A krízis szedi az áldozatait az EU munkaerőpiacán, és javarészt visszafordította a 2000 óta elért a foglalkoztatásnövekedést, írja a munkaerőpiaci jelentés (Employment in Europe Report). A foglalkoztatás szűkülésének terhét leginkább a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak viselik. A Bizottság szerint a hatást valamennyivel csillapította a rövidített munkaidő és más módszerek alkalmazása. Azonban bármilyen fontosak is, ezek a rövid távú intézkedések önmagukban azonban nem elegendők a sikeres kilábaláshoz: a foglalkoztatásra irányuló szakpolitikáknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átmenetre kell fókuszálniuk.
A jelentés rámutat: az európai munkaerőpiacok jelentős dinamikát mutattak ez elmúlt években, hiszen évente az európai munkavállalók mintegy 22 százaléka munkahelyet vált. Ez szemlátomást a '90-es évek vége óta zajló tartósabb emelkedés - az inaktivitásból és a munkanélküliségből a foglalkoztatásba történő átmenet - részét képezi, ami arra enged következtetni, hogy alapvető szerkezeti javulás történik a munkaerőpiacokon.
A pozitív tendenciából azonban nem minden munkavállaló részesül egyenlően. A '90-es évek óta ugyan csökkent a tartós munkanélküliek száma, a probléma azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Az utóbbi években az EU-ban az összes munkanélküli időszak közel 45%-a egy évnél hosszabb ideig tartott; ez az adat az Egyesült Államokban csupán 10%.
Zöld a jövő
A jelentés szerint az EU-nak a versenyképes alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába tett lépései fontos hajtóerőt jelentenek a munkaerőpiac szempontjából. Elképzelhető ugyan, hogy a teljes nettó munkahelyteremtés nem lesz hatalmas - hiszen az új „zöld" munkahelyek létrejötte és a meglévő munkahelyek „kizöldítése" részben más munkahelyek megszűnésével is járhat -, az ennek alapját képező szerkezeti változások azonban a munkavállalók gazdasági ágazatokon és készségtípusokon átívelő átrendeződését fogják magukkal vonni.
Az éghajlatváltozás és a hozzá kapcsolódó szakpolitikai intézkedések a Bizottság szerint jelentősen befolyásolni fogják a készségek iránti jövőbeni keresletet. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság által igényelt új kompetenciák - legalábbis kezdetben - a magasan képzett munkaerőnek fognak kedvezni. Később azonban az új technológiák piaci megjelenésével az alacsonyabban képzett munkavállalók is képesek lesznek betölteni a munkahelyeket, amennyiben megfelelő képzésben részesülnek.
A jelentés teljes szövege ezen az oldalon olvasható.
