Gyógyírt hozó iparág

Az információtechnológia cégekre és országokra gyakorolt hatását a kilencvenes évek óta igyekeznek számszerűsíteni a közgazdászok: hogyan növeli a szektor az ipari termelést, vagy mennyiben járul hozzá a produktivitás javulásához. Egy 2005-ös tanulmány például megállapította, hogy a technológiai iparágak a világ GDP-növekedéséből 1990-ben még csak 11 százalékkal, a 2000-es évek elején viszont már 15 százalékkal részesedtek. 2007-ben egy másik kutatás kimutatta, hogy az IT-szektor mennyire hangsúlyos a hozzáadottérték-termelésben. Ahogyan a technológia beférkőzik a hétköznapi életbe, mindinkább egyértelmű, hogy az ágazat nagymértékben befolyásolja a világgazdaság fejlődését, és meghatározó szerepet tölt be az egyes országok növekedésében és versenyképességében.

Magyar prognózis

A magyar IT-piacon 2009-ben várhatóan 558 milliárd forintot fognak költeni az IDC tanulmánya szerint, s 2013 végéig ez az érték évi 2,9 százalékkal bővül, miközben a GDP átlagos növekedése évi 0,6 százalék körül alakul majd. Idén az IT-vonatkozású tevékenységek összesen 360 milliárd forint adóbevételt generálnak, és a következő négy évben a nettó adóösszeg növekedése együttesen meghaladja a 136 milliárd forintot. A fejlődés az elkövetkező négy évben 15 ezer fővel növeli a szektorban és az informatikát használó szervezeteknél együttesen foglalkoztatott IT-szakemberek számát, amely már idén eléri a 116 ezer főt. Ez évi 1,9 százalékos bővülést jelent, miközben a gazdaság egészében várhatóan szűkül a foglalkoztatás. Miután a szoftverpiac élénkíti a disztribúciós, a szolgáltató szektor, valamint az informatikát használó szervezetek működését, bár a szoftvercsomagok csak 22 százalékkal részesülnek a teljes IT-költésből (ez az arány volt jellemző 2008-ban és várhatóan változatlan marad 2010-ben is), az informatikában foglalkoztatottak 46 százaléka szoftverrel kapcsolatos munkát végez. A magyar IT ágazatban közel 300 új, többségében helyi tulajdonban lévő kisvállalkozás megjelenését vetíti előre a tanulmány 2013 végéig.

Szoftvermotor

Az International Data Corporation (IDC) októberben publikált - a Microsoft megbízásából - a globális IT-költések 98 százalékát adó 52 országban készült felmérése is arra tett kísérletet, hogy számszerűsítse az IT közvetlen hatásait. A kutatás szerint az idei IT-kiadások összesen 1414 milliárd dollárra tehetők, amely összeg évi 3,3 százalékkal nő az elkövetkező négy évben, és 2013 végére várhatóan eléri a 1700 milliárd dollárt (a GDP 2,8 százalékát). A kiadások növekedése következtében a szektorban és más ágazatokban informatikusként foglalkoztatottak száma a mai 35,6 millióról 41,4 millióra nő. Ez a 3 százalékos foglalkoztatásbővülés pedig több mint a háromszorosa a más területekre prognosztizáltnak. És bár a válság hatására a kutatók az IT-kiadások növekedését a vártnál szerényebb mértékben határozták meg, ez az érték háromszor annyi, mint az 52 országban várt GDP-növekedés éves szintje.

A tanulmány rámutat a szoftverek dinamizáló hatására is: az összes IT-költés 21 százaléka közvetlenül szoftverbeszerzés, s az IT-vel foglalkozók 51 százaléka szoftvervonatkozású területen tevékenykedik.

Az iparág vállalkozásteremtő képessége szintén kiugró: az 52 országban több mint 75 ezer új vállalkozás létrejöttére lehet számítani 2009 és 2013 között. Ezek leginkább a helyiek tulajdonában lévő kisebb cégek lesznek, vagyis valószínűleg a munkanélküliségi mutatók javításában is komoly szerep hárulhat az iparágra.

- A gazdaságban várható gyökeres átalakulás során az innovatív technológiáknak kulcsszerepe van a produktivitás növelésében, továbbá a gazdaság talpra állásához és fenntartható növekedéséhez szükséges új vállalkozások és magas szakmai felkészültséget igénylő állások létrehozásának ösztönzésében - hangsúlyozta a számok kapcsán Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte azok az országok, amelyek támogatják az innovációt, és hajlandóak befektetni az infrastruktúrába, az oktatásba és állampolgáraik készségeinek fejlesztésébe, komoly versenyelőnyhöz jutnak a globális piacon.

Oktatás, innováció, hálózatosodás

Hasonló megállapításokat tesz a Világgazdasági Fórum (WEF) 2008-2009-es Globális Információtechnológiai Jelentés című tanulmánya is. A független svájci kutatóintézet szerint túl azon, hogy az IKT hangsúlyos szerepet kap a világ országainak fejlődésében, az élbolyba tartozó országokban a megfelelő oktatáspolitika, a magas szintű technológiai felkészültség párosulva az innovációval a növekedés motorjává vált. Ez a szemlélet elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdasági válságban az országok fejlődni tudjanak, vélik a tanulmány készítői.

A világ 134 országában végzett vizsgálat során három területet analizáltak: az infokommunikáció általános gazdasági, szabályozási és infrastrukturális környezetét; a magánszemélyek, vállalkozások és kormányok felkészültségét az IKT használatára és hasznosítására, valamint a rendelkezésre álló legújabb technológiák tényleges alkalmazását. Összességében továbbra is Dánia és Svédország áll az élen, harmadik az Amerikai Egyesült Államok, egy hellyel javítva tavalyi eredményén. Szingapúr, Svájc, az északi államok, Hollandia, valamint Kanada kerültek még a Top 10 közé. Meglepetésként Kína tizenegy helyet lépett előre egy év alatt, és ezzel az egyes országok hálózatos gazdaságra való felkészültsége és az infokommunikációban rejlő lehetőségek kiaknázása szerint kialakult sorrendben a BRIC országok - Brazília, Oroszország, India és Kína - között az első. Hazánk idén a 41., szemben a tavalyi 37. hellyel.

A WEF Globális Versenyképességi Hálózatának vezető közgazdásza, Irene Mia az eredmények kapcsán kiemelte: az oktatás fejlesztése, az innováció és az infokommunikációs hozzáférés megteremtése kivétel nélkül kiemelt helyen szerepel a hálózatos gazdaságra leginkább felkészült, a TOP 10 között lévő országok nemzeti programjában.

- Válságos időkben a növekedés és a versenyképesség egyik motorja lehet az ágazat. A szélessávú hozzáférés korábban nem tapasztalt lehetőséget kínál a kapcsolattartásra, az információkhoz való hozzáférésre, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, új piacok meghódítására és a vállalkozások fejlődésére - hangsúlyozta Irene Mia.

Világsiker a mobilinternet

A mobilinternet egyértelműen nagyon sikeres az internetelérési technológiák versenyében, a világ fejlett és fejlődő országaiban jelenleg ez a leggyorsabban terjedő internetelérési technológia – derül ki a GKIeNET–T-Home–T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról című 2009. szeptemberben közzétett kutatásából. A lakosság arányában Japánban vesznek legtöbben igénybe mobilinternet-szolgáltatást, ami nem meglepő: tíz évvel ezelőtt, 1999-ben itt jelent meg a világon elsőként a mobilinternetezés lehetősége. Európában Nagy-Britannia jár az élen ezen internetelérési mód szempontjából. Magyarországon 2008 végén a lakosság arányában már többen vettek igénybe mobilinternet-szolgáltatást, mint Norvégiában, Kínában vagy Tajvanon. Az Ázsia–Csendes-óceán térségben az eMarketer a 8–24 éves mobiltelefonnal rendelkező korosztály mobiltelefon-használati szokásait vizsgálta 2009 márciusában. A fiatalok között is még mindig a legnépszerűbb szolgáltatás az SMS, de ezzel csaknem megegyező mértékben készítenek fényképet és hallgatnak zenét mobiltelefonjuk segítségével. Az e-mailek mobiltelefonon való elérése a japán fiatalok között kiugróan magas, 72 százalékos értéket mutat.

A Cisco által szponzorált, márciusban publikált jelentés szerzői kiemelték azt is, hogy a fejlett és fejlődő országok kormányzatainak és gazdasági vezetőinek együtt és együttműködve kell ösztönözniük a gazdasági növekedést, összpontosítva például olyan hosszú távú lehetőségekre, mint az univerzális szélessávú hozzáférés, ami nem csupán a pillanatnyi életminőséget javítja, hanem gondoskodik a gazdasági prosperitásról az elkövetkező generációk számára.

Egy lehetséges út

Az elmúlt ötven év harmadik legnagyobb technológiai összeomlása után hét évvel az IT-iparág bővelkedik új technológiákban a szerverek és a klienseszközök szegmensében éppúgy, mint a tárolók és a hálózati technológiák vagy akár a szoftverarchitektúrák és a szállítási modellek terén. Ezek együtt vezetik be a számítástechnika különféle fogalmakkal körülírt - a számítási felhő, felhőszolgáltatások, dinamikus informatika - új paradigmáját. Az internetalapú szolgáltatások, valamint intelligens kliensek és eszközök használatára épülő, újszerű számítástechnika fő ígérete, hogy lehetővé teszi a vállalatok, kormányok, oktatási intézmények számára az informatikai beruházási költség csökkentését, és megnöveli - a régi alkalmazások és az infrastruktúra karbantartása helyett - az innovációra fordítható IT-költségvetés összegét - olvasható az IDC jelentésében. Jóllehet az újfajta számítástechnika még gyerekcipőben jár - a kutatóintézet becslése szerint az idén kevesebb mint 1 százalékkal részesedik például a teljes magyar IT-költésből -, ez az arány akár a háromszorosára is nőhet a következő négy évben. A gazdasági hatás ugyanakkor jelentősen meghaladhatja a részesedés nagyságát. Ha ezt az összeget a jelenleginél hathatósabban fordítják innovációra, az IDC becslése szerint a cloud computing (felhőalapú szolgáltatások) több mint 300 milliárd forinttal növelhetné a nettó árbevételt például a magyar gazdaságban 2009 és 2013 vége között.

- Az elmúlt húsz évben megtapasztaltuk, milyen áttörő hatása lehet az IT-alapú innovációs beruházásoknak a gazdasági növekedés ösztönzésében. Az IDC mostani vizsgálata megerősíti az eddigi elméleti kutatások eredményeit, nevezetesen, hogy az informatikai iparág jót tesz a helyi gazdaságoknak. A tanulmányban számszerűsített gazdasági előnyök segítik az országokat a növekedésben, a munkahelyteremtésben, a munkaerő hatékonyságának fokozásában és az új vállalkozások létrehozásának ösztönzésében. A nem számszerűsített, de az elméleti kutatásokban hivatkozott gazdasági előnyök pedig az adott állam egészében hozzájárulnak a produktivitás javulásához, a versenyképesség növeléséhez és a helyi innováció élénkítéséhez - vélekedik Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország vezetője.

Dinamizáló ökoszisztéma

A Microsoft-szoftvereket futtató PC-ket, szervereket, tárolókat és intelligens kézi eszközöket forgalmazó vállalatok, a Microsoft-platformokon futó alkalmazásokat író szoftverszállítók, az ilyen termékek értékesítését és disztribúcióját végző viszonteladók, valamint a Microsoft-alapú megoldásokat telepítő és üzemeltető, a Microsoft-termékekkel kapcsolatban otthoni és üzleti felhasználókat oktató, illetve a saját alkalmazásaikat szervizelő szolgáltatócégek alkotják a Microsoft ökoszisztémáját, és idetartoznak a felsorolt feladatok kombinációját végző vállalatok is. Az IDC-felmérés által érintett 52 országon belül a Microsoft ökoszisztéma (ez közel 700 ezer hardver-, szoftver- és IT-szolgáltató céget jelent), valamint a Microsoft-alkalmazásokat futtató végfelhasználók foglalkoztatják az IT-munkaerő 42 százalékát. 2009-ben ez az alkalmazotti kör hozzávetőleg 500 milliárd dollár adót fizet az államkasszába. Az ökoszisztéma beszállítói az év során több mint 535 milliárd dollár jövedelmet termelnek, és az év végéig körülbelül 180 milliárd dollárt ruháznak be helyi szinten.

A modell szerint a Microsoft egy egységnyi bevétele – legyen az dollár, forint, euró vagy font – átlagosan 8,70 egység jövedelmet generál más cégeknél. Az ökoszisztéma magyar tagjai 2009-ben összesen 234 milliárd forintos saját árbevételt generálnak, és 8,83 forintot keresnek a Microsoft magyarországi árbevételének minden egyes forintja után. Ennek eléréséhez a vállalkozások 79 milliárd forintot fektetnek be – ennek többségét itthon –, és 20 ezer embernek adnak munkát, s az informatikát felhasználó cégeknél további 30 ezer IT-szakember foglalkozik Microsoft-szoftverekkel vagy az ezekre épülő termékekkel és szolgáltatásokkal. Ezek a dolgozók az IT-területen foglalkoztatottaknak összesen 43 százalékát teszik ki, és az IT-vonatkozású hazai árbevétel 48 százalékát adják idén.