A változások éve

A közigazgatás, a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére, az információs társadalom fejlődésére. Ma már az e-közigazgatás fejlesztése során sem az informatikai, műszaki megoldásokon van a hangsúly, hanem a hosszabb távú gazdasági-társadalmi hatások maximalizálásán. Ráadásul a befogadó e-közigazgatás területe önmagában is igen alkalmas arra, hogy eszközeivel kezelje az idősödő társadalmak kihívásait.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat az elmúlt évben körülbelül 279 millió főt tekintett rendszeres - azaz heti rendszerességű - internetezőnek az unióban, a kérdezést megelőző három hónapban pedig körülbelül 140 millióan használták az internetet e-közigazgatási szolgáltatás igénybevételére. Már ezek az impozáns számok is mutatják az e-közigazgatás fejlesztésének kiemelt politikai jelentőségét, és indokolttá teszik professzionális, komplex megoldásokat igénylő szakterületként való kezelését. Tovább a cikkhez...

A jövő közszolgáltatása

A sikerhez három dologra van szükség: egyetértésre, támogatottságra és együttműködésre. Baja Ferenc kormánybiztos államtitkár szerint az infokommunikáció területén mindez megvalósult, és az elmúlt évben számos minisztérium, szakmai és civil szervezet tett azért, hogy hozzájáruljon a tavaly lefektetett infokommunikációs stratégia megvalósulásához. Ma már közel nyolcszázezren használják az Ügyfélkaput, és háromezer önkormányzat nyitott hivatali kaput a Magyarország.hu oldalon anélkül, hogy erre törvény kötelezte volna.

Egy évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy lesz-e infokommunikációért felelős tárca nélküli miniszter. Végül nem lett, ahogyan Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára fogalmaz, nem sikerült megtalálni hozzá a politikai partnereket, bár a parlament szakbizottsága támogatta az elképzelést, amely szerinte a leghatékonyabb szervezeti forma, amely hozzá tud járulni a hazai információs társadalom fejlődési dinamikájához. Tovább az interjúhoz...

Legális trükkök

Kedvezmények, elszámolási könnyítések számítanak manapság is tényleges adótrükköknek, melyekről egykoron külön kiadványban számolt be dr. Vámosi-Nagy Szabolcs is, aki szerint a 2010-es adótörvény végre jó irányt vett.

Most éppen a gumiszerelők „trükközési szezonja" kezdődött el - utal dr. Vámosi-Nagy Szabolcs a számlaadás nélkül le- és felszerelt abroncsok üzletágára. Bár ez a népszerű gyakorlat nem adótrükk, hanem csalás. Az üzleti életből ezernyi további példával illusztrálható ugyanilyen magatartásról nem szólnak szakkönyvek. Így nem szakkönyv az sem, amelyiket legutóbb a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Közép-magyarországi Regionális Szervezete népszerűsített, s az aktuális jogszabályok mezsgyéjén haladva potom 160 adótrükköt tárt elénk. Vajon ezek a művek nem másak, mint a jogalkotóról megfogalmazott kritikák, melyről a jogalkalmazók egyik tábora, az adóhatóság nem is hajlandó nyilatkozni? Vámosi-Nagy Szabolcs az Ernst & Young Tanácsadó Kft. adószakértőjeként ugyancsak a jogalkalmazók táborába tartozik, de az üzleti szférának szolgáltatásokat nyújtva segít eligazodni a szabályok dzsungelében - őt kérdezve igyekszünk egyről a kettőre jutni a legális trükkök világában. Tovább az interjúhoz...

Gyógyírt hozó iparág

Közel hatmillió új munkahelyet és hetvenötezer új vállalkozást teremthet az IT-szektor az elkövetkező négy évben világszerte egy most publikált tanulmány szerint. A kutatás - amely azt vizsgálta, hogyan járul hozzá az informatikai ágazat a bruttó hazai termékhez, milyen szerepe van a munkahelyteremtésben, hogyan befolyásolja a foglalkoztatottságot és az új vállalkozások létrejöttét - rámutatott: nem csupán a szűken vett IT-ipar növeli a szakképzett foglalkoztatottak számát, a szoftverköltéseknek is hasonló a hatásuk.

Az információtechnológia cégekre és országokra gyakorolt hatását a kilencvenes évek óta igyekeznek számszerűsíteni a közgazdászok: hogyan növeli a szektor az ipari termelést, vagy mennyiben járul hozzá a produktivitás javulásához. Egy 2005-ös tanulmány például megállapította, hogy a technológiai iparágak a világ GDP-növekedéséből 1990-ben még csak 11 százalékkal, a 2000-es évek elején viszont már 15 százalékkal részesedtek. 2007-ben egy másik kutatás kimutatta, hogy az IT-szektor mennyire hangsúlyos a hozzáadottérték-termelésben. Ahogyan a technológia beférkőzik a hétköznapi életbe, mindinkább egyértelmű, hogy az ágazat nagymértékben befolyásolja a világgazdaság fejlődését, és meghatározó szerepet tölt be az egyes országok növekedésében és versenyképességében. Tovább a cikkhez...

Indul a Jeremie

Elsősorban az egészségügy, a biotechnológia, az informatika, az internetmédia, az alternatív energia, az energetika, valamint a szolgáltatások területén működő kis- és középvállalkozások jelentkezését várják azok a kockázatitőke-alapkezelők, amelyek saját forrásaikhoz jelentős kiegészítést kaptak az uniós Jeremie programon belül. De, mint mondják, nem zárnak ki egyéb szektorokat sem, ha innovatív induló vagy a fejlődési lépcsőn előrelépő cégekről van szó.

Elsőként Magyarországon indult el az Európai Unió 27 tagországa közül az uniós forrásokból finanszírozott kisvállalkozói kockázatitőke-program. Sorra jelennek meg a kis- és középvállalkozásoknak szóló, kockázati tőke kihelyezését célzó pályázatok, melyeket nyolc kockázati alapkezelő ír ki. A kisvállalkozásokba való konkrét tőkebeszállásokig persze rögös adminisztrációs út vezet, vezetett. Amin már túl vagyunk, illetve ez év végéig biztosan lezajlik, hogy a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. szerződik a nyertes kockázatitőke-alapkezelő cégekkel. Ezt követően nekik mintegy 30 nap áll rendelkezésre a magántőkésekkel - független pénzügyi befektetőkkel, üzleti angyalokkal, magántőkealapokkal - kötött megállapodások véglegesítésére. Az így immár ténylegesen összeállt alapok működését pedig még engedélyeznie kell(ett) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is. Tovább a cikkhez...