A gazdaság stabil fejlődése nem alapozható csak a multinacionális vállalatok magyarországi megtelepedésére, teljesítményére. A mikrovállalkozásoktól a középcégeken át a nagyvállalkozásig - mint potenciális kedvezményezettekig - bezárólag kell megfelelő gazdaságpolitikai eszközökkel az egyenletes gazdasági fejlődést elősegíteni. Várakozások szerint a vállalkozáserősítő program közvetlen hatásaként bővül a mikro- és kisvállalkozások fejlődési potenciálja, javul verseny- és exportképességük, így a mainál gyorsabb tempóban oldódhat fel a hazai gazdaság duális szerkezete, tompul a külföldi és a hazai tulajdonosok közötti ellentét, és kiegyenlítődnek a regionális különbségek is. Vállalkozáserősítésre összesen 45 milliárd forint jut idén a Széchenyi-tervben, és ezt 14 különböző pályázat keretében osztják szét.

Tőkejuttatás, nem hitel

A vállalkozói alprogramok három nagy csoportba sorolhatók:
- a kis- és középvállalkozás-fejlesztési alprogram a vállalkozások üzleti feltételeinek, innovációjának és külpiaci tevékenységének javítását, a cégek minőségfejlesztését igyekszik ösztönözni;
- a befektetésösztönzési alprogram a közvetlen befektetéseket és a szolgáltatások erősítését támogatja, s leginkább a zöldmezős beruházásokat, a hálózatépítést és a stratégiai szövetségek kialakítását preferálja;
- a hídképző alprogram az integrátori beszállítói működést, a hálózatfejlesztést és a vállalkozások információtechnológiai fejlesztését tűzte ki célul; a multinacionális nagyvállalatok beszállítóit és azokat a középvállalkozásokat kívánja pozicionálni, amelyek - megfelelő fejlesztések eredményeként - alkalmassá válhatnak beszállítói feladatok ellátására.
A Gazdasági Minisztérium (GM) számításai szerint a Széchenyi-tervben meghirdetett pályázati források minden egyes forintja 3-4 forintot mozgósít, amiből a hitel egy forintot képvisel. A tárca - az eddigiektől eltérően - nem kamattámogatást és kölcsönt ad, hanem vissza nem térítendő támogatást. Így tulajdonképpen tőkeemelés történik a pályázatokon nyertes cégeknél és - a szintén pályázatképessé vált - önkormányzati vállalkozásoknál. Ez a megoldás kedvezőbb a bankoknak, amelyeknek a csökkenő reálkamatok miatt már egyre kevésbé volt rentábilis a korábbi rendszer.
Az elbírálás ideje a korábbi várakozási idő harmadára, kilencven napra csökken.

Tervek kontra valóság

Eddig a szép elképzelések sora a GM programjából. A valóság azonban árnyaltabb képet mutat.
Maga Matolcsy György gazdasági miniszter ugyanis elmondta: a Széchenyi-terv elsősorban azoknak a vállalkozásoknak készült, amelyek már elértek valamit. A miniszter indokolt is: a program forrásai végesek, ezért célozzák meg az életképességét már bizonyított kis- és középvállalati réteget. Ezzel pedig élére állította az egész rendszert. Varga Mihály pénzügyminiszter a minimálbér 40 ezer forintra emelése kis- és középvállalkozásokat sújtó hatásainak enyhítése kapcsán arról szólt, hogy a kormány - a járulékcsökkentésen túl - a Széchenyi-tervhez kapcsolódó programokkal tudja majd ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat. A minimálbér-emelés viszont nem a már pályára állt, hanem az épp a lehetőségek után kutató, helyzetüket még nem igazán stabilizáló vállalkozásokat sújtja leginkább.
A jelek szerint a tervek folyamatának végiggondolására sem jutott elegendő idő. Csak ennek tudható be, hogy a program indulása után több mint egy hónappal a gazdasági miniszternek arról kellett beszélnie: gondot okoz a pályázatoknál, hogy a kereskedelmi bankok nemcsak a saját hitelrészhez, hanem az állami támogatáshoz is fedezetet kérnek, ezt viszont sok kis- és középvállalkozás (kkv) nem képes teljesíteni. Matolcsy szerint a megoldás az lehet, hogy a bankok eltekintenek az állami támogatás utáni fedezet kérésétől. Ám a tárgyalásokat erről már a konkrét pályázatok kiírása után kezdte meg a tárca.
A feltételek több vállalkozást távol tartanak a jelentkezéstől. S bár a csúszás elvben nem jelenheti azt, hogy az adott cégek elesnek a pályázati forrásoktól - a GM az idei keret túllépése után a jövő évi keret előzetes lehívásával biztosítja a folyamatos forrásszerzést -, a piac könyörtelen: a kiélezett versenyben a vetélytársak kihasználhatják a megtorpanást.
Hasonló bosszantó hiba, hogy a Széchenyi-terv kamattámogatási rendszeréből a múlt évi támogatási módok átültetése során kimaradt a pénzügyi lízinghez adható kamattámogatás konstrukciója, s így csak banki hitelek esetén van lehetőség kamatkönnyítésre. A Magyar Lízingszövetség szerint pedig épp a lízing jelentheti a kiutat a forrásokkal nem rendelkező vállalkozások számára. A konstrukcióban ugyanis a lízingtárgy a biztosíték, így az ügyfél bonitásvizsgálata egyszerűbb, s azok is forráshoz juthatnak, akik a hitelintézetek feltételein megbuknának.

A nagyok is kérnek

Vitathatatlanul fontos szempont, hogy hazánk EU-csatlakozásakor prosperáló magyar vállalkozások vehessék fel a versenyt a vetélytársakkal. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a kis- és középvállalkozói réteg megerősítése mellett az ő szintjükön is szükség van a versenyképesség fokozására. Épp ezért kéréssel fordultak a gazdasági miniszterhez: módosítsák a Széchenyi-terv pályázati feltételeit oly módon, hogy a nagyobb cégeknek is legyen esélyük fejlesztési forrásokra.
A kérés - bármennyire jogos is - újabb megosztottságot eredményezhet. Hiába van ugyanis a Széchenyi-tervben a vállalkozásfejlesztésre elkülönítve a legnagyobb összeg, az mégis csekély a szükséges feladatokat számba véve. A nagyvállalati kör beruházásai más léptékűek, a támogatási összegek szétosztásakor többen eshetnek el forrástól, ha sokan a maximális támogatási összeget kapják meg.
A nagyvállalkozások egyébként a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból (GFC) számíthatnak forrásra különböző, nemzetközileg is versenyképes termékek előállítását célzó fejlesztési programok finanszírozásához. A GFC keretében tavaly 81 pályázatot fogadtak el, a támogatások összege 7,111 milliárd forint volt, ami 1,8 milliárddal elmaradt az 1999. évitől. A beruházások felét a nagyvállalati kör valósította meg. A támogatások nyomán összesen 121,055 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, és 8763 új munkahely létesül. Az egységnyi támogatásra jutó beruházás értéke az 1999. évi 7,9 forint/forint értékről 17,0 forint/forintra nőtt.
Idén 12 milliárd forintra emelkedik a keret a Széchenyi-tervben. Öt-tíz fordulóban értékelik a folyamatosan beérkező pályázatokat. Az első körben kétmilliárd forint támogatást osztottak szét, ennek kapcsán 24 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, és 1739 új munkahely létesül.

Nagy László Nándor


Régió és kistérség

Idén és jövőre összesen 11 milliárd forint áll rendelkezésre a Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési programjának finanszírozására. A nyolc regionális gazdaságépítési pályázat egyike kifejezetten a kistérségi mintaprogramok megvalósítását támogatja. Ezen túlmenően a Széchenyi-terv valamennyi pályázatának elbírálásánál figyelembe veszik azt, hogy a vállalkozás vagy önkormányzat benyújtott pályázata mennyire illeszkedik az adott kistérség fejlesztési elképzeléseihez. A kistérségi szintű gazdaságfejlesztés előnye, hogy viszonylag kisszámú partner összehangolását és együttműködését igényli, a helyi viszonyok jól áttekinthetők.
A Széchenyi-terv új regionális gazdaságépítési programjai jelentős részben az ipari parkokra épülnek. Az elmúlt évben módosított pályázati feltételek alapján a közelmúltban odaítélt címekkel jelenleg 133 ipari park van, hálózatuk lefedi az országot. Épp ezért számuk további növelése helyett a Széchenyi-terv a megerősítésüket, tevékenységük kibővítését célozza. Pályázni lehet például infrastrukturális fejlesztésekre, a már meglévő ipartelepek rekonstrukciójára („barnamezős” beruházás), az információs rendszer modernizációjára és logisztikai célú fejlesztésekre.