Ilyen számpárral ugyan nem hozakodhatott elő a Piac és Profit által szervezett E-Magyarország? E-kormányzat? - Múlt, jelen és a jövő elnevezésű konferenciáján Téglássy Orsolya, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, aki a dialógus nevű, az információs társadalom fejlődésének felgyorsulási tényeit felvázoló program előadójaként beszélt a hazai digitális írástudásról statisztikáiról is a szakmai közönségnek.
A tudás alapú gazdaság fejlődéséhez alapvetően hozzájáruló digitális írástudást segítő kormányzati és uniós programok valósultak, valósulnak meg, s mint ahogyan az osztályvezető ismertette is, az e-Magyarország program keretében több pályázattal találkozhatott a széles közvélemény. Így a közösségi internet-elérési pontok megvalósításához lehetett forrásokat nyerni, amiáltal a felhasználók széles köre kerülhet számítógép-közelbe, mégpedig ingyenesen. A 2006 és 2009 között a növekedés adata 14 százalék, ilyen arányban bővült a rendszeresen internetet is, számítógépet is egyaránt igénybe vevők a tábora, elsősorban a számítógéppel már rendelkezők köréből. Érdekes adat, hogy nagy a számítógéppel nem rendelkező és az internetet nem használók tábora, ők egyfajta motivációs gáttal küzdenek, s itt lehetnek bizalmi és anyagi gátak is. Egyébként az internetezéshez szükséges ismeretek elsajátításában - mutatta ki egy statisztika - a közeli hozzátartozók hatása számottevő. A digitális írástudás tekintetében a férfiak vezetnek valamelyest, s az adatok összefüggést mutatnak ki a végzettség és az informatika alkalmazása között.
Megkülönböztet az adatokat elemző osztályvezető internet-használó csoportokat. A legnagyobb kör az, amelyik az információorientált emberekkel egyenlő. A következő csoport a kommunikációorientált „fogyasztókat" sorolja egybe. A legjellemzőbb a közösségi oldalak látogatása. A vásárlás azonban nem dicséretes, a lakosság 81 százaléka még sosem élt az internet kínálta lehetőséggel.
A vállalati szféra ellátottságával elégedett a MEH osztályvezetője, adatai szerint ugyanis 83 százalék rendelkezik széles sávval, keskeny sáv 14 százaléknál van, s mindössze a vállalatok 2 százalékánál nincs internet. Az e-mail-küldés, az információgyűjtés és harmadik helyen a bankolás szerepel a cégek praxisában.
Téglássy Orsolya a fejlesztés stratégiai pilléreként említette a humán oldali programokat is. Ezen belül a kkv-k növekedését ill. digitális fejlődését indukáló akciók jelentősek igazán. Ehhez is pályázati lehetőségek álltak és állnak rendelkezésre. Az online tartalmak fejlesztésére, web-szolgáltatások további kibontakozásainak támogatására szintén mód volt az elmúlt időkben is.
Az infokommunikációs eszközök fejlesztési lehetőségeinek előmozdítása pedig az életminőség javítása érdekében számít lényeges programnak. Itt fontos „alfejezet" lehet -többek közt- pl. távmunka, távoktatás fejlesztése. (Téglássy Orsolya prezentációját innen letöltheti.)
A lépték merőben más akkor, amikor az egész Európai Unióban tapasztalható fejlődést lehet górcső alá venni. Herczog Edit EU-s parlamenti képviselő már a második ciklust tölti Brüsszelben, s ezért kellő rálátással bír a digitális adatok növekedésének integráción belüli mértéke hátterére is. Arra, hogy 10 év alatt százszoros gyarapodást mutat ki a brüsszeli statisztika. Az Európai Internet-alapítvány elnökségi tagja minőségében Herczog Edit beszámolhatott egy eredményről, 2025-ig összesítették azon döntéseket, amelyeket a parlamentnek úgymond át kell verekednie a Bizottságon, illetve hogyan is fog kinézni a digitális világ 2025-ben. A következő öt esztendőben tehát az Európai Bizottságnak a célkitűzése lesz az a jogalkotás, amelyiknek célja, hogy széles sávú internethez juthasson mindenki. Ehhez az EU költségvetési támogatásokat fog biztosítani, még akkor is, ha amúgy kicsit nehéz megmondani, kiket is lehet érteni a mindenkin. Nem piaci alapon akarja az unió a támogatást működtetni. Az európai vállalkozások fejlődésének záloga lesz a közeljövőben is a nagysebességű hálózatok kiépítése - itt piaci alapú fejlődést képzelnek el Brüsszelben, de forrásaival maga is szerepet vállal a fejlesztésben, illetve a szabályozásával is rendezni akarja a feltételeket.
Az alacsony széndioxid kibocsájtású gazdaság kialakításánál a számítástechnikának páratlanul fontos szerepe lesz - jelentette ki Herczog Edit, hozzátéve, hogy - felhasználói oldalon - a 20 százalékos energiahatékonyság javítás 40 százalékáért az úgynevezett smart-technológiák a felesősek. Másként fogalmazva, akik az alacsony széndioxid-kibocsátást garantáló eszközöket használják - legyenek akár „csak" egyszerű háztartási hűtőgépek - a digitális képességet birtokolniuk kell, hogy egyáltalán működtetni legyenek képesek a készülékeket. A számítógépes képesség, mint alapképesség vesz részt a széndioxid-kibocsátást csökkentő eszközökben - s Európa a koppenhágai csúcson ennek szószólója lesz.
A brüsszeli képviselő kitért arra, hogy a korban öregedő, s emiatt hanyatlónak is tűnő társadalom gazdasági virágzást tudott produkálni, s ez a tényező számít most is kihívásnak az EU számára. Ezen azt értette, hogy alapkészség szinten elérhetővé, használhatóvá váljanak az informatikával összefüggő technológiák a társadalom tagjai számára. Voltaképpen e Herczog Edit-féle állítás késztette az Inforum főtitkárát, Dombi Gábort azonnali „ellenkezésre", arra, hogy a tavalyi uniós pályázati források például nem szolgálták az időseknek meghirdetett képzését, családi jellegű, s szociálisan leszakadóknak ajánlott integrációs programokat.
A konferencia dialógus programja Dombi Gábor felszólalása után is nyitott maradt az európai integrációra, erről Erényi István gondoskodott. Az EU-szakértő a lisszaboni program utáni időkről adott értékelést, de mintegy felvezetésként kijelentette, az e-gazdaság kiépítésében tette meg az integráció a legkevesebb lépést. Noha egységes piacról érvelnek az EU-ban, mégsem mondható el éppen az elektronikus szolgáltatások területéről, hogy példamutatóan fejlődne. Erényi István szerint az EU-ra nem szabad csak mint támogatási pályázati forrásokat nyújtó és mint szabályalkotó „intézményére" tekinteni, ugyanis egy hatalmas, 50 milliós piac is egyben az unió. Ezért is kell „nemzetköziesíteni" a hazai informatikai eredményeinket.
Kis áttétellel ehhez a gondolatkörhöz is kapcsolódik Keresztesi Jánosnak, az IVSZ elnökének az az érvelése, hogy már hosszabb idővel ezelőtt megfogalmazódott, maga az IKT-szektor, az iparág kiemelendő a többi ágazat közül. A múlt évben - hosszabb pauza után - azonban kimondatott, hogy négy olyan húzó ággal rendelkezik az ország, amelyekre mindenképpen oda kell figyelni. Ezek egyike az informatikai, telekommunikációs iparág a gyógyszeripar, a járműipar, a logisztika mellett. Februárban vette kezdetét a teendők részletes kidolgozása, az iparpolitikai akcióterv, melyhez egyébként 70 milliárdos támogatást rendel hozzá a kormányzat, igaz, lényegében EU-s forrásokról van szó, melyek informatikai beruházásokra fordítódnak. Az emberi erőforrásra, a K+F-re, beruházás-ösztönzésre vonatkozik az akcióterv. Keresztesi János az emberi erőforrás apropóján megjegyezte, hogy 120 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban. Nyomban hozzátette, hogy a válság előtti időkben az informatika területén 5 ezer állás volt betöltetlen, az idén ugyan lehet kevesebb ez a szám, de a krach után a hiány igencsak növekedhet, akár 10-12 ezer szakembernek kínálna munkát a szakterület. Már a fejlődést gátolhatja is, ha nem lehet gyarapítani a létszámot, illetve hosszabb távon a képzési feltételeket nem sikerül javítani. A K+ F-innováció lehetőségeit kommentálva az IVSZ-elnök „csupán" azt jegyezte meg, informatikai és telekommunikációs kutatásokra az OECD-országokban 2,5-szer annyit költenek, mint gyógyszeripari, járműipari kutatásokra, fejlesztésekre. Magyarországon messze nem ez a helyzet. Hasznos lenne, hogy a kkv-k több lehetőséget, támogatást kapnának, hogy több szabadalom, innovációs eljárás megvalósításában vehessenek részt. A beruházás-ösztönzés talán legfajsúlyosabb eleme 45 milliárd forint, az a pénz, amelyik a 70 milliárdos forrásból csoportosítandó ide, s a széles sáv fejlesztésére koncentrál legnagyobb arányban.
Antonio Felizardo az a portugál születésű üzletember, aki a HungaroDigiTel Kft. élén állva szólalt fel a fórumon, arra törekedve, hogy nem cég-specifikusan igyekszik az információs társadalom fejlődéséről érvelni. Meggyőződése szerint az a legfontosabb, hogy sikerüljön odavonzani az embereket a képernyőkhöz. Ezt megfelelő alkalmazásokkal elő lehet segíteni, olyan alkalmazásokkal, amilyenek a mindennapi dolgaik intézéséhez segítik hozzá az embereket. Való igaz, a következő kapcsolódó ajánlata már egy kicsit „cégesre" sikeredett, mert az arról szólt, hogy legyen minden faluban közösségi pont, ahol a helyiek valóban hozzájutnak ügyeik internetes intézési lehetőségeihez. Mivel HungaroDigiTel Kft. műholdas cég, adott esetben könnyebb megvalósíthatóságot jelenthet a kisebb településeknek, mint például az üvegszálas technológia kiépítése.
Az E-Magyarország konferencia teljes programját itt olvashatja.
