Egyelőre Rákospalota omladozó házai mutatják a fóti utat, tűzfalaikon otromba grafitik. A régi épületek gyors pusztulása pontosan érzékelhető, és az is tudható, hogy senki sem menti meg őket az enyészettől. A bomlás éles kontrasztjaként a körgyűrű pompás, metropolist idéző magas íve feszül a szántóföldek fölött, Fóthoz közeledve a vállalkozói övezet hűvös, elegáns tömbje hirdeti a jövőt. A két idő egy képben: megrázó élmény.
Valahol itt kell lennie az információs társadalom Pest megyei modelljének. Hiszen kábítóan vaskos projektek készültek, és workshopokat is tartottak - karitatív szándékkal, jutnak eszembe Bese Ferencnek, az Intelligens Városért Egyesület Fót alelnökének szavai. Meg az is, amit egy fóti polgár, Feredős József írt Fót honlapjára: „Nem hiszem, hogy nagyon könnyű lenne az elméleti szakemberek nyelvezetét lefordítani, mert maguk is ködösítenek. De nem is kell. Megteszi az egyszerű paraszti ész is.”

Fót polgármesterével szerencsére értjük egymást. Szent-Iványi Géza építész és az újságíró - személyem - beszélgetését hallván egy e-szakértő vagy a hasát fogná nevettében, vagy sírva fakadna: olyan óvatosan kóstolgatjuk az információs társadalom kifejezéseit - RISI-projekt, tudásrégió, a technológiadiffúzió strukturális modellje -, mintha a kínai nyelvet gyakorolnánk. De hát érthető, mindnyájan most tanuljuk. S ha nem is értjük kristálytisztán a részleteket, mi ketten, akik a Harmadik Évezred Alapítvány szakirodalmát igyekszünk egymásnak felmondani, azért pontosan tudjuk, hogy az információs társadalom elkerülhetetlen. Jön, és egyszer csak beborít.
- Mint a hóesés - mondja képletesen a polgármester, aki nagyon gyakorlatiasan fogalmazza meg, miért vállalkoztak a tudásrégió mintaszerepére: - Az önkormányzatnak nem került egy fillérjébe sem, és biztos, hogy olyan ügy mellé álltunk, ami jó és hasznos lehet a polgároknak.
- Szokás, hogy külső emberek írják az előterjesztést a testületi ülésre? - kérdezem, mert a 2000. január 26-ai előterjesztést Varga Csaba, a Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézet igazgatója és az Intelligens Városért Egyesület civil szervezet készítette.
- Előfordul, ha ők a téma szakértői. A tudásrégió-projektet és fóti programjainak tervezetét ők készítették.
A nagyívű, mondhatni földtől elrugaszkodott tervek még most is lenyűgözik olvasójukat, pedig közben eltelt egy év.
Varga Csaba találó kifejezése a vízió. Valóban az.
A külső szakértők többek között felvázolták a regionális távoktató központ projektet, és a képviselő-testület döntése értelmében már tavaly áprilistól működnie kellene - igaz, kísérleti jelleggel - a „szakképzésnek, a civilegyetemnek, a banki, pénzügyi szakemberképzésnek, a számítógép-kezelésnek és információfeldolgozásnak, a nyelvoktatásnak, a digitális családiház-építésnek és kertművelésnek, az országos KRESZ-oktatási és vizsgáztató központnak”.
- Mit szóltak a képviselők, amikor meghallották ezt a programot? - kérdezem Szent-Iványi Géza polgármestert.
- Emlékszem, cseppenként lehetett csak beadagolni ezt a rengeteg idegen kifejezést.
- Mi volt az első reakciójuk?
- Azt kérdezték: kinek az üzlete?

Az információs társadalom haszna vitán felül áll. És az, aki először lép az Európai Unióban már működő regionális információs társadalmak nyomába, nemcsak dicsőséget szerez, hanem valószínűleg a befektetőket is vonzani fogja, amire Budapest vonzáskörzetében ugyancsak nagy szükség lenne. Ezért határozta el a Pest megyei és a Bács-Kiskun-Szolnok megyei közgyűlés 1999 májusában, hogy létrehozzák a Magyar Tudásrégiót, és ha szépreményű terveik valóra válnak, akkor az nem lesz más, mint az első RISI projekt. „A tudásrégió-programok kidolgozására, a megvalósítás szakmai irányítására felkérték a HÉA Stratégiakutató Intézetet és Varga Csabát, az intézet igazgatóját” - olvasom a fóti önkormányzati dokumentumokban.
- Miért őket választották? - kérdezem ismét a polgármestertől, aki csak annyit tud: személyes kapcsolatok miatt kapta ez az intézet a munkát.
- Mivel tudnánk érzékeltetni, hogy mennyire fontos Fót lakosságának az információ, a tudás? Milyen a lakosság összetétele? Milyen korúak, szakképzettségűek, hányan vannak munka nélkül, hány családban van otthon számítógép, hányan beszélnek idegen nyelvet?
- Meg kellene néznem az adatokat, de az biztos, hogy Fóton tizenöt és fél ezren laknak, zömében középkorúak, és egyre nagyobb a Budapestről betelepülők száma. A legtöbben tehetősek, családi házakat emelnek az egyre értékesebb ingatlanokon. Sajnos, tapasztalható az elszigetelődés is, mindenki éli a maga életét a saját várában.
- Az e-Europa dokumentumaiban az áll: a jövő egyik nagy veszélye az atomokra hulló társadalom. Éppen ezért technikai programjaikkal egyenrangúan fontosnak tartják a társadalmi kohézió erősítését - vetem közbe. - Itt hogyan próbálják a közösséget összetartani?
- Választási programomban nagy hangsúlyt helyeztem a civil szervezetekre, számuk ma mintegy tizennyolc, húsz. Támogatásukra pénzügyi alapot hoztunk létre, amelyre pályázni lehet. Említhetném az asszonykórust, amelyben sok fiatal is részt vesz. De a legeredményesebb a focicsapatunk.
- Ők mennyi támogatást kaptak?
- A legtöbb nekik jutott, tizennyolcmillió. Ez az önkormányzati költségvetés másfél százaléka.
- És az információs társadalom kiépítésére?
- A civil egyesület körülbelül ötszázezret kapott, és a tudásház működtetésére két helyiséget. A projektek finanszírozására konzorciumok szervezését ajánlották a szakértők, vállalkozók bevonását ígérték. De egyelőre csak a tudásház valósult meg, tavaly decemberben volt az ünnepélyes megnyitó.
-A testületi ülés anyaga sokkal több konkrétumot állított, például: „mini csillagvizsgáló bázis létrehozása és működtetése Zombori ?Lajosnak, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatójának szakmai segítségével és irányításával”. Miért éppen Zombori ?Lajos?
- Nem tudom. Talán a személyes kapcsolatok…

Vajon miért éppen Fót lett kiszemelve a magyar tudásrégió-projekt mintaszerepére?
A polgármester szerint hivatkozási alap lehet a reformkor nagyjainak fóti kötődése, ám hagyományaikat csak véletlenül dobja felszínre egy-egy jelenkori kutatás. Egy másik információ szerint viszont a fóti Intelligens Városért Egyesület alelnöke, Bese Ferenc jó barátja Varga Csabának, akit a két megyei közgyűlés megbízott a stratégiai dokumentumok elkészítésével. Ezt támasztja alá, hogy Szent-Iványi Géza polgármestert meghívták egy megbeszélésre, és ő ekkor hallotta először Varga Csaba egyetemi szintű előadását az információs társadalomról, aminek fenyegetően gyors közeledését ma is át tudja érezni. S hogy nincs egyedül félelmével, elmeséli: a nyári táborban a fiatal nemzedék is meghallgatta ezt az előadást, és szinte sokkolta őket a jövő. Hogy ez ne így legyen, éppen arra kell egy jó stratégia.
A tudás megszerzésének és közkinccsé tételének intézménye Fóton jelenleg a tudásház, ami a korábbi teleház felturbózott és átfestett címtáblájú változata. Tájékoztató kiadványa kísértetiesen emlékeztet azokra a projektekre, amelyeket Varga Csaba jegyez. Nem véletlenül: egy oldalon három idézet Varga Csaba valamelyik művéből. Szavait ebben a körben úgy idézik, mint a Bibliát.

Három Pentium I. számítógép üzemel déltől este nyolcig, és a tudásház vezetője, Czinkota Katalin arról tájékoztat, hogy amióta kiírták a Széchenyi-terv pályázatát, naponta három-négy vállalkozó az internet segítségével itt remél belépőt tervei állami finanszírozásához. A gépi infrastruktúra használatáért óradíjat kérnek, mert közhasznú társaság lévén, nem profitérdekeltek. Nincs önálló telefonvonaluk, nem működik szerver, nincs fax. Egy látogatójuk, aki gggergőnek hívja magát, ezt tette közzé Fót honlapján:

„HÉÉÉ EVERYBODY!!! KIRÁLY GYORS AZ INTERNET ITT!! FELKúSZIK 8KB FELÉ IS, FÉL ÓRA ALATT LE LEHET TÖLTENI 20MB-tot IS. ÉRDEKEL VALAKIT?!?”

- Nem gondolja, hogy ez kicsit kevés ahhoz, hogy valóban a tudást szolgálja a tudásház? - kérdezem Bese Ferenctől, a civil szervezet alelnökétől, akit számtalan elfoglaltság terhel, amióta főállásban dolgozik a Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézetében.
- Megnézem azt, aki másfél év alatt ezt utánunk csinálja! Nem hiányzik a telefonvonal, én például ragyogóan tudom intézni az ügyeimet mobilon, és ma már mindenhol van e-mail, azon kell levelezni.
- Mi van a többi tervvel?
- A következő lépés a felnőttképzési központ elindítása lesz Budaörsön, az ipari technikai parkban már meg is alakult a tudásvölgy iroda és az Inco Park iroda, létrejött két konzorcium, az egyikben tizennégy, a másikban harminc cég vesz részt, hardveresek, szoftveresek, szolgáltatók, kereskedők. Ha akar, beszállhat a fóti önkormányzat is pénzzel vagy ingatlannal. Most éppen e-közigazgatási pályázatot adtunk be, közösen Délegyházával, Dunakeszivel, Halásztelekkel, Szigethalommal, Nagykovácsival.
- Abban a projektben, amit az önök civil szervezete is készített tavaly a képviselő-testületnek, még arról volt szó, hogy Veresegyházzal, Erdőkertessel, Gödöllővel, Kistarcsával fogják össze a fóti erőket a digitális önkormányzat megteremtése érdekében…
- Időközben változtak a prioritások.
- Mitől függnek a prioritások?
- Például attól, hogyan áll hozzá az önkormányzat. Fótnak nagyon sok pénzt kellett volna kiadnia azért, hogy egy cég vállalja a menedzselését, azt, amit mi karitatív alapon elvégeztünk.
- Elkészült a várossá válás stratégiai programja? - kanyarodom vissza a polgármesterhez, mert a testületi döntés szerint az önkormányzat erre kötelezettséget vállalt. És arra is, hogy a dokumentumot - az előterjesztést készítő külső szakértők javaslatára - az MTA Regionális Kutatóközpont Alföld Intézet szolnoki csoportjával készíttesse el.
- Miért éppen velük? - kérdezem Szent-Iványi Gézát.
- Őket ajánlották Varga Csabáék.
- És elkészült a várossá válás programja?
- Igen, két és fél millió forintba került.
- Mi újat tudtak meg belőle?
- Tulajdonképpen semmi újdonság nincs benne, kijelöli az utat, amelynek végén Fót várossá válhat.
Hogy mikor érkezik el ez az örömteli pillanat, az nem jósolható meg. Pedig milyen szépen fogalmazott Varga Csaba az önkormányzati előterjesztés - megszavazott - zárszavában: „Az itt élő emberek méltán lehetnek büszkék a település vezetőire, hiszen lehetőséget kapnak életminőségük javítására, és településük referencia lesz a kistérségben és az országban egyaránt.”
Ma leginkább focicsapatukra lehetnek büszkék, mert az NB I-ben a 36. (!) helyen áll.
- Mit szól hozzá, hogy Fóton csak a tudásház valósult meg vízióiból? - kérdezem Varga Csabát.
- Nem így van, 2002-re minden projekt beindul. A mi szerepünk nem az volt, hogy programot adjunk, hanem azt akarjuk elősegíteni, hogy maguk próbálják kitalálni a saját szerepüket az információs társadalomban.
- Kik és miért hozták létre a Harmadik Évezred Alapítványt?
- 1991 végén egy cég és két magánszemély alapította, 1992 elején jegyezték be, hogy működtesse a Stratégiakutató Intézetet. 2000 nyarán az alapítvány kiszállt az intézetből, és attól kezdve közhasznú társaságként működik, tehát nem profitérdekelt.
- Fóton azt mondják az emberek, hogy az ön felesége abban a minisztériumban dolgozik, ahol az informatikai kormánypénzekről döntenek.
- Az informatikai kormánybiztosság a Miniszterelnöki Hivatalban működik, a feleségem pedig a Gazdasági Minisztériumban dolgozik.
- Ön miért hagyta abba politikusi karrierjét?
- Soha nem voltam politikus, bár egy évig, 1990 tavaszáig részt vettem az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, de nem voltam pártpolitikus. Mindig is szociológusnak tartottam magam.
Ugyanezt nyilatkozta Varga Csaba a HVG-nek 1991. szeptember 7-én mint a kisgazdapárt elnökének tanácsadója. A vele készült interjú így kezdődik: „Sokakat bizonyára meglepett az MSZMP-sből néppártossá, majd a Polgári Mozgalom a Köztársaságért kezdeményezés elnökévé lett szociológus-településfejlesztő író átigazolása a »torgyáni« Kisgazdapártba.”

A fóti tudásház, mint a tavaly még szárnyaló tervek egyetlen eredménye, a Vörösmarty Mihályról elnevezett művelődési ház két helyiségében működik. Ezeket vette birtokba az Intelligens Városért Egyesület, mert ezt kérték a képviselő-testülettől a külső szakértők, a döntés pedig megszületett. A tavaszi délutánban a művelődési ház földszinti zenetermében egy kislány zongorázik álmos tanára lassú kéztempójára, a falon a budapesti színházak éves műsorterve lóg. Néhány röplap sportrendezvényről, a Waldorf iskola tájékoztatója, és persze mindenütt tilos a dohányzás.
Ha Magyarországra tévedne egy szakértő az intelligens Európából, azért ezt a helyet ne hagyja ki. Mintarégiót ugyan nem talál, csak Pest megyében ezt az első és máig egyetlen tudásházat. Vajon sírna vagy nevetne a mi lepusztult falak között ébredező információs társadalmunkon? És amikor kifelé menet kezében marad a tudás házának kilincse?