Az új rendelet alkalmazása a 2026-ban kezdődő adóévtől kötelező, míg a 2025-ben kezdődő adóévben kizárólag a helyi dokumentum tekintetében választható.

„Ez a gyakorlatban átmeneti, „vegyes” megfelelési helyzetet teremthet, amelyben a vállalatoknak tudatosan kell dönteniük arról, hogy az új szabályrendszer szerinti helyi dokumentum alkalmazásából fakadó előnyök ellensúlyozzák-e a bevezetéshez kapcsolódó módszertani és adatgyűjtési ráfordítást” – hívta fel a figyelmet Mendöl Tamás, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója.

Ezek a legfontosabb változások

Az új transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló rendelet alapján az egyik legfontosabb változás, hogy a helyi dokumentum mentességi küszöbértéke a korábbi 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik, az összevonási szabályok módosításával együtt.  Az adótanácsadó a változások között említette még a fődokumentumra vonatkozó új küszöbszabályt is.

„Fődokumentumot csak akkor kell készíteni, ha a helyi dokumentációs kötelezettség alá eső kapcsolt ügyletek ÁFA nélküli, szokásos piaci áron számított összértéke meghaladja az 500 millió forintot” – magyarázta Mendöl Tamás. „A költség-átterhelések esetében külön szabályozás lép életbe, amely szerint bizonyos, változatlan összegben továbbszámlázott költségek esetén 500 millió forintig mentesség, efölött pedig dokumentációs kötelezettség keletkezhet, amelyhez egyes, a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén egyszerűsített helyi dokumentum is elegendő lehet” – tette hozzá.

A rendelet újraszabályozza az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások körét, valamint szigorúbb megfelelési elvárásokat vezet be a szolgáltatási ügyletekhez kapcsolódó hasznossági teszt (benefit test) alkalmazásában is. Emellett több ponton erősödik az adatigény és a szegmentálási elvárás, amely a vállalati szintű adatok ügyletekhez rendelhető, megfelelően alátámasztott riportolását teszi szükségessé.