Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federel Reserve (Fed) kamatdöntései az Egyesült Államok mellett az egész világ tőzsdei trendjeire is mindig jelentős hatással voltak. Az utóbbi időben pedig még a szokottnál is nagyobb figyelem összpontosul rá.
Az Államok jegybankját a Kongresszus 1913-ban hozta létre. Legfőbb feladatai: a monetáris politika kialakítása, a bankrendszer intézményeinek szabályozása és felügyelete, a fogyasztók védelme, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és pénzügyi szolgáltatások nyújtása a kormánynak, illetve más intézményeknek. Alatta 12 regionális vagy körzeti jegybank (Reserve Bank) működik. Vezető szerve a héttagú Kormányzótanács (Board of Governors). A tagokat az amerikai elnök nevezi ki 14 éves „szolgálatra”. A kormányzók között csak egyetlen tag lehet valamelyik regionális jegybank képviselője. A tanács általában hetente kétszer ülésezik, többnyire nyilvánosan.
A hét kormányzó, kiegészülve öt regionális jegybankelnökkel, alkotja a 12 tagú Nyíltpiaci Bizottságot. Ez a monetáris politika legfőbb meghatározó szerve, így ez hozza meg a piacok által legfontosabbnak tartott döntéseket a kamatszintről. A bizottságnak a törvény szerint évente legalább négy ülést kell tartania, azonban az utóbbi évek gyakorlatában évi nyolc ülés a megszokott. Az ülések után kiadott közleményében közli a kamatokról szóló döntést, és utal a további kilátásokra is. Ennek három formája alapján valószínűsíthető, hogy a következő időszakban monetáris szigorításra vagy lazításra lehet-e számítani, de természetesen neutrális kilátást is bejelenthet a Fed Nyíltpiaci Bizottsága.