Magyarország energiafelhasználása 1996 és 1999 között 4 százalékkal csökkent, de még így is jelentősen meghaladja az Európai Unió tagállamainak átlagos felhasználását. Az 1999-ben megfogalmazott célkitűzés szerint a gazdaság összes energiaigényének évi 3,5 százalékkal kell mérséklődnie a GDP évi 5 százalékos átlagos növekedési üteme mellett. Ha megvalósul a tízéves koncepció, Magyarország mintegy 70 milliárd forinttal kevesebbet költene energiára, azaz a jelenlegi energiafogyasztásának 7,5 százalékát takarítaná meg. Egyes szakértők szerint a jelenlegi támogatások mértéke nem lesz elegendő e célok eléréséhez.

Többféle program

A Gazdasági Minisztérium (GM) 2000-re egymilliárd forintot különített el Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatán belül, ebből összesen 910 millió forintot helyeztek ki. A Hosszú Távú Energiatakarékossági Program eredetileg nyolc területen nyújtott támogatást, ez évtől pedig tízre, és a keret is 2 milliárd forintra növekedett (amit a GM már most 3 milliárdra bővített). A Széchenyi-tervben a Lakáskorszerűsítési és Energiatakarékossági Program keretében további 3 milliárd forintot különítettek el.

A lakosság számára először 2000-ben nyílt mód, hogy a Hosszú Távú Energiatakarékossági Program kertében pályázhasson. Szerencsés esetben akár 200 ezer forint (maximum a beruházás 30 százaléka) vissza nem térítendő támogatást kaphatott valaki lakóháza energetikai korszerűsítésére. A 2000. évi állapot szerint a lakások 80-90 százalékának rossz a hőszigetelése. A pályázatra eredetileg 100 millió forint állt rendelkezésre, amit a GM saját forrásból további 50 millióval megtoldott. A program keretében tavaly 300 pályázat kedvező elbírálásával 3800 lakást korszerűsítettek.

Mint megtudtuk, a vissza nem térítendő támogatást leggyakrabban a hőszigetelés korszerűsítésére fordították a pályázók. A minisztérium a lakossági pályázatok esetében kevésbé szigorúan ellenőrzi a beruházással elért energiamegtakarítás mértékét, így valójában alig akad elutasított pályázat.

Különösen igaz ez a megújuló energiaforrások használatára való áttérés támogatására benyújtott pályázatok elbírálásánál. Az Európai Unió direktívában írja elő tagállamai számára, hogy 2010-ig a felhasznált energia 12 százalékát megújuló energiahordozó termelje ki. Ezzel szemben a hazai felhasználásnak jelenleg csak 3,5 százaléka ered ilyen forrásból. Éppen ezért 2000-ben, amikor egy pályázatra mindössze 2 millió forint volt kiutalható (ma már a plafon 35 millió), mégis megépült a kulcsi és az inotai szélerőmű, egyenként 50 millió forintos támogatással. Még így is csak összesen 107 millió forintot utalt ki a GM ilyen céllal (igaz, az eredeti keretet 7 millióval túllépve).
Idén a lakossági pályázatok esetében 500 ezer forintra nőtt a plafon összege, de a támogatás mértéke továbbra sem haladhatja meg a beruházás értékének 30 százalékát.

A módosítás ellentmondásai

Az idei módosított támogatási rendszerben nem mindenki jár jól. Bár ma már a korábbi kedveszményes hitelek helyett vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, és bővült a megpályázható projektek köre is, a lakosság egy rész mégis rosszabbul járt.
Az Energia Program keretében csak a hagyományos építésű lakások és a 10 lakásosnál kisebb panelházak pályázhatnak. Akik tízlakásosnál nagyobb panelházban laknak, azok jelen pillanatban egyedileg nem tudnak sem hőszigeteléshez, sem nyílászárók cseréjéhez támogatást kapni. Ez évtől ugyanis ez átkerült a lakásprogram keretébe, és megváltozott a kiírás feltétele. Ma már egy épületegyüttes (háztömb) csak közösen adhat be pályázatot. A Panel Program célja, hogy a lakások a korszerű hőszabványnak megfeleljenek, amihez lakásonként maximum 400 ezer forint támogatás adható. Ezt az önkormányzatnak kellene további 400 ezer forinttal támogatnia, a fennmaradó részt pedig a lakóknak saját erőből fedeznie. Azonban a lakások egyedi pályázati lehetősége megszűnt, az önkormányzatnak kell pályáznia.

Kihasználatlan keret

Ilyen feltételek mellett a programban elkülönített 3 milliárd forint kihasználatlan maradt. A minisztérium szakértői szerint az ily módon látszólag kevésbé hatékony támogatás valójában hosszú távon nagyobb lehetőségeket rejtene.
A világ sok nagyvárosában zajlott le hasonló támogatás mellett a lakótelepek rehabilitációja, indokolják a döntést a Gazdasági Minisztériumban. De ott, a Piac és Profit tudomása szerint, többnyire az önkormányzatok költségvetésében volt erre a célra keret, mivel a szóban forgó lakások többségükben bérlakások voltak (és maradtak). A finanszírozásra kényszerülő magyar önkormányzatokat azonban az idei változás ugyanolyan váratlanul és felkészületlenül érte, mint a lakótelepek lakóit.