Friss cikkeink
Csík helyett csip
A csipkártyáknak négy éven belül fel kell váltaniuk a hagyományos, mágnescsíkkal ellátott kredit- és debitkártyákat hangzik az ellentmondást nem tűrő Visa-határozat, amelyhez a fő érv a biztonság. De vajon egyetértenek ezzel a bankok is? Egyáltalán, kinek éri meg a hatalmas beruházás, és a pénzintézetek szintjén van-e esély a megtérülésre? Az áttérés folyamatában kinek kellene megtennie a kezdőlépést?
Miért(,) beteg a magyar piac?
A kérdés kétféle értelmezési lehetősége alapján feltesszük a kérdést, vajon a korábban vonzónak tekintett magyar részvénypiac saját hibájából vált-e kedvezőtlen befektetési lehetőséggé, vagy külső és belső körülmények együttállása és egyes részvények változó megítélése az oka az árfolyamok esésének.
A biztosító mindig fizet – Nem mentesít a gondatlanság
A Mabisz újonnan létrehozott felelősségbiztosítási bizottsága tervezi, hogy feltérképezi azokat a veszélyszakmákat, ahol elkelne a kötelező felelősségbiztosítás. Ezzel is segíteni akarja a törvényhozók munkáját. Az új bizottság vezetőjével, dr. Déri Katalinnal beszélgettünk.
Fő a rend és a fegyelem
A számviteli törvényben foglalt új előírások – mint arról előző havi számunkban hírt adtunk – a bizonylati rend és fegyelem megszilárdítása irányába kívánnak hatni. Ehhez kapcsolódnak a jogszabály által megfogalmazott felelősségi szabályok is.
Portfólió a neten
Gyors, naprakész, határok nélküli információhoz jutás, juttatás, kényelmesen ülve a számítógép mögött ez az internet egyik legnagyobb előnye. S ezek a szempontok befektetéseink tervezésekor sem lényegtelenek. Milyen segítséget nyújt és hogyan az internet pénzünk kényelemes, megbízható és hatékony elhelyezésében? Erről kérdeztük a szakembert.
Csiptávlatok Magyarországon
Érveket ütköztettünk múlt havi számunkban a hitel- és debitkártyákat felváltó csipkártyákról szólva: a pénzügyesekét a szoftverfejlesztőkével. Vajon egyetértenek-e a kártyaváltással a hazai bankok? Röviden: nem. És bővebben?
A Nasdaqon dől el
Az elemzők rég látszottak annyira megosztottnak a közeljövő tőzsdei fejleményeit illetően, mint 2001. január közepén. Valószínűleg a globális trend ezúttal is a Nasdaqon dől el, a világ legnagyobb, főként technológiai részvényeket tömörítő elektronikus piacán, de az is lehet, hogy Európa többé-kevésbé függetleníteni tudja magát tőle.
Terjeszkedő társaságok
A tőzsde tavalyi gyengélkedése ellenére a vezető magyar tőzsdei társaságok az elmúlt időszakokban sem tétlenkedtek, a menedzsmentek szorgosan keresik a növekedés forrásait. Az utóbbi időszakban a cégek életében növekvő szerepet kapott az extenzív fejlődés.
Megbüntetett kisbefektetők
Szakmailag ugyan teljesen elfogadhatatlan az a feltételezés, hogy a tőzsdén kötött üzletek majd’ mindegyike nyereséges, a tőkeszámlán nyilvántartott értékpapírok árfolyamnyeresége utáni adómérték felemelése nulláról húsz százalékra és az adóelőleg-befizetés szabálya arra utal: a pénzügyi kormányzatot nem érdekli a szakmai vélemény. Mit tehet akkor a mintegy százezer érintett kisbefektető?
Kényelmes, de bízhatunk-e benne? - Bankfiók a hálón
Az ok, amiért a világon és Magyarországon is biztosan elterjed az elektronikus banki ügyintézés: a kényelem. Bár itthon ma még csak öt pénzintézet kínálja ügyfelei számára ezt a szolgáltatást, a közeljövőben szinte minden hitelintézet tervezi a bevezetését. A nagyvállalatoknak egy terminálrendszer révén már korábban is volt módjuk az irodájukból intézni banki ügyeik egy részért, most interneten keresztül a kis- és középvállalkozók előtt is megnyílt ez a lehetőség.
Tarolt a medve - Részvénypiaci lejtmenet
Az optimisták összes várakozása alapjaiban omlott össze az elmúlt hetekben a világ tőzsdéin. Jelenleg elsősorban a negatív rekordok számbavételével foglalatoskodnak a néhány hónapja még oly derűlátó elemzők. Hogyan tudott ennyire gyorsan megváltozni a tőzsdei hangulat? A válasz többnyire ez: a drámaian csökkenő amerikai cégeredmények és a recessziós félelmek miatt.
Iparűzők terhei - Hol itt az egyenlő közteherviselés?
Az iparűzési adó csak egy a sok közül. Mondhatnánk, csepp tengerben. Mondhatnánk, ha pályafutásának kilenc éve alatt megengedett mértéke nem emelkedett volna 3 ezrelékről 2 százalékra. Ha számítási alapja - a forgalom - miatt nem kellene fizetniük a veszteséges vállalkozásoknak is, és ha az állami prés közé szorult önkormányzatok nem emelnék évről évre.
Extrabúza, extraprofit? - Az árutőzsde túl van a nehezén
Jó és rossz éveket egyaránt átélt a közelmúltban a Budapesti Árutőzsde. Az orosz válság után a forgalom a korábbinak a töredékére esett vissza, a gondok megoldásával kapcsolatban pedig nem volt egyetértés a tagok között. A piacon jó néhányan megkongatták a vészharangot, mondván: az árutőzsdének befellegzett. A mostanra konszolidálódott piac múltjáról és terveiről az ügyvezető igazgató, Bánhidi Ferenc beszélt.
Sokan kérik, sokan kapják
Növekszik a bankgarancia iránti igény. Nem meglepő, hiszen nő az építési beruházások száma, a Széchenyi-terv támogatásainak igénybevételéhez is szükség van rá, mint ahogyan a magyar cégek számára egyre inkább megnyíló uniós pályázatokon is. A jogharmonizáció következtében is bővül az olyan területek köre, ahol a bankgarancia kötelező előírás. Megjelent ezen a piacon egy új ügyfélkör: a kis- és középvállalkozásoké.
Depresszió után hurráoptimizmus - A tőzsdén oldalazó mozgás vagy szerény visszaesés várható
Az elmúlt hetekben bekövetkezett az, amire pár nappal azelőtt még senki sem számított: a befektetői hangulat szinte átmenet nélkül csapott át a legmélyebb depresszióból hurráoptimizmusba, a vezető technológiai indexek közül nem egy 30 százalékot is emelkedett a mélyponthoz képest. A jelenlegi várakozások szerint a következő időszakban inkább oldalazó ármozgásokra van kilátás, sem a további jelentős erősödésre, sem a korábbi mélypontok tesztelésére nem látszik reális esély.
Jelzálog ingóságokra - A jog alkalmazkodott a gyakorlathoz
Az ingóságok jelzáloggal terhelhetőségét öt éve egy kormányrendelet helyezte vissza az üzleti életbe. Célja az volt, hogy a termelőeszközökre, vagyontárgyakra fölvehető kölcsönökkel megélénküljön a gazdaság. A jogszabály hatálybalépése óta eltelt négy év alatt több mint 5600 milliárd forinthoz jutottak a vállalkozók gépeik, terményeik jelzálogosításával, azonban sokan még ma sem tudják: ingóság vásárlásával is vehetnek adósságot.
Segítség, van kétmillióm!
Az infláció folyamatos alábecslése, a rossz tőzsdei időszakok, a forrásadó bevezetése, az alacsony banki kamatok mind-mind nehezítik a befektetések tervezését. Azt mondják, a pénznek időre van szüksége ahhoz, hogy „dolgozzon”. De nem mindegy, mennyi időre, és milyen kockázat mellett.
Keresd a logót! - Készpénz nélkül a világ körül
Pár éve még ahány országot érintett a magyar utazó, annyiféle valutára volt szüksége. Ma már egy plasztiklappal mindez elkerülhető. A kényelemnek azonban ára van. Külföldön ugyanis jóval költségesebb bankautomatából készpénzt felvenni, mint itthon.
Mi van mögötte? - Üzletek, amelyek az árfolyamokat mozgatják
Miért érdemes egy hazai kisbefektetőnek is nyomon követnie a nemzetközi tőkepiacok és szereplőinek történéseit? Mert közvetlenül és közvetetten a budapesti tőzsde és papírjainak mozgása is jelentős mértékben ezektől függ. Összefoglalónk – természetesen a teljesség igénye nélkül – a befektetési alapok menedzsereinek döntéseit befolyásoló híreket veszi sorra.
Nem a bankokon múlik
A Széchenyi-terv kapcsán a kormányzat által várt pályázati boom a finanszírozásban részt vevő bankok szerint még várat magára, bár a kis- és középvállalkozások hitelezése – úgy tűnik – megélénkült az utóbbi időben. Legtöbben a hagyományos, állami kamattámogatásos konstrukciókat veszik igénybe.
Forintkockázatok
Valóban alulértékelt volt a magyar fizetőeszköz a környező országok valutájához képest, és makrogazdasági szempontból hosszú távon igazolható a sávszélesítés jótékony hatása. A magyar exportőrök azonban csődről, mások az ország fizetésimérleg-egyensúlyának felborulásáról beszélnek a hirtelen megerősödött forint miatt. A gyengülése ismét csak váratlan volt. Stabilizálódik-e a forint, s mikor és hol? Csökkenthető-e a kockázat, és ha igen, hogyan?
Sok kicsi sokra megy
Kevés bank van a piacon, amely kimondottan a mikro- és kisvállalkozásokat célozza, de számuk növekszik. Nem véletlen, hiszen 365 ezer működő mikro- és kisvállalkozás van az országban. Stabilizálódott a gazdaság helyzete, és ezzel együtt a vállalkozásoké is, amelyek a bankoknak nemcsak vállalati, hanem lakossági piacon is kecsegtető lehetőséget jelentenek.
A kisebbek kedvére
A liberalizációval beléptünk a fejlett bankrendszerű országok sorába, ahol mindenki a saját érdekei szerint és nem a szabályozók által leszűkített téren bankolhat. A legnagyobb változás – mind a bankok, mind ügyfeleik szempontjából – a hirtelen jött szabadság. Új ügyfelek új igényekkel jelennek meg, és a bankok ki is szolgálják őket.
Szavazatért diákhitelt?
„Nem hiszem, hogy jól döntöttél – hallottam mögöttem a sorban a postán. – Előre elkölteni azt a pénzt, amiről még azt se tudod, mennyi lesz, és egyáltalán hol fogod megkeresni, nem bátorság, hanem butaság. Ráadásul semmi sem garantálja, hogy ez a mostani kilenc és fél százalékos kamat még két év múlva is ennyi lesz. Olvasd el a hiteligénylő lapot! Látsz egy erre utaló mondatot is?! Persze, az újságokban én is olvastam az Orbán nyilatkozatait, de azzal hiába mész majd panaszra a Postabankhoz, amikor mégiscsak megemeli a kamatokat…”
Inkubátor és kockázati tőke
A gazdaság magasabb kockázatot magukban rejtő területeinek kezdő, innovatív vállalkozásai korábban nem számíthattak klasszikus pénzforrásokra, hisz a többiek is nehezen jutottak ezekhez. Az okok érthetők: a tőkeközvetítő infrastruktúra gyenge, a lehetséges befektetők kerülik a rizikót, és a lakossági megtakarítások szintje relatíve alacsony. Mi lehet a megoldás? Az inkubátor védett környezete például, a kockázati tőke támogatásával, vagy ahelyett.
Nem félünk az adósságtól
Szinte nem volt lakossági hitelezés 1995-ig Magyarországon, így most a kölcsönhöz hozzáférés pszichológiai hatása erősebb ösztönző, mint amennyire visszatartó erő a hitel ára. Az elhalasztott beruházások sürgető kényszere elnyomja a kamatok nagysága feletti aggodalmat.
A modern hitelezés
A legtöbb kereskedelmi bank eddig úgy gondolta, hogy nem éri meg a törvényileg minimumként előírt hárommilliárd forint alaptőkével önálló jelzáloghitel-intézményt létrehoznia. Most azonban mintha megváltozott volna a véleményük.
A kormány diktál, a munkaadó fizet?
A kormány, ígérete szerint, az idén nem dönt önállóan a minimálbér mértékéről. Legalábbis október 5-éig nem. Ekkor, lapunk megjelenésének napján folytatják az addig sikertelen egyezkedést a szociális partnerek. Ez a határidő már jócskán beleesik abba a terminusba, amikor a tavaly módosított munka törvénykönyve a kormány számára már lehetőséget ad a diktátumra. Az, hogy a kormánynak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak nem sikerült határidőn belül megegyezniük, nem csoda: az érdekegyeztetés fórumát a kormány arra a határnapra tűzte ki, amely után tizenöt nappal övé a döntés joga.
Energetikai forintok
Az ambiciózus tízéves energiatakarékossági program megvalósulását segíthetik azok a megpályázható pénzek, amelyekkel a lakossági energiafelhasználás csökkenthető lenne. A rendelkezésre álló források egyre bővülnek, a tömeges pályázást azonban a megváltozott feltételek nemigen segítik.
Ismét hitel
Hirtelen megugrott tavaly a vállalkozások hitelállománya – bár még mindig elmarad az EU-tagországok átlagától –, pedig a magyar cégek helyzete alapvetően nem változott. Ami viszont igen: a bankok hitelpolitikája, amelynek célközönségévé váltak a kisebb vállalkozások is, továbbá a gazdasági környezet, hiszen megindult a növekedés.
Vállalati eurószámlák
Közeledik a nap, amikor a monetáris unió tizenkét tagországának devizájában már nem lehet szerződést kötni, számlát vezetni, fizetni. 2002. január elsejétől egy közös pénz marad: az euró. Az átállásra a magyar bankok is felkészültek, a vállalkozásoknál inkább a napi problémák vannak előtérben. Igaz, rájuk az átállás nem ró komoly terheket.
Gúzsba kötött munkáltatók
A jövedelem a munkatársak motiválásának egyik legfontosabb eszköze. A nemzetközi összehasonlításban is magas közterhek miatt a magyarországi munkáltatók folyamatosan keresik a költségtakarékos bérezési megoldásokat. Ilyenek a természetbeni juttatások, igaz, ma már ezek többségét is személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.
Jutalom: nem csak év végén - Cél a kulcsemberek megtartása
Decemberben, karácsony táján azoknál a cégeknél is felmerül a dolgozók jutalmazása, ahol év közben erre nemigen fordítanak figyelmet. A hazai társaságok ma már jóval összetettebb juttatási rendszert működtetnek, mint korábban, de a nyugati kompenzáció rendkívül lassan válik bevett szokássá náluk. Megnéztük néhányuknál, hogy élnek-e és ha igen, miként, a különböző lehetőségekkel.
Bűvészkedés
Sokszor hallani kisvállalkozóktól, hogy ha minden közterhet befizetnének, és nem próbálnának meg „okosan” dolgozni, akár le is húzhatnák a rolót. Az állam ugyanakkor azzal érvel, hogy nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony a hazai társasági adó. Arról viszont nem szól, hogy minden más teher – egészségügyi hozzájárulás, tébé, osztalékadó stb. – magasabb. A végeredmény: a legtöbb kisvállalkozás – legalábbis papíron – majdnem veszteséges.
Bonyolult szabályok, nagy költségek
Megszerezni egyszerű, fenntartani nehéz, elszámolni bonyolult. Mi az? A cégautó. A címben feltett kérdésre nem könnyű tehát választ adni, de néhány itt bemutatott szempont segítheti a döntést.
Két és fél pillér
Sikerül-e visszacsalogatnia a kormánynak a társadalombiztosítóhoz azokat, akik 1998 után a magánnyugdíjpénztárakat választották? Sikerül-e lebeszélnie az újonnan munkába állókat, hogy magánpénztárt is válasszanak? S mivel jár mindez az immár állami garancia nélkül működő nyugdíjpénztárak számára? S nem utolsósorban: mit hoz mindez a jövő nyugdíjasainak?
Derűre derű?
Telített piacon, a világgazdasági recesszió ellenére kiemelkedően jó évet zárt tavaly a hazai bankszektor. Elemzők szerint idén már nem várhatók ilyen jó eredmények, mert késleltetve ugyan, de a pénzügyi szektorban is megjelennek az általános gazdasági folyamatok.
Rekordév után
Látványos évként jegyzik majd a hazai pénzintézeti szektor történetében 2001-et: a szektor egésze rekordévet zár, óriási fúziók rendezik át a bankok élmezőnyében a piaci pozíciókat, már a lakossági hitelpiacon is verseny alakult ki az ügyfelekért, számos szereplőnél most valósul meg a tőkepiaci értékpapír-kereskedelmi tevékenység bankba integrálása. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva értékeli az elmúlt évet, s némi kitekintést ad 2002-re is.
Váratlan hossz
Miközben az emberek tudatába az vésődött be, hogy a magyar tőzsde halott, a forgalom alacsony, és a befektetők elfordultak a piactól, az árfolyamok a szeptemberi, Amerika elleni terrortámadás utáni sokk óta rendíthetetlenül emelkednek, s január végére éves csúcsát közelítette a BUX-index. A hazai befektetők aktivitása azonban nem nőtt meg érezhetően. Vajon miért és meddig?
Szűk mozgástér
A sávszélesítés óta a forint erősödése jelentős dezinflációs tényező lett, az erős árfolyam azonban egy határon túl a magyar versenyképességet ronthatja. Évi két-három százalékosnál nagyobb felértékelődést nem bír el a magyar gazdaság. A jegybank árfolyam- és a kamatpolitikája e folyamatok alakulásának befolyásolásában meghatározó.
Revizorelhárító stratégiák
Az adóellenőrzés során a vállalkozás arra törekszik, hogy minél kevesebb hibát találjon nála a revizor, az ellenőrnek viszont az a célja, hogy minél újszerűbb, érdekesebb szabálytalanságokat fedezzen fel. A „verseny” az adóeljárásban szabályozott keretek között folyik, és az adózót is sok jogosítvány illeti meg.
Betétek és kivételek
Hiteloldalon haszonélvezői, betétesként vesztesei vagyunk a csökkenő kamatoknak. De vajon tényleg kevesebbet fizetünk-e a hitelért, és meddig csökkenhetnek a betéti kamatok?
Vizsgált vagyonok
Az adóhatóság visszamenőleg, korlátlanul kutakodhat a magánszemélyek vagyongyarapodásával kapcsolatban egy január elsején hatályba lépett törvénymódosítás alapján. Vannak, akik szerint fölösleges volt ez a változtatás, az adóhatóság viszont bízik abban, hogy a rendelkezés hatására a korábbinál több pert nyer a bíróságokon.
A befektetők és a politika
Sokan féltek attól – főleg a korábbi példák alapján –, hogy a választások miatt a tőzsdei árfolyamok esni fognak. Ezért inkább a túlzott óvatosság a jellemző, ami viszont – a voksolást követően – könnyen jelentős emelkedést okozhat.
Befektetés és mecenatúra
A hazai jelentős műkereskedők az elmúlt években csak raktáraik leghátsó zugában őrizgettek egy-két kortárs műalkotást, s csak a legelszántabbak alapozták üzletpolitikájukat a ma élő és alkotó művészek munkáira. Ők – kevés kivétellel – az aukciókon is rendre hiányoztak. Az elmúlt hónapokban azonban megváltozott a helyzet: érezhetően megnőtt az érdeklődés és a befektetési célú vásárlási kedv műveik iránt.
Gyűjtsd a számlát!
Nem elég jó áron eladni egy ingatlant ahhoz, hogy valóban jó üzletet csináljunk. Kellő körültekintéssel ugyanis akár százezreket meg lehet takarítani az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóján.
Kettőről a háromra: akár milliós támogatás is jár a turisztikai vállalkozásoknak
Egyedülálló lehetőséggel bővült a turisztikai szektor finanszírozása a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont új akciójában.
Friss
Győr Tamás: Egyre növekvő bizonytalansággal kell szembenéznünk a világban
Az elmúlt és az elkövetkező 5 év legnagyobb támogatási és ezzel beruházási hullámát várja a CIB Bank kkv üzletágigazgatója.
A dm tartós árakkal és kiváló ár-érték aránnyal várja a vásárlókat
Négy hónapig nem emelkednek az árak.
Pénzszerzés
Rekordközeli kifizetés a nyugdíjpénztáraknál
A múlt évben is érezhetően növekedett az egy tagra jutó szolgáltatási kiadás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot.
Jogi kisokos
Milliós pályázatoktól eshetnek el a cégek
A magyar vállalkozók körében egyre gyakoribb a döntésképtelenség.
Cégblog
Nem fogy több üdítő, mégis többet keres a Coca-Cola
A vártnál magasabb negyedik negyedéves nyereségről és a vártnál kisebb bevételről jelentettek.
Klímablog
Mely országnak, mekkora az ökológiai lábnyoma?
Mely gazdaságok rendelkeznek a legnagyobb ökológiai lábnyommal?
Gazdaság
A Tisza Párt megígérte, de mennyi időbe telne a magyar euró bevezetése? – Klasszis Podcast
Egy fontos gazdasági közhiedelem is megdőlt.
Infokom
Jönnek a digitális kollégák: az AI-ügynökök átírják az irodai munkát
2026-ban már nem csupán egy eszköz lesz a vállalatok kezében, hanem a vállalati architektúra új alaprétege a mesterséges intelligencia.
