Szombathely turizmusfejlesztési nagyprojektjeiről máshol nem is tarthatott volna előadást a Regionális Fejlesztési Holding értékesítési vezetője, mint Sátoraljaújhelyen. Az illedelmes közönség pisszenés nélkül hallgatta a számára amúgy eléggé ambivalens eszmefuttatást, s a rendezvény házigazdája, a Zempléni Európa Ház, illetve a regionális vállalkozásfejlesztési alapítvány ügyvezető igazgatója, Juhász István is azzal „tette helyre" a 400 kilométernyire lévő város idegenforgalmi programjának váratlan kelet-magyarországi bemutatását, hogy - mint mondta is az előadás végén - az övéinek is javára lehet, ha megismerik, hogyan lehet működőképes rendszerekké összehangolni fejlesztéseket...
A zempléni vállalkozóknak szánt november 25-i rendezvény amúgy két önálló részre tagolódott: Sátoraljaújhelyen ekkor avatták fel a teljesen átépített, a korábbit számos új munkahely befogadására alkalmassá tett, a kezdő vállalkozásokat immáron korszerű infrastruktúrával kiszolgáló, 100 millió forintos költséggel megvalósított inkubátorházat. A mintegy 73 millió forintot kitevő uniós és magyar állami támogatással elkészült létesítmény avatását a Zempléni Európa Ház vezetése összekapcsolta egy térségi konferenciával, mely egyfelől az észak-magyarországi Új Magyarország vidékfejlesztési program úgynevezett hármas tengelyének, valamint a helyi LEADER-progamnak a lezárult, illetve új szakaszait volt hivatott ismertetni, másfelől előadás hangzott el a térségben újabban felkarolandónak tartott turizmusról, s egyben az idegenforgalmi fejlesztések kormányzati terveiről.
Sok a hibás pályázat
Nem csupán helyi tapasztalata a vidékfejlesztési pályázatokat menedzselőknek, hogy roppant sok alaki, formai és tartalmi hibával nyújtják be dokumentumaikat a vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok. Pedig ebből az is következik, hogy elhúzódnak, lelassulnak a döntések, illetve a lehetségesnél lassabban kapnak hírt a pénzek odaítéléséről, arról, hogy a támogatott projekteket elindíthatják. Az viszont helyben megfogalmazott tanács, hogy egyre célszerűbb elkerülni a piacon önmagukat hivatásosnak tartó, de mind inkább kóklerré váló pályázatíró vállalkozásokat, amatőr segítőket - fejtette ki Juhász István -, a szakmányban készített beadványok mind kevesebbszer mennek át a szűrőkön. Ugyanakkor a pályázatokat kiíró intézmények holdudvarában megtalálhatók már a szakmai segítséget felkészülten nyújtó egyesületek, irodák, szervezetek, melyektől a kkv-k, önkormányzatok „minőségi" támogatást kaphatnak.
Kozma Helga, Észak-Magyarországi MVH vezető szakreferense a lezárulóban lévő első pályázati ciklus befejeződését értékelve közölhette, hogy az ő régiója kérte a legtöbb támogatást az országban a turizmusra. Borsod-Abaúj-Zemplénben a mikrovállalkozások fejlesztéséért 137 pályázat kért támogatást, mégpedig 2,6 milliárd forintot, s ebből 1,9 milliárdnak már van tulajdonosa. A másik uniós pénzforrás, a LEADER első pályáztatása ugyancsak a végére ért, a zempléni térség „érdekessége", hogy az 55 település közül 50 eleve hátrányos, s az onnan befutó támogatási kérelmekre nagyobb összegeket engedélyeznek a nyerteseknek. A falumegújítási és a turisztikai „témákra" - Ogár Zoltán, Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület vezetője szerint - már nincs elérhető forrás, azaz itt különösen nagy volt a közpénzek iránti kereslet.
Stagnálni fog a hazai idegenforgalom
A Zempléni Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány nem véletlenül szorgalmazza az idegenforgalom helyi fejlesztését, a térségben működő kkv-k igen nagy számban pályáztak támogatásokért, s a legtöbb cég valóban a turizmusban látja a saját boldogulását és a zempléni hegyköznek, a tokai borvidéknek, valamint a Bodrog-köznek a reális kitörési pontját. Az önkormányzati tárca turisztikával foglalkozó szakállamtitkára is ezért lehetett az inkubátorház avatással összekapcsolt konferencia első számú előadója. Dr. Kovács Miklós, miután ismertette a legfőbb fejlesztési területeket - azaz „nevesítette" az egészségmegőrzésre, a természeti örökségek hasznosítására és a konferenciaturizmusra épülő idegenforgalmi projekteket -, arra is kitért, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv a turisztikai vonzerőt és az attrakciókat kívánja jelentősebb pénzekkel finanszírozni. Az észak-magyarországi régió 20 milliárd forintot kitevő turisztikai beruházásokat könyvelhet el, ebből 14 milliárddal az egyes idegenforgalmi nevezetességek vonzerejét igyekeznek fokozni.
A szakállamtitkár nem jósol fellendülést jövőre, de a hazai turizmus érdekeltjei a stagnálással - tovább már nem csökkenő számú vendéggel - számolhatnak, s Európában változatlanul az egy fő nyaralás lesz az uralkodó, azaz nem fogják felszabdalni szabadságukat az emberek. A 600-700 kilométeres lakhelytől való távolságok lesznek az utazási maximumok, s például az olaszokról készült felmérésből az derül ki, hogy az ő nyaralóik 2010-ben a kalandoktól távol tartják magukat, ott akarnak üdülni, ahol a megelőző egy-két évben már jártak. Az európai trendek azt is jelentik, hogy mindenütt, így nálunk is tovább nő a hazai turizmus jelentősége.
