A lisszaboni stratégia kudarca után az unió az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzte zászlajára.

Bár még messze vagyunk attól, hogy fellendülésről beszéljünk, az már jól látszik, hogy a környezet változott, a játékszabályok változóban vannak, a globális piacokon új szereplők váltak erőssé, míg korábban dominánsak háttérbe szorultak vagy eltűntek. A válság és a visszaesés rávilágított a politikusok és a bankok felelősségére éppúgy, mint az egyéni mérlegelés és a döntés fontosságára. A világ túl van a sokkon, a tűzoltáson, egyre inkább kulcsszó a fenntarthatóság és az innováció. Hol tartunk most, és merre megyünk másfél évvel a válság világméretűvé válása után?

A kutatás-fejlesztés akár a mag, csak akkor hajt ki, ha megfelelő talajba ültetik. Az innovációra költött forintok önmagukban nem garantálják a sikert.

Az innováció politikamentes téma lehet. Magyarország fejlődésének kulcsa a pénzek hatékony elköltése, és ebben szakmai alapon mindenki egyetért.

Az arany - a kereskedők szempontjából - roppant jól vizsgázott az elmúlt másfél évben, s a világválság a magyar befektetőkkel is észrevétette, hogy létezik nálunk is aranykereskedés.

A környezetbarát termék jó a vállalkozásnak és a világnak is, szerencsére ma már egyre divatosabb is.

Egyes vélemények szerint az internet megváltoztatja a demokráciát. Pedig attól, hogy ezen a fórumon bárkinek lehetősége van részt venni a közügyekben, még nem biztos, hogy akar is élni ezzel.

Az erdők a Föld tüdői. Ám a klímaegyezményt kezdeményezők eddig elsősorban nem rájuk, hanem az üvegház-kibocsátás csökkentésére helyezték a hangsúlyt, pedig átfogó klímaegyezmény nem létezhet figyelmen kívül hagyásukkal.

Az elmúlt hetekben egyértelművé vált: az euróövezet a jelenlegi módon hosszú távon fenntarthatatlan. A világ pénzpiacait csak sok milliárd euró árán és úgy tűnik, csak időlegesen sikerült megnyugtatni.

A krízis okozta pénzszűke az épphogy elindult fejlődést is visszavetette az üzleti biztosítások piacán. A cégek alacsonyabb összegre és szűkebb fedezetre kötnek szerződést.

Nem csak mondja, csinálta és csinálja is mindazt, amit gördülékeny mondataiban megfogalmaz Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője. Mondani sem egyszerű, de megcsinálni valóban nem könnyű feladat. 

Kis- és középvállalkozások vezetőit, tulajdonosait kérdeztük arról, hogyan érintette cégüket a világválság, és milyen stratégiát választottak a krízis hatásainak enyhítésére, elkerülésére.

Ötven éve, hogy feltűnt a tévéképernyőn. Generációk nőttek fel tudományos ismeretterjesztő műsorain, melyeket száz országban forgatott. A koppenhágai konferencia után a klímaváltozás valóságalapjáról beszélgettünk a 74 éves dr. Juhász Árpáddal.

Az unió eddigi éltanulóit sem kímélte a válság, közülük is több országban siralmasak a költségvetési mutatók. Szinte mindegyik tagállam jelentősen túllépte a GDP három százalékában előirányzott hiányszintet, sőt akár „megduplázta", és van, ahol az állam GDP-arányos adósságmutatói is az egekbe szöktek, szemben a stabilitási paktumban rögzített hatvan százalékkal. Az euróövezethez való csatlakozás feltételeként előírt maastrichti kritériumok fellazításáról azonban szó sem lehet.

A válság hatására visszaszorult hitelezés helyett a bankok többnyire a számlavezetésre helyezik a hangsúlyt. Ez a helyzet akár kedvezhet is a kis- és középvállalatoknak, hiszen a pénzintézetek egyre csábítóbb ajánlatokkal próbálják megnyerni őket. De egy első pillanatban kedvezőnek tűnő döntés akár ráfizetéssel is végződhet.

A tavaly év vége felé megnyitott pályázatok beadási határideje jellemzően átcsúszott erre az évre. Az idén kihirdetett új pályázatokat általában 2010. december 31-éig lehet elkészíteni, de a kedvelt GOP- és KMOP-pályázatoknál nem szabad a határidőig várni, mert ha előbb elfogy a keretösszeg, a pályázatot év közben felfüggesztik.

A válság kellős közepén egy családi vállalkozás nem feladta, hanem továbbépítette a céget, sőt a folytatásban is biztosak: költséghatékony programmal alapozzák meg a vállalati szerkezetváltást.

Alaptézis: ha használható egy rendszer, azt használni fogják. Így a hús-vér emberek szükségleteire hangolt informatikai megoldások tudnak sikeressé válni a piacon. Míg korábban a felhasználónak kellett alkalmazkodnia a termékekhez, megszoknia a kényelmetlenséget, vagy akár sok óra alatt elsajátítania a használathoz szükséges tudást, mára fordult a kocka.

Szombathelyen és Vas megye kilenc kistérségének önkormányzatainál szinte már teljesen kiépült az a közigazgatási informatikai rendszer, amelynek „hasonmásaira", vagyis az önkormányzati alkalmazásszolgáltató központok létrehozására, működtetésére éppen mostanában lehet pályázni.

Pályázat segíti az önkormányzati ASP, vagyis alkalmazásszolgáltató központok kialakítását. Ezektől a kis- és közepes települések informatikai rendszert, az ASP központnak helyet adó önkormányzatok pluszbevételt, az informatikai ipar szereplői pedig szinte szűz piac megnyílását remélhetik.

A hazai e-kereskedelem folyamatos növekedést jelző mutatóiból annyi minden szakértő szerint leolvasható, hogy a jövő az internetgazdaságé és azoké, akik képesek az elektronikus kereskedelem megoldásait hatékonyan beépíteni tevékenységükbe. Az igazi áttörésig, a tiszta, áttekinthető jogszabályokig és az e-kereskedelemben bízó vásárlókig azonban még számos lépést meg kell tenni.

A gyártók igyekeznek az internetezést minél élvezetesebbé tevő mobiltelefonokat piacra dobni, a mobilszolgáltatók egyre csábítóbb árú internetcsomagokat állítanak össze, és rohamosan növelik a mobilinternet-lefedettséget. Az új irány nem csupán az e-mailek mobilon való olvasása, létezik számos extra szolgáltatás, amely a mobilitásból és a személyességből fakadó előnyökre épül, és arra, hogy a kis készülék állandóan ott lapul tulajdonosa zsebében.

Mindenki elodázza a fontos döntéseket, véli Somlai Péter szociológus, aki tíz éve kutatja az elnyújtott kamaszkor családszociológiai, szociálpszichológiai és anyagi vonatkozásait. A „kockázat társadalmában" elmosódtak a fix életszakaszok - klasszikus gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor, időskor -, tovatűntek a régi életvezetési praktikák, az újak épp olyan bizonytalanok, mint maga az ifjúság.

Az amerikai születésű, az Indiana és a Columbia Egyetemen gazdasági és pénzügyi végzettséget szerzett közgazdász nem a szokványos karriert futotta be, nem tartozik a multinacionális vállalatok által Magyarországra kinevezett külföldi menedzserek sorába. Itthoni karrierje inkább hasonlít egy hazai, mint egy külföldi menedzseréhez.  

Az elmúlt évekbeli történések nagy leckét adtak az emberiség számára a változások megértéséből, elfogadásából, a régi értékrendek feladásának szükségességéből, az új értékrendek, gondolkodásmód kialakításának kényszeréből. Mert valamit nagyon meg kellene értenünk, mégpedig sürgősen, nekünk embereknek, legyünk magyarok vagy mongolok, fejlett civilizációk vagy leszakadók. Éppen a történések következményeinek globális volta, ami megkülönbözteti a jelen válságait az emberiség ismert történelme során eddig megélt krízisektől. Az emberiség és a Föld egészét érintő változások okát, miértjét és a változási irány esetleges befolyásolásának lehetőségét is fel kellene mérnünk, mégpedig nagyon gyorsan és nagy felelősséggel.

Nem csupán a világ pénzügyi rendszere élte és éli át válságot. Fény derült arra is, hogy napjaink túlzott mértékű fogyasztása fenntarthatatlan, s hogy a demográfiai változások is sürgős feladatokat rónak ránk. Világossá vált: az eddigi életmód fenntarthatatlan. Most jönnek a kiigazítások. Kérdés, hogy egyben megoldások-e.

Noha a Föld felszínének több mint 70 százalékát víz borítja, ennek csupán 1 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. Szerencsére ma már nemcsak a szakmai közvélemény, hanem lassan-lassan a hazai közgondolkodás is valódi kincsnek, Magyarország felértékelődő vagyonának tekinti az édesvizet: ivóvizünk van elég, és lesz is, ha megőrizzük, vigyázzuk e kincsünket. Sőt, ha nem raboljuk ki készleteinket, akár még piacra is kerülhet belőle, hiszen a nem is távoli jövőben a jó minőségű ivóvíz épp olyan kelendő lesz, mint manapság a különböző ásvány- és forrásvizek. De hiába e helyi bőség, a világnak és nekünk is változtatunk kell vízfelhasználási szokásainkon, hogy elkerüljük a katasztrófát.

Ötletek, víziók, megoldások tömkelege versenyez egymással a fosszilis energiák kiváltására, és ezzel az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésére, hogy megfékezzük a globális felmelegedést, amelyet egyre súlyosbít a légszennyezés.

Az informatikai szakma megnyugodott, amikor dr. Nyitrai Zsoltot nevezte ki az új kormány az infokommunikációért felelős államtitkári posztra. A Fidesz operatív igazgatójaként és az infokommunikáció szakértőjeként ismert politikus ugyanis jó kapcsolatokat épített ki a szakmával, ismerik szakmai álláspontját, elképzeléseit. Személyében remény van arra, hogy az infokommunikáció, az információs társadalom, gazdaság ügye végre valóban a jelentőségének megfelelő helyre kerüljön. Dr. Nyitrai Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkáraként gyors munkába kezdett. Az első jelek biztatóak. Egy kézbe került az infokommunikáció, s az államtitkárság, úgy tűnik, elegendő jogosítványt kapott stratégiája megvalósításához.

Ha a válság előtti években csak sejtettük, ma már biztosan tudjuk: ragaszkodni a szokásokhoz, nem lépést tartani az újjal a biztos lemaradás ígéretét hordozza. A váltás, a változás, a fejlődés, a megújulás mindig is életünk része volt, ma már viszont nélkülözhetetlen velejárója az egyre gyorsabban változó világhoz való alkalmazkodásnak. Akinek megvan az a képessége, hogy megérezze a változások irányát, az élen járhat az innovációban, élére állhat a folyamatoknak, s learathatja az utána kullogók, a követők elől a sikert. A változásképesség tehát piaci versenyelőnyt is jelent. A gazdaság szereplői előtt manapság nehéz feladatok állnak, nehezebbek, mint bármikor. A váratlan, kiszámíthatatlan események, tényezők megsokszorozódásával az üzleti tervezés is háttérbe szorult. Azonnali alkalmazkodásra van szükség, sokszor már másnap el kell dobni a tegnap megalkotott terveket, s új, versenyképesebb, korszerűbb elképzeléssel kell előállni, és azonnal megvalósítani. Ez ma a versenyben maradás feltétele. Ahhoz, hogy mindennek megfeleljünk, emberként, vezetőként is meg kell újulnunk, a cégüknek is változnia kell. Összeállításunkban a váltás, a változás néhány lehetséges területét térképeztük fel.

Szeptember közepétől megújult a hazai közbeszerzési törvény. Sok ponton egyszerűsödött, s várhatóan olcsóbbá is válik majd pályázatot kiírni és pályázaton indulni egyaránt. A kisebb vállalkozások elvileg könnyebben jutnak majd piacra, legalábbis a jogalkotónak ez is célja.

Kifogyóban vannak az olcsón kitermelhető kőolajkészletek. A jövő olaja drágább lesz. A megújuló energiákra való átállás nemcsak ökológiailag előnyös, létszükséglet is egyben.

A pálinkafőzés segít a takarékos paraszti gazdálkodás fenntartásában, nem vész kárba a lehullott gyümölcs - hirdette meg a kormányfő a 29 pontos akciótervben. Az új jogszabály alapján adómentes a magánfőző 50 liternyi párlata. Az egy főre jutó elfogyasztott tiszta alkohol mennyisége hazánkban meghaladja a 11 litert, de nem ezért nem látják kristálytisztán a falvakban, hogy milyen is lesz a hatása az új törvénynek

A közösségi oldalak az internet legfelkapottabb tartalmai közé tartoznak, és mára világszerte a vállalati marketing megkerülhetetlen kommunikációs eszközeivé váltak. Ez a kommunikációs forma a kis- és középvállalkozások számára is elérhető, mégis kevesen alkalmazzák ezt az eredményesen használható, költséghatékony módszert.

Sokszor nem pusztán a pénz az, amivel racionális magatartásra, takarékos energiafogyasztásra lehet serkenteni az embereket. A technológiai fejlesztés leginkább ahhoz segíti hozzá a fogyasztókat, hogy önmaguk fegyelmezésében legyenek érdekeltek.

Az árampiac fogyasztóinál nem csapódott le a termelői, nagykereskedői árcsökkenés haszna. A gázszektorban a valódi versenyt előbb-utóbb a kereslet-kínálat alakíthatja. Napjaink győztese azonban a válság.

A föld még képes lenne élelmet biztosítani 6,7 milliárd lakójának: a globális gabonatermés a teljes lakosság napi egyszeri étkezését tudná fedezni. A túlnépesedés relatív és regionális: valahol másutt mindig van élelmiszer-tartalék. De mi lesz az elkövetkező évtizedekben, ahogy tovább gyarapodik az emberiség lélekszáma?

A tartós befektetési számla kamatadó-kedvezménnyel ösztönzi a közép- és hosszú távú megtakarításokat, de a lejárat előtt feltört betétekre utólag, önbevallással kell megfizetni a 20 százalékos adót.

Megvette az olaszok ránk hagyott tejüzemét, veszteségét és költséges logisztikáját a termelők vállalata, hogy aztán hitelből, önerőből és számottevő ÚMVP-s támogatásból előremenekülve fejlesszen, növekedjen.

Ezúttal három, informatikai fejlesztésre igénybe vehető pályázatot mutatunk be, mindhárommal vissza nem térítendő támogatás nyerhető. Egyik legfontosabb jellemzőjük, hogy szoftverekre önállóan, akár hardverbeszerzéstől függetlenül is lehet pályázni. A pályázatok 2010. december 31-éig, illetve a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerüléséig adhatók be.

A teljes körű infokommunikációs szolgáltatások egyre nagyobb száma az otthoni felhasználók számára is egyszerűbb és könnyebben kezelhető alkalmazásokat jelent, de igazi előnyei irodai környezetben láthatók a leginkább. Segítségükkel látványosan növelhető a szervezetek hatékonysága.

A digitális felkészültség - e-skills - a foglalkoztatásbővítés, a versenyképesség-növelés és a növekedési képesség motorja, ezért elengedhetetlen a fejlesztése. Öt év múlva az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz digitális felkészültségre.

A válság a pénztárca mellett az emberek testére és lelkére is negatív hatással van. Ráadásul a pszichológiai válság egyértelműen kihat a gazdaság működésére is.

Vásáry Tamás átélt nagy szerelmeket és nagy veszteségeket. Hetvenhét évesen letisztult, szelíd személyiség, aki megőrzött magában valamiféle gyermeki ártatlanságot is.

A Subaru „globalizálódásának" áldozatául esett a Legacy is. Megtartotta hagyományos subarus erényeit - a bokszermotort és a szimmetrikus négykerék-hajtást -, de szélesebb rétegeket szólít meg. Tágas és csendes családi autó, a bokszerdízellel pedig nagyon jól fogyaszt.

Az MSZP az uniós programok folytatását, a Fidesz a zöld munkahelyteremtést, az MDF a környezetterhelés megadóztatását, a Jobbik a radikális megoldásokat javasolja, az LMP pedig - kis túlzással - mindent zöld szemüvegen át vizsgál.

Az alkalmi munkavállalói könyvecske és a beleragasztandó bélyeg helyét a jelenléti ív és az elektronikus adatközlés veszi át, s áprilistól drágább a napszámos munka.

Más ingerek érték őket, mint a régieket, mert huszonéves korukra harmincezer órát töltöttek a számítógép előtt. "Ha megérted a netgenerációt, megérted a jövőt" - állítja Don Tapscott, a Grown Up Digital szerzője, aki könyvében számos, fiatalokról szóló negatív előítéletet megcáfol.