez évtől 30 millióval csökkentheti a vállalkozói bevételt; de a kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél.
Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szerzett részvénynek, üzletrésznek az MRP-szervezet által a magánszemély tagnak a tag befizetésén felül juttatott része.
A munkáltató adómentesen adhat – de csak a tanév első napját megelőző két hónapon belül – gyermekenként évi 10 ezer forint iskolakezdési támogatást, kizárólag természetben. Az összeghatár fölötti rész már a szülő jövedelmének minősül, s utána a munkáltató a természetbeni juttatásokra vonatkozó terheket viseli.
2002-től a személyi jövedelemadó alól mentesített jövedelmek körébe tartozik a nyugdíj, amely korábban az összevont jövedelem részét képezte, bár a rá jutó adót nem kellett megfizetni. A „nyugdíjjal azonosan adózó” kategória így új nevet kapott: „adóterhet nem viselő járandóság”; idetartozik például a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ösztöndíj, s ez évtől, többek között, a tanulót a szakképzéssel összefüggő juttatásból a szakmai gyakorlat idejére járó pénzbeli díjazásnak a minimálbér hat százalékát meg nem haladó hányada.
A jogalkalmazást megkönnyítendő, meghatározták a lakás és lakótelek pontos fogalmát. 2002-től már a használt lakás vásárlására 1993. december 31. után felvett hitel törlesztőrészleteire is vonatkozik a 40 százalékos, legfeljebb évi 240 ezer forintos adókedvezmény. Erre azok a magánszemélyek is jogosultak, akiknek lakás-takarékpénztárból felvett hitelük áthidaló kölcsönnek minősül.
A gyerekenkénti tételes kedvezmény összege ugyanannyi, de az új adótábla miatt módosult a családi kedvezmény is. Két eltartott esetén 685 ezer 714, három eltartott esetén 1 millió 421 ezer 53 forint az a jövedelemhatár, ameddig nem kell adót fizetni.

A tőkejövedelmek és az szja

Változtak a tőkejövedelmekkel kapcsolatos szja-szabályok is. Az árfolyamnyereség kétféleképpen adózik, attól függően, hogy a magánszemély befektetési szolgáltatón (ez lehet brókercég vagy értékpapír forgalmazására jogosult bank) keresztül, vagy pedig egyéb úton forgatja-e papírjait. Az utóbbi esetben változatlanul 20 százalékos mértékű adót kell fizetni – ezt a kifizető levonja – ügyletenként az árfolyamnyereség keletkezésekor, vagyis az időközben elszenvedett veszteségek csak év végén, az éves adóbevallásban vehetők figyelembe. Ha viszont a tranzakciókat befektetési szolgáltató bonyolítja le, 2002-től a keletkezett árfolyamnyereségnek az árfolyamveszteséggel való csökkentésére negyedévenként lehetőség van. A több befektetési szolgáltatónál keletkezett nyereségek és veszteségek összevonására azonban továbbra is csak az adóév végén, a magánszemély adóbevallásában kerülhet sor, a befektetési szolgáltatók által kiállított igazolások alapján, az azokban feltüntetett, számításba nem vett árfolyamveszteség szerint. További megkötés, hogy csak a magyar tőzsdén jegyzett papírokon keletkezett árfolyamveszteség vehető figyelembe. Ha az év végi egyenleg negatív, a 2002. január 1-je után keletkezett veszteség átvihető a következő adóévre, illetve – legkorábban 2003-tól – a megelőző adóévre.
Dr. Nink Gabriella és Demetrovics Gergely adószakértők – ők segítettek lapunknak eligazodni a változások között –, a KPMG Hungária Kft. szakembereinek a véleménye szerint a negyedévenkénti elszámolás lehetősége kedvezően hathat a magánbefektetők – elmúlt években hanyatló – tőzsdei aktivitására. Súlyos megszorításnak tartják azonban a tőzsdei összetett és származtatott ügyletek fogalmának szűkítését; ennek következtében a tőzsdén kívüli ügyletek kedvezőtlenebb szabályok szerint, egyéb jövedelemként adóznak.
A december végén elfogadott, 450 paragrafust tartalmazó új tőkepiaci törvényhez is kapcsolódik az szja-törvény, többek között az értékpapír-kölcsönzés feltételeinek szabályozásával. Miután a kölcsönbevevő az értékpapírt eladhatja, de – mivel a szerződésben meghatározott időre azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt kell visszaadnia – vissza is kell vásárolnia, az így keletkezett árfolyamnyereségre ugyanazok a szabályok az irányadók, mint más árfolyamnyereségből származó jövedelemre. Ekkor azonban a jövedelem megállapításakor levonható a ténylegesen visszaadott értékpapírok beszerzési ára, a járulékos költségek, valamint az értékpapír-kölcsönzés díja. A kölcsönbeadónak a kapott díj után 20 százalék adót kell fizetnie.

Társasági és osztalékadó

A mikro- és kisvállalkozások az eddigi 10 millió helyett 30 millió forinttal csökkenthetik az adózás előtti eredményt – de legfeljebb annak mértékéig – a tevékenységet közvetlenül szolgáló, adóévi új beruházások értékével.
A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek köre kibővült: ezután közéjük tartoznak azok is, amelyekről bebizonyosodik, hogy korrupciós célú kiadások voltak. Az így elszámolt költség összegével a jogerős bírósági ítéletet követően növelni kell a társaságiadó-alapot. Az ellenőrzött külföldi társaságnak juttatott ellenérték következtében felmerülő költség is e körbe tartozik, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség a vállalkozási tevékenységét szolgálta.
A kapcsolt vállalkozások közötti, a szokásos piaci ár alatti ügyletek miatt nem kell adóalapot módosítani, ha a társasági adó alanya magánszeméllyel van kapcsolt vállalkozási viszonyban, miután az nem tudja a piaci ár feletti bevétellel csökkenteni adóköteles bevételét.
A külföldön tevékenységet végző (off-shore) jogállás ez évtől már az alapítással megszerezhető, míg korábban ezt a cégbírósági bejegyzéshez kötötték. A devizaliberalizáció következtében megszűnt az a feltétel, hogy az off-shore cégnek belföldi bankszámláról kell kötelezettségeit teljesítenie, és külön bejelentés nélkül is devizakülföldinek minősül.
A társadalmi-gazdasági elmaradottság miatt kedvezményezett térségek listájára új térségek kerültek be, egyes térségek – bár átmenetileg e körben maradtak – kikerültek. A kedvezményezettség megítélése a beruházás megkezdésétől függ. Beruházási adókedvezmény csak az EU-csatlakozásig megkezdett beruházás után jár.
Ha a bírósági végrehajtói tevékenységet irodaként végzik, az irodára a társasági törvény kft.-re vonatkozó szabályai érvényesek, így a társasági és osztalékadó alanya, adóznia pedig az ügyvédi irodára vonatkozó előírások szerint kell.

Jövedéki adó

Az ez évi jövedékiadó-mértékek változásait az infláció tervezett mértéke és az európai uniós követelmények határozták meg. Januártól emelkedett a szeszes italok (+10 százalék), a pezsgő (+5), a sör (+3), a habzó és nem habzó köztes termékek (+14, illetve +8) és a cigaretta (+11) jövedéki adója, a boré a tavalyihoz képest nem változott. Az üzemanyagok jövedéki adója az első félévben nem emelkedik, a nyersolajárhoz kötött elmaradt adóemelést 2002. július 1-jétől pótolják, ez összesen 11 százalékos jövedékiadó-emelést jelent.
2001 második félévétől, így ez évben is, a vámhatóság tagjai már szolgálati igazolvánnyal végezhetnek helyszíni jövedéki ellenőrzést, nem szükséges a megbízólevél, csak adóellenőrzéskor.
Az új év első napjától nem lehet cigarettaautomatát üzemeltetni.

Az adózás rendje

Csak forintban és csak belföldi bankszámláról fizethető adó. Ha külföldi bankszámláról forintban történik a teljesítés, akkor nem az utalás, hanem az adóhatóság számlájára érkezés időpontja a mérvadó.
Az adózónak változatlanul összes bankszámláját be kell jelentenie az adóhatóságnak, mint ahogyan a bankszámlaszám-változást is, ez évtől azonban ha ez utóbbi az adózó bankszámláját vezető pénzintézet döntésének következménye, akkor a bejelentési kötelezettség a bankot terheli.
Ingatlan-adásvétel esetén a vevő magánszemélynek nyomtatványon be kell jelentenie a földhivatalhoz az eladó adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosító adatait.
Az újévtől az önkormányzatoknak kötelezően előírt nyilvántartási rendet kell kialakítaniuk: ebben az adózókat adószám, illetve adóazonosító jel alapján kell azonosítaniuk, és statisztikai számjelük szerint is nyilvántartaniuk.
Az adóazonosító jelet meghatározott esetekben az adóhatóság hivatalból megállapíthatja.
Nőttek a kiemelt adózók körét meghatározó értékhatárok. A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus bevallás lehetősége egyelőre csak őket érinti.
Az uniós csatlakozáskor megszűnő beruházási kedvezményt élvezőknek a beruházás megkezdését követő harminc napon belül – már megkezdett beruházások esetében 2002. január végéig – adatot kell szolgáltatniuk az APEH-nak a beruházás helyéről, várható értékéről és az üzembe helyezés tervezett időpontjáról.
Változott néhány ellenőrzéssel és behajtással kapcsolatos előírás. Az adóhatóság ez évtől az elévülést megelőző időszakra is kiterjesztheti az ellenőrzést, ha a vagyongyarapodás forrásául az adózó azt az időszakot jelöli meg. (Elévült időszakra változatlanul nem kell pótlólag adót fizetni.) Az elévülés ideje adóbűncselekményből származó jövedelemnél kitolódott a bűncselekmény büntethetőségének elévülési idejéhez, vagyis nyolc év lett. Változás még, hogy az adó-végrehajtási kifogás halasztó hatályú.
Új eleme az adórendszernek a diákhitel törlesztése; a törlesztőrészlet a törvény szerint adónak minősül, s a törlesztésre a személyi jövedelemadó szabályai érvényesek.