A befektetési alapok igény szerint prezentálják a stabil haszon és a kisebb-nagyobb piaci kockázatokkal járó jövedelem elegyét. Bár a magyarok befektetési hajlandósága még Kelet-Európában is rendkívül mérsékeltnek mondható, a pénztöbblettel, előtakarékoskodási tervvel rendelkező emberek mind nagyobb számban ismerik fel az alapok rugalmas és stabil voltát. Az uniós csatlakozás után a külföldi részvényalapok is mind többen lesznek jelen a magyar piacon. Ám a honi tőkepiacot alapvetően érintő változásra a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége szerint csak az euró bevezetése után kerül sor.

A nyáron kirobbant brókerbotrány s az azóta ismertté vált csődök és bűnügyek sok olyan kérdést hoztak felszínre, amelyekre addig nem gondoltunk. Vajon elképzelhető lett volna akár csak néhány évvel ezelőtt, hogy bankok ügyfeleiről, pénzügyi befektetőkről, belső pénzügyi folyamatokról, a bankok és a rendőrség kapcsolatáról úgy cikkeznek a bulvárújságok, mintha banktitok nem is létezne Magyarországon? A Piac és Profit nem a konkrét üggyel foglalkozik, hanem az általánosabb összefüggéseket kutatta, amikor Csillik Pétert, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdászát kérdezte.

Az irreálisan magas hozamot ígérő ingatlanbefektetési szövetkezetek közül mára a legtöbb ellen büntetőeljárás folyik. Ez jó a piac tisztulása szempontjából is. Az azonban nem, hogy a történtek azokat a szövetkezeteket is megviselik, amelyek józanul gondolkodva a kockázatot és a hozamígéretet megpróbálták összhangba hozni. Ez év júniusa óta tilos hirdetés útján tagokat toborozni, tilos a hozamot közzétenni, illetve bármilyen reklámkampányt folytatni. Akkor hogyan tovább?

Mit kell tenni a nagy összegű készpénzmozgások esetén? Megtudjuk-e, ha a bank gyanúsnak talál minket, és bejelent a rendőrségnek? Ezekről beszélgettünk az egyik legnagyobb hazai pénzintézet, az MKB Compliance Szakterületének – ez a törvényeknek való megfelelőséggel foglalkozik – osztályvezetőjével, dr. Gajdos Mártonnal.

A hitelek törlesztését elmulasztó személyek és az egyébként hitelképes, de kölcsönpénzből gazdálkodó vállalkozások is automatikusan felkerülnek a bankközi adósnyilvántartás legalább egyik listájára, amire hivatkozva az újabb kérelmet akár el is utasíthatják a bankok. A rendszert már most is meg lehet kerülni, az EU-csatlakozás után pedig még könnyebb lesz.

Európában már bevett gyakorlat a PPP, Magyarországon azonban még csak az első projekteknél tartunk. A Public Private Partnership olyan hosszú távú együttműködés a közszféra és a magánszektor között, amikor állam vagy helyhatóság és privát befektető együtt oldanak meg nagy tőkeigényű, állami, önkormányzati feladatokat. Ez az együttműködés gyakran előnyösebb a pusztán állami megvalósításnál, mivel a magánszektor a saját pénzét kockáztatja, minden forint elköltését jól meggondolja, és összességében a szolgáltatást is magasabb szinten nyújtja, mint tenné azt az állam egyedül.

Összességében jelentősen szűkült 2004. január 1-jétől az adómentes természetbeni juttatások köre, bár étkezési utalvány, melegétkeztetési és sporttámogatás, üdülési hozzájárulás és beiskolázási támogatás továbbra is adómentesen adható a dolgozóknak, A munkavállalói értékpapír-juttatásokat pontosították a jogszabályok, és a részvényjuttatás egyértelműen árfolyamnyereségadó-köteles lett.

Stabilizálódott a hárompillérű hazai nyugdíjrendszer. A magyarországi pénztárak európai összehasonlításban is megállják a helyüket, gazdálkodásuk átlátható, működésük biztonságos. Ebből azonban, sajnos, még nem következik az, hogy azt is tudjuk: mennyi lesz a nyugdíjunk, amikor arra sor kerül.

Külföldi utazás előtt általában felmerül a kérdés: kössünk-e biztosítást, és ha igen, milyet és melyik biztosítónál. Az EU-csatlakozás küszöbén pedig már úgy hangzik a kérdés: uniós polgárként kell-e továbbra is biztosítás, vagy a hazai társadalombiztosítás révén jogosultak leszünk orvosi ellátásra a többi tagállamban is?

Az állampapírpiacot felbolydító tavaly év végi forintválság elülni látszik, azonban az irreálisan magas kamatok, illetve hozamok megmaradtak. Kérdés, hogy ez az állapot fennmaradhat-e tartósan, vagy belátható időn belül visszatér a racionalitás a piacra.

A felvehető lakáshitelekre kisebb lett az idén a támogatás, csökkentek a lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó adókedvezmények is, ám még így is érdemes igénybe venni mindazt, ami megmaradt.

Az e-gazdaság fejlesztése, az e-kereskedelem ösztönzése, a digitális tartalom gazdagabbá tétele, az e- közigazgatás fejlesztése és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése. Ezek azok a témakörök, amelyekre pályázhatnak kis- és középvállalkozások, közhasznú adatbázist kezelő intézmények, közgyűjtemények, közszolgáltatók, települési önkormányzatok vagy társulásaik. Jelentős összegek, nagyarányú támogatások elnyerésére van lehetőség. Érdemes tájékozódni.

Az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt pályázatokon az információs társadalom fejlesztését célzó projektek idén 7,6 milliárd forintos támogatási kerete két év alatt a négyszeresére nő. Az itt elnyerhető támogatás azonban tízmillió forintnál kezdődik, amelyre egyelőre kevés pályázat érkezett. De az érdeklődés nyomán az illetékesek bizakodók, s attól sem tartanak, hogy a keret kimerül.

Az év eleinél karcsúbb költségvetéssel számolhat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a kormányzat takarékossági programja miatt. A forráselvonás nem érinti a tárca korábban kiírt saját pályázatait, újabb önálló kiírásokra a közeljövőben azonban nem lehet számítani, ezeket ugyanis átfogó programok váltják fel.

Felgyorsult az üzleti szektor informatikai fejlődése, ez tény. Ellentmondásos azonban a helyzet, ha külön-külön vizsgáljuk az egyes elemeket: a hardverek és szoftverek meglétét vagy a kisebb vállalkozások részvételét az internetes kereskedelemben. Ami szintén biztos: kínálati oldalról nincs akadály. Keresleti oldalon pedig az élen járó ágazatok: a pénzügyi tevékenységet végzők, az ingatlanügyletekkel foglalkozók és a gazdasági szolgáltatók.

Július elsejét követően nem kerülhet forgalomba olyan elektronikai termék, amely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz. Ám a hulladékba jó pár évig még juthatnak ilyen berendezések!

A digitális adatkezelés ma már mindennapi életünk része. A technikai fejlődéssel az adatok digitalizálása és a digitális adatok előállítása magától értetődő folyamattá vált. A megsokasodott információkat lehetetlen is lenne hagyományosan papírra vetni.

A nagy cégek példáját követve egyre több kis- és középvállalat választja azt, hogy külső szolgáltató felügyelje és működtesse céges szerverét. Szemben Nyugat-Európával, a magyar piacon még meglehetősen bizalmatlanok a vállalkozások e szolgáltatással szemben. Nem szívesen adják "idegen" kezekbe nélkülözhetetlen informatikai eszközüket. Pedig a szerverbérlet mentesíti őket számos feladattól, nő a biztonság, csökken az esetleges leállás kockázata, és nem utolsósorban jelentős költségmegtakarítás jelenthet.

Ahány vállalat, annyiféle megközelítés létezik a CRM-re, vagyis az ügyfélkapcsolatok kezelésére. Ám azt mindenki elismeri, hogy ma már ez az ügyfelek megtartásának nélkülözhetetlen eszköze. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy legyen bármilyen korszerű is a technológia, a szoftver, nem váltja be a hozzáfűzött reményeket ügyfélközpontú hozzáállás nélkül.

Németország mindenkori gazdaság helyzete befolyásolja a magyar gazdaságot, hiszen Európa legnagyobb országa egyúttal legnagyobb kereskedelmi partnerünk is. Nem mindegy tehát számunkra, milyen fordulatra lehet számítani az új kancellár asszony beiktatása után az ország gazdaságpolitikájában.

A magasabb árfolyamkockázat és az államháztartási reform hiánya, valamint az adóterhek és adószabályozás kiszámíthatatlansága jelent gondot Magyarországon a német befektetőknek.

A 2004 és 2005 tavaszán a német hatóságok által kezdeményezett és SoKo Pannónia, illetve SoKo Bunda néven lefolytatott ellenőrzési akciók kimondottan negatívan érintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatok egyébként jól fejlődő rendszerét. Az akciókban számos magyar vállalat ment tönkre és hurcolták meg jó hírét.

Hatalmas evolúciós folyamatok uralják életünket.

Tíz év múlva a technológia 80 százaléka eltér a ma használttól. Az akkori munkaerőt viszont ma képzik az iskolákban. Igen nagy a veszélye annak, hogy a rossz struktúrájú munkaerő-kínálat egy-egy ország számára a nemzetközi versenyben való végzetes lemaradáshoz vezet – állapítja meg az Infórum és az Amerikai Kereskedelmi Kamara együttműködésében létrejött tanulmány. Ebben a svéd modell alapján figyelemre méltó javaslatot találhatunk az állam szerepvállalására hazai viszonyaink között. Az alábbiakban a dr. Vanicsek Mária vezette kutatócsoport megállapításait foglaljuk össze.

 

Az eEurope az Európai Unió politikai kezdeményezése, azzal a céllal, hogy a jövő generációi számára biztosítsák az információs társadalom új lehetőségeinek kiaknázását. Európa tehát nem bízza a véletlenre a felzárkózást. Az amerikainál konzervatívabb kultúrájú országok gazdasági fejlődését felülről, programok és ahhoz rendelt támogatáspolitika segítségével kívánja gyorsabb tempóra ösztönözni.

Tíz közép- és kelet-európai ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Lengyelország és Románia, Szlovákia, Litvánia és Szlovénia) jelentős fejlesztési kötelezettséget vállalt az EU-csatlakozás reményében a telekommunikáció területén.

Az EITO (European Information Technology Observatory – Európai Információtechnológiai Megfigyelő Állomás) feladata, hogy általános képet nyújtson az európai piacok információs és kommunikációtechnológiai fejlettségéről, helyzetéről, és hogy e piac egyéni felhasználóinak és szervezeteinek szolgáltasson. Minden évben, többek között, kiad egy évkönyvet, amely a legátfogóbb és legaktuálisabb adatokat tartalmazza az európai információs és kommunikációtechnológiai (ICT-) piacról, de adatokat közöl az internetgazdaságról, az e-biznisz hatásairól, a telekommunikáció jövőjéről, az ICT-termékek fogyasztói adaptációjáról, valamint 1993 óta speciális tanulmányokat készít.

A termelés és a fogyasztás között a hagyományos közvetítőszféra már biztos, hogy eltűnik. Sőt! A közvetlen beszerzéseket az azonos iparágak szereplői beszerzési közösségekbe szerveződve hajtják végre. A saját elektronikus beszerzési hálózatot kialakító nagy cégek egyre-másra ismerik fel, hogy még nagyobb költségmegtakarításokat érhetnek el, ha összefognak a többi, hasonló cipőben járó céggel. Az elektronikus tőzsdék az ipar és szállodaipar számos területén virágzanak Rohamléptekben zajlik világszerte az értékesítési piacok elektronizálása. Az árubeszerzések ideje, útvonala és költségei hihetetlenül leapadtak.

Nehéz meggyőzni az e-kereskedelem hasznáról az olyan vezérigazgatót, aki még az e-mailjét is a titkárnőjével nyomtattatja ki. De vajon őt kell meggyőzniük a „misszionáriusoknak” arról, hogy az elektronikus üzleteké a jövő az új gazdaságban, vagy inkább az informatikusaikat? Ki lesz a döntéshozó az új gazdaság mikroegységeiben? A BKÁE Vezetőképző Intézete (BKÁE VKI) konferenciáját záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői néhány, ránk, magyar üzletemberekre oly jellemző hozzáállást fogalmaztak meg.

 

Az ázsiai válság után a piaci szereplőknek rá kellett döbbenniük arra, hogy a piacok már összetett kölcsönhatásokban léteznek, komplex rendszerként, interaktív hálózatként.

Már Magyarországon is vannak olyan nagyvállalatok, amelyek csak interneten állnak szóba beszállítókkal. Az IT-cégek tömegesen álltak át az információs technológiák üzleti alkalmazására. Az internet és az e-business az egész világon áthatja az információs rendszereket, megoldásokat. Alapvető elmozdulások érzékelhetők az üzleti szokásokban, üzleti partneri viszonyokban, kommunikációban – tudtuk meg dr. Beck Györgytől, a Compaq Computer magyarországi és közép-kelet-európai vezérigazgatójától, aki mostanában az Informatikai Vállalatok Szövetségének elnökeként érdek-képviseleti szerepkörét is arra használja ki, hogy felhívja a figyelmet az új gazdaság és az információs társadalom kiépítésének sürgető feladataira.

Megint nagyot dobott a Microsoft. – mondhatnánk sportnyelven. A .NET-stratégia a következő generációs internet rendszere, s mivel Microsoft-termék, olcsó, mindenki számára hozzáférhető egységcsomagokban kerül piacra az a megoldás, amely segítségével az interneten elméletileg a világ összes programja kommunikálni tud egymással. Olyan huszárvágást csinált megint csak a Microsoft – immár az interneten –, melynek jelentősége a Windows operációs rendszerekénél is nagyobb. Hatása a világ fejlődésére pedig a magas szintű technológia széles körű alkalmazásának gyors elterjesztése révén (ugyancsak Microsoft-specialitás) csak Neumann János találmányához hasonlítható – állítja Nacsa Sándor, a Microsoft Magyarország fejlesztési üzletének menedzsere.

 

Írország sok embert késztet álmodozásra. A hangulatos kocsmák, a zöld mezők, az ódon várak és a gyönyörű partszakaszok sok utazót csábítanak ide. Írországba ráadásul egyre könnyebb eljutni: már van közvetlen repülőjárat, a diszkont légitársaságok megjelenésével pedig az árak is mérséklődtek.

Elmélkedtek már azon, hogy az öregedésnek van pozitív oldala is? No, nem az ember vagy más élőlények öregedésének, hanem a műanyagénak? Székely Tamás professzor ennek az egyszerű ténynek a felismerésével találta fel a Syntument. Ma, itt, a magyar ipar keretei között kínál világra szóló megoldást a kevert műanyaghulladék hasznosítására és többek között a közutak minőségének a tartós javítására. Története arra mutat rá, hogy egyáltalán nem a véletlenen múlott a siker, bár némi szerencse szükségeltetett. A több száz millió forintos kutatást teljes egészében a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. finanszírozta, és bár konkrét számokat a cégnél nem árultak el, azt azonban igen, hogy ennek a befektetésnek a megtérülése lényegesen jobb volt, illetve lesz, mint bármely másiké volt eddig.