Egy évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy lesz-e infokommunikációért felelős tárca nélküli miniszter. Végül nem lett, ahogyan Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára fogalmaz, nem sikerült megtalálni hozzá a politikai partnereket, bár a parlament szakbizottsága támogatta az elképzelést, amely szerinte a leghatékonyabb szervezeti forma, amely hozzá tud járulni a hazai információs társadalom fejlődési dinamikájához.
- A miniszter ott van a kormányban, víziót ad, törvényeket kezdeményez, és közben erős irányítási rendszert valósít meg. A politikai erők támogatása pedig egyértelműen érzékelhető, ami ebben az esetben azt jelentette volna, hogy az Informatikai Átfogó Stratégia széles körű konszenzuson alapszik, a piaci szereplők nyugodtan követhetik. Egy stratégia megvalósulása szempontjából fontos az egyetértés és az, hogy a civil szféra, a piaci és az igazgatási szereplők látnak-e mögötte közpolitikai erőt. A siker nem csak a stratégián és a mögé rendelt forrásokon múlik. Legalább ilyen fontos, hogy a kijelölt fejlődési irányt milyen erővel lehet megjeleníteni. A tárca nélküli miniszterség ebben segített volna, de persze ki lehetett váltani. Az elmúlt évben a szakmai stratégia széles körű támogatást nyert, és viszonylag nyugodt keretek között, politikai csatározások és megosztottság nélkül biztosítottuk a terület egységes irányítását a szervezeti feltételrendszer nélkül is.
■ Arról a fejlesztési stratégiáról beszélünk, amelyet egy éve az informatika, az információs társadalom és az e-gazdaság ügyeinek egy intézménybe rendezése után fogadtak el. Mennyire volt eredményes az eltelt év?
- Tavaly még nem létezett az a törvényi keret, amely tiszta helyzetet teremtett volna az infokommunikáció területén, mára azonban lezajlott a közigazgatási törvény újrafogalmazása és a közigazgatás elektronizálása, megszületett az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény és számos résztörvény, mint például a végrehajtáshoz szükséges elektronikus tértivevényről szóló jogszabály. Számos tárcát megnyertünk, hogy lépjenek a maguk területén. A pénzügyi, az igazságügyi és a vidékfejlesztési minisztérium elfogadta a stratégia fontosságát, és megkezdte az elektronizálás lehetőségének tömegesítését, a legjobb gyakorlatok bevezetését.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal megállapodtunk az iparra vonatkozó új stratégia kidolgozásában, amelyet az infokommunikációs kormánybiztossal és az Informatikai Vállalkozások Szövetségével együtt fogadott el a kormány. Kialakítottuk tehát törvényi szinten és a meghatározó intézményi fejlesztések elindításával a stratégián alapuló közös cselekvések vázát, amelyre később ráépülhet számos intézkedés a piac, a társdalom és az igazgatás oldaláról.
■ Mit érzékel ebből a vállalkozó és az állampolgár?
- Azt mindenképpen, hogy tömegesedett az elektronikus kormányzás Magyarországon. Az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz ezerhétszáz intézmény kapcsolódott, az integrált telefonszámok száma pedig közel ötvenezer. Csak az elmúlt évben nagyságrendekkel nőtt az elektronikus kontaktusok száma. Az Ügyfélkaput közel nyolcszázezren használják, vagyis rohamosan nő az e-közszolgáltatásokat igénybe vevők köre és az igénybevétel gyakorisága. Korábban, ha az Ügyfélkapu fél napra leállt, nem foglalkoztak vele, észre sem vették. Ma egy félórás üzemszünet is hírt generál a médiában. A központi rendszeren a nyomtatványok már nem csupán letölthetők, hanem bizonyos esetekben kitölthetők, és egyes dokumentumokat továbbítani is lehet elektronikusan a hivatali kapu nyitott és így szervezeti postafiókkal rendelkező intézményei felé. Az év végére európai uniós forrásból kiépülő új ügyfélkapu-infrastruktúra mögött pedig egy még biztonságosabb központi felhordó rendszer áll majd. A kormányzati portál látogatottsága is folyamatosan nő, 2006. május elseje óta az oldalletöltések száma meghaladta a hatszázhetvenmilliót, és a látogatók közel negyvenmillió alkalommal valamilyen elektronikus szolgáltatást vettek igénybe. Az infokommunikációs területen is haladtunk. Szeptember óta működik a Fair Business - tisztességes üzlet - elnevezésű minősítő rendszer, amelynek logója a megbízható webüzleteket jelöli, egyszerűsödött az elektronikus számlázás, és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázataiban megjelent a kkv-k belső és külső folyamatainak automatizálási szándéka.
■ Tavaly azt mondta, hogy az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény az alapja az egycsatornás ügyintézésnek, például annak hogy költözéskor ne kelljen több intézményben és a közüzemi szolgáltatóknál is külön-külön személyesen regisztráltatni a lakhelyváltozást. A törvény elkészült, mégsem érezni, hogy hirtelen megugrott a számítógép mögül intézhető ügyek száma. Hol tart az egycsatornás ügyintézés?
- Ezernyi ügy intézhető; csak az elmúlt egy évben húsz-harminc százalékkal bővült a közvetlen on-line ügyintézési lehetőségek száma. Tulajdonképpen minden ügy elindítható elektronikusan, és aki igényli, a választ is on-line kapja. Az adó- és járulékfizetés teljes egészében az interneten keresztül történik, és ezzel adóigazgatási rendszerünk példaértékű a többi európai ország sorában. Ilyen az agrárügyintézés is, ahol szintén Európában kiemelkedő módon már létrejött az ügysegédi rendszer, és az elektronikus bevallás aránya meghaladja a kilencven százalékot. Az e-közszolgáltatásról szóló törvény rögzíti, hogy melyek azok az elektronikus szolgáltatások, amelyeket az Európai Unió irányelvben ír elő az országok számára. Itt is komoly előrelépés történt. Az unió adatprojektjének megvalósulása után - várhatóan 2010 első negyedében - pedig már a lakcímváltozást is elég lesz a központi rendszer felületén bejelenteni. Az egyes intézményeknél ma is lehetőség van on-line bejelentésre, de még nem egycsatornás módon. Az átvezetés nincs megoldva, ahhoz bizonyos technológiai és szabályozási feltételek hiányoznak. De nem csak a lakossági elektronikus ügyintézés területén vannak jelentős eredmények, a vállalkozások ügyintézése, az adatbázisok megnyitása is komoly fejlődésen ment keresztül. Az elektronikus cégnyilvántartás megvalósult, és Európában először Magyarországon elkészült a digitális közlöny.
■ Mindez hiába, ha sok háztartásban ma sincs internet, ahol van, ott sokszor drágán, az átlagos sávszélesség pedig nem éri el a fejlettebb országok átlagát. A hozzáférés szélesítésében sikerült lépni?
- A nagy infrastruktúrák kiépítése után kialakítottuk a Nemzeti Digitális Közmű koncepcióját, amely program célja, hogy elérhető árú, valódi - minimum hat megabit per szekundum sebességű - szélessávú hozzáférést teremtsen az ország minden területén, a legeldugottabb szegletekben is. Belátható időn belül szeretnénk felszámolni a települések kétharmadát érintő, a piac által nem kezelt infrastrukturális hiányt, ezért nagy teljesítményű, homogén optikai gerinc- és körzethálózatot építünk két ütemben, összesen 2300 települést érintve. Az első lépésben az elkövetkező másfél évben 45 milliárd forintos beruházással a tervek szerint 850 települést behálózunk. A közmű nyitott, bárki azonos feltételekkel, technológiától függetlenül igénybe veheti majd a szolgáltatásait. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény előírja azt is, hogy az internetszolgáltatóknak bizonyos távolságokon lefedési végpontot, közösségi hozzáférési pontokat kell létesíteniük. A törvény kimondja, általánossá kell válnia az elektronikus ügyintézésnek, és minden állampolgár számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjen az infrastruktúrához. Ez az első alkalom, hogy egy jogszabályban az internet közszolgáltatásként és nem csak piaci elemként jelenik meg. Csak akkor lehet az internetet a társadalmi modernizáció platformjává tenni, ha egyrészt előírjuk a technológiai feltételeket, a kötelező használatot, másrészt pedig kialakítjuk a hozzáférést és a szükséges tudásbázist.
■ Az optikaikábel-fektetés drága, ennél lényegesen olcsóbb mobiltechnológiákkal hozzáférést építeni. Miért ragaszkodnak a vezetékhez?
- Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, az EKG nem tud mobil lenni, mert ezen olyan mennyiségű adatot kell esetenként szigorúan védett módon továbbítani, ami mobilon nem lehetséges, vagy nagyon költséges. Tehát itt az adatmennyiség miatt nincs alternatívája az üvegszál-technológia alkalmazásának, nem véletlen, hogy a világon mindenütt ezt használják. Az EKG azonban csak a hivatali szereplőket köti össze, az nincs előírva, hogy ügyféloldalról ehhez hogyan kapcsolódnak. Egy önkormányzat a mobiltechnológia segítségével is csatlakoztathatja a hivatali kapuját, ez csak ár-érték arány kérdése. A jegyzői rendszer például vegyes: az EKG-részben üvegszálon kommunikál, a kistelepülések esetében pedig GPRS-t vagy mobilinternetet használ, mert az olcsóbb, és hatékony.
■ A válság hatására hozott megszorítások érintették az e-kormányzati fejlesztéseket?
- Reméltem, hogy a megszorítások nem érik el ilyen mértékben a központi rendszereket, de a radikális költségcsökkentések jelentősen szűkítették a mi forrásainkat is. Ez leginkább az elektronikus kormányzás tömegesítésére és a terjedés katalizálására fordítható összegekben érződik, vagyis a modernizáció dinamikáját és ebből adódóan a társadalmasítását fékezte le a válság. Ha például azt mondhattuk volna, hogy emeljük a papír alapú ügyintézés díját, és csökkentjük az elektronikusét, nyilvánvalóan üzentünk volna a társadalomnak, hogy ez nem csak modernebb, gyorsabb, egyszerűbb, hanem olcsóbb is. Egyes területeken - a földhivatalnál, az adóügyekben, a jegyzői rendszernél vagy a földalapú támogatásnál - kötelezővé tehetjük a használatot, máshol azonban támogatásokra és képzésekre van szükség ahhoz, hogy a használók köre bővüljön. Ezek a lehetőségek szűkültek. A modernizáció nem olcsó, és az elektronikus szolgáltatások használata új terület, nincsenek tartalékok a rendszerben. Nincsenek beágyazott struktúrák, újabb és újabb szolgáltatásokkal haladunk, de a beruházási forrásokon túl a projektek üzemi és fenntartási költségét is folyamatosan biztosítani kell. A forrásaink ma elegendőek a szabványokra és normatívákra, valamint a központi rendszer üzemeltetésére, de dinamizálásra, pályázatok kiírására nem jut. Mondok egy példát. Ha több forrásunk lenne, nem egy központi levéltárra írnánk ki pályázatot, hanem regionális levéltárakra, ahhoz kötődő egyéb szolgáltatásokra, bővebb állampolgári tárhelyekre. Persze ezeket a piac valószínűleg előbb-utóbb megvalósítja, csak bizonyára lassabban.
■ Tavaly úgy vélekedett, hogy az információs társdalom elterjedtségében van lemaradva Magyarország, mert az emberek még nem látják a hasznát. Ahhoz, hogy ez megváltozzék, szintén források kellenek.
- A civil szektorral együtt komoly előrelépést értünk el ezen a téren. A Közösségi Internetelérési Pontok, a NETrekész és a MENET pályázat sikeres programok. Az információs társadalom terjedését ugyanis „civil ügyként" hitelesebben lehet ösztönözni, mint állami közösségi programokkal. Élethelyzetekhez igazítva kell megmutatni, hogy mire jó az internet, talán ezért van, hogy az állami akciók a világon mindenhol elbuktak. A tudásformálásban a civil szféra lehet sikeres, de az állam feladata, hogy a programokhoz forrásokat generáljon, és az „internetet mindenütt mindenkinek" célkitűzés beteljesülését segítse. Az, hogy megjelent a „közszolgálatiság", radikális előrelépés.
■ Közszolgálati-e az internet Magyarországon?
- Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerint ez a helyes irány, de nem határozza meg az internetet közszolgáltatásként. Ezt még Európában senki nem mondta ki, hiszen ez a kijelentés akkor vállalható, ha valóban bármelyik állampolgár elérhető áron hozzáfér a világhálóhoz. Az én megítélésem szerint nagyon sok lépést megtettünk ezen a téren, és akár a következő ciklusban eljuthatunk odáig, hogy az internet közszolgálat legyen. Jó lenne, ha a magyar társadalom minél előbb elérne ide.
■ Apropó, következő ciklus. 2010-ben választások lesznek. Mit hozhat a jövő év?
- Sokan használják a rendszereket, a törvényeket konszenzussal hoztuk. Erre a bázisra bárki építkezhet; szerintem ezt a szakma, a piaci szereplők és a politikusok is így gondolják. Ez nem egyéni és nem kormányzati siker, hanem közös ügy. Remélem, hogy az eredményes folyamatok folytatódni fognak, hiszen a felhasználók nagy száma is ezt kényszeríti ki.
A cikk megjelent a Piac és Profit magazin decemberi számában.
A E-közigazgatás helyzetéről és lehetőségeiről még többet a Piac és Profit által rendezett E-Magyarország, e-kormányzat 2009" konferenciáról készült tudósításban olvashat, a prezentációk letölthetők a rendezvény oldaláról.
