Amikor tavaly ilyenkor a Nasdaqon meredeken emelkedtek az árfolyamok, sokan rázták a fejüket, hiszen a drágulás mértéke indokolhatatlan volt. Ráadásul a befektetők a túlhevített piacon a rossz hírek ellenére és csillagászati árszinteken is csak vásároltak, vásároltak. A hangulatot jól jellemzi, hogy bár a tőzsdék általában negatívan értékelik, ha megdrágul a cégek hitelhez jutása, az amerikai befektetők szinte minden egyes kamatemelést megünnepeltek azzal, hogy lám, ismét csökkent az esélye egy következő szigorításnak.

De ez már régen volt, mintegy tíz hónapja. Mert ezt követően a múlt év már az árfolyamok szinte folyamatos esésével telt. Majd a Nasdaq Composite indexe 5000 feletti csúcsok után, év végén 2500 pont környékén stabilizálódott. Ez viszont felvetette a kérdést, hogy 2001-ben van-e esély a trendfordulóra, emelkedésnek indulhatnak-e az árfolyamok a Nasdaqon, vagy sem.

Pró és kontra érvek

A legalaposabb elemzők is különböző választ adnak a feltett kérdésre.
Az tény, hogy – főként a tavalyelőtti és tavalyi kamatemelések hatására – az amerikai gazdaság növekedése az idén jelentősen csökken. Mindössze 2-3 százalékos GDP-növekedést várható, sőt akadnak, akik ennél is kisebbre számítanak. A cégeredményekkel kapcsolatban is soha nem látott mértékben csökkentek a várakozások, mégpedig néhány hónap alatt: míg októberben még közel 15 százalékos eredménybővülést várt a piac az S&P 500-a indexben szereplő cégektől, addig ma már ennek alig felére számít. Lehet, hogy az ezret is eléri azoknak a cégeknek száma, amelyek a várakozásoknál gyengébb eredményre figyelmeztetik a befektetőket. A kérdés az, hogy a részvénypiac vajon „beárazta-e” már a zuhanó profitú vállalatokat, a sötét makrokilátásokat, vagy még nem. Továbbá az, hogy az amerikai jegybank, a Fed kamatcsökkentési lépései elegendőnek bizonyulnak-e ahhoz, hogy ismét stabil növekedést generáljanak az amerikai gazdaságban.

Biztató, hogy alig több mint másfél hónappal azután, hogy az amerikai vezetők az inflációs veszélyt nevezték meg a legfőbb problémának – ez ugyanis egy kamatemelés lehetőségét vetíti előre –, a Fed a kamatok csökkentését jelentette be, mégpedig teljesen váratlanul, a témát általában tárgyaló Nyíltpiaci Bizottság két ülése között, január elején. Erre a Nasdaq 14 százalékos, rekordemelkedéssel reagált, hogy azután újból lehiggadjanak a kedélyek és visszatérjenek az árak a korábbi mélypontok közelébe. De csak a közelébe, és sokak szerint ma ez a lényeg!

Technikai-pszichológiai tényezők

Mivel fundamentális módszerekkel szinte lehetetlen meghatározni az új gazdaság cégeinek az értékét, a tőzsdén az árfolyamokat főként a technikai-pszichológiai tényezők mozgatják.

Az értékelés nehézségére jó példa a Yahoo! körüli bizonytalanság. Néhányan úgy gondolják, hogy a csúcshoz képest több mint 80 százalékkal visszaeső árfolyam már jó vételi lehetőséget jelent, mivel a cég olyan pozíciókat épített ki az internetes tartalomszolgáltatás területén, amelyekből sokat nem tud elveszíteni, ráadásul a várakozások szerint az idén és jövőre is várható kedvezőtlen körülmények ellenére stabilan nyereséges lesz, ami nem sok versenytársáról mondható el. Mások szerint a nagy zuhanás után is túlértékelt a Yahoo!, mivel a növekedési potenciálját elvesztő részvényért nem szabad az idei évre várt egy részvényre jutó nyereség hatvanszorosát megadni, legjobb esetben is csak 30-40-es P/E (árfolyam/nyereség) a reális.

Összességében nézve tehát az új gazdaság papírjainak árfolyamába még ma is beépül az átlag feletti növekedés okán kapott prémium, s ha ez elvész, az iszonyatos zuhanást okozhat az adott részvény piacán. Több elemző úgy véli, a következő hónapokban csökken a fundamentumok jelentősége a piacon. A Fed kamatcsökkentéseinek hatására legalább fél évet kell várni, így legkorábban az új év végén derül ki, hogy a vártnál gyorsabb gazdasági lassulás után mi következik. Ismét elindul-e a növekedés, vagy tényleg recesszióba süllyed a tíz éven át szinte megállíthatatlanul száguldó amerikai gazdaság.

Csakhogy addig is lesz tőzsdei kereskedés, amíg ez kiderül. Úgy látszik, jelenleg 2500 pont körüli az a szint, amely alatt már nem szívesen adnak el a befektetők, bízva abban, hogy a kamatcsökkentések meghozzák a kívánt hatást. Ha pedig ez a nézet elterjed a körükben, az jót tesz a Nasdaqnak, hiszen a kamatcsökkentés az átlagnál kedvezőbben hat – a pénzügyi szektor mellett – a távközlési és a technológiai részvényekre is.

Most mind a technikai tényezők, sőt mind a befektetői pszichológia alapján is emelkedés készül a technológiai piacokon: a Nasdaq egymás után háromszor esett 2500 pont alá, majd emelkedett gyorsan a fölé, egyre nagyobb forgalom mellett. Sőt január második hetében hosszú idő után először fordult elő, hogy sokkal jobb hetet zárt, mint a Dow Jones iparindex vagy az S&P 500-a mutató.

Mit csinál Európa?

A 2001-es év egyik nagy kérdése lehet, hogy az amerikai piacokat sokszor hű kiskutyaként követő európai börzék képesek lesznek-e többé-kevésbé függetleníteni magukat a tengerentúli fejleményektől. Elemezők szerint ugyanis egy évtized után először idén fordulhat elő az, hogy az európai növekedés meghaladja az amerikait, és ez igaz a cégeredmények változására is. Elméletben tehát az európai tőzsdéknek jól kell szerepelniük 2001-ben, de hogy ez a gyakorlatban is megvalósul-e a bizonytalan amerikai kilátások mellett, majd kiderül. Persze ha a Nasdaq valóban képes a közeljövőben kissé magára találni, az egyértelművé teheti az európai tendenciákat is.

Ács Gábor

*
Három a magyar igazság

A budapesti részvénypiac speciális helyzete miatt anélkül követte tavaly a Nasdaqot, hogy az új gazdaság társaságainak számottevő hatása lenne a BUX mozgására. Ennek az az oka, hogy a Matáv a tengerentúlihoz hasonló módon vesztette el növekedési prémiumát, és feleződött meg az árfolyama. A távközlési óriás részvénye pedig a tmt (telecom-média-technológia) szektorhoz tartozik, emellett a BUX-kosár legsúlyosabb tagja.

A valódi hazai technológiai papírok igen gyászosan szerepeltek az utóbbi hónapokban. A Synergon piaca azt követően omlott össze, hogy volt vezérigazgatóját adócsalás vádjával őrizetbe vették, s az már csak a hab volt a tortán, hogy a cég harmadik negyedéves eredménye minden várakozástól elmaradt. A Graphisoft a január elejét megelőző néhány hónapban 3000 forint körüli áron cserélt gazdát, azonban az év elején profit-warningot (warning magyarul figyelmeztetést) adott ki a társaság: ebben felhívták a befektetőket, hogy a cég 2000-s eredménye elmarad saját terveitől, s így a várakozásoktól is: az előzetes számok alapján 32 millió eurós árbevétel mellett 4,7 milliárdos lett az üzemi eredmény. A piac igen dühösen reagált a bejelentésre: egy hét alatt 25 százalékot meghaladóan zuhant az árfolyam, a 2000-es tervektől való elmaradás mértékénél jóval többet. A 2300 forint körüli szinteken élénkült csak meg a vételi oldal.

Tavaly év vége óta van egy harmadik technológiai részvény is a tőzsdén, nem is akármilyen, igazi internetes: az econet.hu. Apró szépséghibája, hogy nem saját jogán, hanem egy, a tőzsdekényszer által a BÉT-re került és ott régóta vegetáló kárpótlásijegy-hasznosító, a Virginia bőrébe bújva jelent meg a parketten. Gazdálkodásáról egyelőre alig van használható nyilvános információ, részvényének piaca pedig igen illikvid, a kezdeti lelkesedés lelohadtával alig-alig születik csak rá kötés.