A jogközelítés terén az elmúlt két évben kismértékű előrelépés történt Magyarországon a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz és az 1999-es Közösségi Vívmányok Átvételéről szóló Nemzeti Programhoz képest, szögezi le az Európa Bizottság 2000. évre vonatkozó országjelentésének környezetvédelemre vonatkozó fejezete. A jelentés megállapítja, hogy országunk - földrajzi helyzeténél fogva - nagymértékben függ a regionális együttműködéstől, vízkészletünk mintegy 90 százalékát kintről kapjuk. De hozzáteszi: „több kezdeményezés ellenére e téren kézzelfogható lépések még nem történtek”.

A levegőminőség-védelemben a benzin és dízel üzemanyagok minőségjavításáért és amiatt, hogy 1999 áprilisa óta tilos az ólmozott benzin forgalmazása, kaptunk egy-két piros pontot.
A hulladékgazdálkodási törvény 2000. júniusi elfogadása szintén jelentős lépés volt a vonatkozó Közösségi Vívmányokhoz közelítésben, bár a kapcsolódó, alacsonyabb szintű jogszabályok még hiányoznak. A jelenlegi 2700 hulladéktárolónak csak a 30 százaléka felel meg a nemzeti szabványoknak, és magas az illegális lerakók száma.

A vízminőség-védelemben a veszélyes anyagok által a felszín alatti vizekben okozott szennyezések elleni védekezésről szóló irányelvek kidolgozása terén is előreléptünk egy keveset. Pozitívum, hogy 2000 márciusában három új, automatikus vízminőség-megfigyelő állomás létesült.
A természetvédelemben megvalósult a laboratóriumi állatkísérletekről szóló jogszabály harmonizációja, és fontos, hogy betiltották a lábcsapdák használatát.
A jelentés szerint szerény mértékű javulás tapasztalható a zajvédelem, a nukleáris biztonság és a sugárzás elleni védelem területén. A számítógépesített adatbázisok közül viszont egyedül a szennyvizekre vonatkozó adatok felelnek meg az EU-előírásoknak. A többi területen nincs egységes adatbázis.

Az ISPA-szabályozást az Európai Bizottság 1999. július 20-ai határozatával fogadta el. Magyarország 2000-től évente 88 millió euró (23 milliárd forint) támogatást kaphat ebből a keretből, ami egyenlően oszlik meg a környezetvédelem és a közlekedési ágazat között. Az ISPA-támogatás nemcsak beruházások társfinanszírozására alkalmas, hanem technikai segítségnyújtásra is, ami a pályázati dokumentáció összeállításához vehető igénybe.
A Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) tavaly nyolc projektet terjesztett elő Brüsszelben az illetékes főigazgatósághoz, amelyekre az ISPA-keretből 81,3 millió euró (21,5 milliárd forint) támogatás igénybevételére nyílt lehetőség, több évre elhúzódó kötelezettségvállalással. Az összeg megszerzésének feltétele volt, hogy a jóváhagyott projektekre biztosítani tudjuk a több mint 57 millió eurós (15 milliárd forint) hazai forrást. A minisztérium tájékoztatása szerint ez az összeg a 2001-2002-es kétéves költségvetésben, ezen belül az érintett Belügy-, Közlekedési és Vízügyi, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium előirányzataiban együttesen áll rendelkezésre. Európai uniós tagfelvételünkig évenként hasonló nagyságrendű támogatás elnyerésére van lehetőség, ezt követően pedig a Kohéziós Alapból juthatunk majd hasonló feltételekkel támogatáshoz.
Az idei 12 milliárd forint (45 millió euró) keretből - a korábbi brüsszeli döntés áthúzódó hatásaként - 4 milliárd forintot (15 millió euró) már lekötöttek, tehát 8 milliárd forint (30 millió euró) felhasználására van lehetőség, ami 3-5 új projekt indítását teszi lehetővé. Az ISPA-albizottság által elfogadott projektek pályázati anyagát május végéig kell benyújtani Brüsszelben a Regionális Főigazgatósághoz. A KöM jelenleg tíz projektjavaslatot vizsgál, hogy közülük kijelölje azokat, amelyeket végül Brüsszelben benyújtanak, többek között Pécs ivóvízbázis-védelméről, a Sajó-Bodva-völgy, Észak-Balaton, Homokhátság és Cegléd hulladékgazdálkodásáról, Salgótarján, Pápa és Kaposvár: szennyvíztisztításáról és csatornázásáról, a Jászság és Sopron szennyvíztisztítás-fejlesztéséről, valamint a budapesti főgyűjtő építéséről.

A LIFE az unió pénzügyi eszköze a környezetvédelem, illetve a közösségi környezetvédelmi politika és törvényhozás fejlesztésére, végrehajtására. A LIFE III.-programban - az EU és Magyarország közötti Társulási Tanács határozata, valamint a 2001. február 1-jén életbe lépett kormányrendelet értelmében - Magyarország is részt vesz. A lehetőség kihasználásának elősegítésével a KöM nemzetközi támogatási főosztálya foglalkozik.
A program által támogatott területek közül pályázható a környezet- és a természetvédelem. A környezetvédelmen belül a LIFE ipari innovációs és demonstratív projekteket támogat, ösztönzi a helyi hatóságoknak szóló technikai segítségnyújtást. Az elszámolható költségek felét fedezi, a másik felét a kedvezményezettek, illetve partnereik fizetik. A természetvédelemben a vadon élő állatok és növények élőhelyének megőrzését szolgáló projektek elszámolható költségeinek 75 százalékát támogatja.
Természetes és jogi személyek egyaránt pályázhatnak, tehát olyan szervezetek is kaphatnak az uniós pénzekből, amelyek az előcsatlakozási alapok által nyújtott támogatásokat nem vehetik igénybe (például a környezetvédelmi ipar és a szakértők).
Magyarország a LIFE-programban való részvételre évente 2280 ezer eurót fizet majd az EU költségvetésébe. A nemzeti hozzájárulás összegének felét az éves nemzeti PHARE-program fedezi, a fennmaradó részt pedig a nemzeti költségvetés finanszírozza, ez évente 1235 ezer euró. Az ennek megfelelő 328 millió forint a KöM költségvetésében rendelkezésre áll. Ha a keretet nem töltik ki megfelelő projektekkel, akkor a megmaradó összeg a következő évben megpályázható keretet növeli.

Az EU PHARE-programjában múlt évtől az intézményfejlesztést, a jogharmonizációs feladatokat támogatják, a természetvédelemben pedig a Habitat direktíva átvételét. A jelenleg még futó környezetvédelmi beruházások, amelyek összesen 4,5 millió euró támogatást kaptak: Vértesacsa, Bodmér és Vértesboglár közös csatornázása és szennyvíztisztítása; Mezőcsát, Hejőpapi és Igrici csatornahálózatának kiépítése, a szennyvíztisztító bővítése; Sárbogárd: kommunális szilárdhulladék-lerakó telep építése; Dunaújváros: veszélyeshulladék-lerakó telep bővítése és technológiai korszerűsítése; Szekszárd: szennyvíztisztító rekonstrukciója; Salgótarján: szilárdhulladék-lerakó létesítése.
A jövőben az ilyen jellegű beruházásokra a PHARE területfejlesztési programjából és a környezetvédelmi ISPA-programból lehet támogatásra pályázni.

Hazai hulladékok

A talajszennyezések legfőbb oka a nyersanyagok és a hulladékok gondatlan kezelése. Magyarországon évente közel 110 millió tonna hulladék keletkezik: termelési (ipari, mezőgazdasági) hulladék mintegy 90 millió tonna, az egészségügyi hulladék több mint 15 ezer tonna, a lakosság által termelt települési hulladékból a szilárd hulladék több mint 4 millió tonna (évente és fejenként több mint 1 köbméter); ezen belül az építési-bontási hulladékok mennyisége becslések szerint 700-800 ezer tonna. A nem kielégítő csatornázottságból fakadóan pedig mintegy 20 millió köbméter a folyékony települési hulladék. A különleges kezelést igénylő veszélyes hulladék mintegy 3,5 millió tonna évente.
A hulladék kezelésének, elhelyezésének jogi szabályozása nem kellőképpen rendezett. A mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek egyelőre csupán 30 százaléka felel meg többé-kevésbé a környezetvédelmi előírásoknak. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása mintegy öt évre elegendő. A folyékony hulladék szippantásos begyűjtése - szabad vállalkozás keretében történik - a jelenlegi rendszerben ellenőrizhetetlen, a ténylegesen begyűjtött mennyiség és az elhelyezése követhetetlen. A működő szennyvíztelepek csak igen kis hányada készült fel a hulladékok fogadására, a leeresztése többnyire csatornahálózatba, szemétlerakókba vagy kijelölt gyűjtőmedencékbe történik, jelentős része pedig közvetlenül a természetbe kerül.


Rejtő - Szikora