- Küzdelmes néhány évet tudhat maga mögött a Budapesti Árutőzsde, a BÁT. A töretlenül fejlődő piac forgalma az orosz válság után drasztikusan visszaesett, a tőzsdének anyagi nehézségekkel is szembe kellett néznie. A problémák hatására az is kiderült, hogy a tagság véleménye néhány fontos kérdésben korántsem egységes. Egyetért ezzel az értékeléssel?
- Nagyrészt igen. Az orosz válságot megelőző időszakban ugyanis valóban sorra dőltek meg a forgalmi rekordok. A devizaszekciót például akkor sokan úgy kezelték, mint olyan piacot, ahol csak nyerni lehet. A válság hatására viszont a forint árfolyama az intervenciós sáv felső széléig gyengült, a kosárügyletben utazó spekulánsok pedig hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Sokan minden pénzüket elbukták, akiknek még maradt egy kevés, azok inkább más befektetési lehetőség után néztek. Ekkor kiderült: a devizaszekcióban már nincsenek biztos nyereséggel kecsegtető üzletek, a piaci kockázat pedig jelentősen megnőtt. Ezt viszont nem sokan vállalták. A BÁT akkoriban jelentkező pénzügyi problémáinak oka a devizaszekció forgalmának drasztikus, jutalékbevételben mintegy 100 millió forintot jelentő visszaesése volt. A szekciót persze nem csak az igazi spekulánsok hiánya sújtotta. A BÁT ebből származó bevételeinek visszaesését magyarázza az is, hogy - mivel a márkát az euró váltotta fel a forint kosarában - egy-egy kosárügylet kevesebb kontraktust jelent, márpedig a BÁT-nak befizetett díj a kontraktusok számától függ. Az 1999-es év rettenetesen küzdelmes volt. A pénzügyi terv elfogadásakor az 51 millió forintos tervezett veszteség már örömhírnek számított, mert korábban úgy tűnt, hogy akár a 100 milliót is megközelítheti a hiány. A problémák hatására a tőzsde korábbi elnöke lemondott, helyét Vermes András vette át. Az új elnök a költségek minél radikálisabb lefaragását pártolta, ám törekvéseit a tagság nem támogatta; így hamarosan újra elnököt választott a BÁT. Az orosz válságot követő év végül a vártnál jobban sikerült, mert a börze veszteségét sikerült leszorítani, annak ellenére, hogy a teljes forgalom az előző évinek alig több, mint harmadát tette ki. Az ezt követő 2000. esztendő már sokkal könnyebb volt, erre már eredetileg is szerény nyereséggel számolhatott a tőzsde, amit végül túl is teljesített. A jelenlegi elnök, Kovács Attila gabonapiaci szakember, ami sokak szerint jót tett a piacnak, mert rendezni tudott több, évek óta húzódó vitás kérdést.
- Milyen évre számítanak az idén?
- Az eltelt időszak tapasztalatai alapján úgy tűnik, a terveinknek megfelelően alakul minden. A jutalékbevételeket igyekeztünk inkább kicsit alultervezni, az év egészére 46 millió forint körüli nyereséggel számolunk, csak a tőzsdei tevékenységből 200-240 millió forintot várunk. Az eddigi adatok alapján ez reálisnak látszik.
- Milyen fejlesztéseket hajtott végre az árutőzsde az utóbbi években?
- Jó néhány új termékkel bővült a paletta. 1998-ban jelentek meg a gabonaopciók, később a szója, a repce, az ammóniumnitrát és a TAX-nak nevezett takarmányindex. Ezt követte a takarmánybúza újbóli megjelenése, mert ilyen termék néhány éve már létezett. A közeljövőben kezdődik meg az úgynevezett extrabúza kereskedelme, amelynek első határideje az augusztus lesz. A devizaszekció kínálata tavaly egyhetes dollár-, euró- és jenkontraktusokkal bővült. Emellett a pénzügyi szekció végleg búcsút vett a nyílt kikiáltástól, itt már csak elektronikus rendszeren kereskednek. A gabonások viszont egyelőre délelőtt a hagyományos, délután pedig elektronikus rendszer segítségével kötnek ügyleteket. Újdonság az is, hogy sok év után végre lehetőség nyílt a közraktárjegyes teljesítésre. Vagyis a termelőknek a határidő kifutását követően nem az árut kell leszállítaniuk, hanem a közraktárjegy átadásával teljesítenek. A közraktárjegyes teljesítés ráadásul vonatkozik a hitellel terhelt jegyekre is. A közelmúltban már háromra bővült azon intézmények száma, amelyeknek a jegyeit el tudjuk fogadni.
- Korábban szó volt a két hazai tőzsde egyesítéséről. Ez végleg lekerült a napirendről?
- A következő időszak egyik legfontosabb feladata a vagyonnevesítési folyamat lezárása lesz. A tervek szerint az idei közgyűlésen meghatározzuk majd az egyes tagokra jutó vagyonrészek mértékét. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a BÁT át tudjon alakulni társasági formában működő szervezetté. Ha pedig sikerül a börzét részvénytársasággá alakítani, a piaci helyzettől és a tagság véleményétől függően akár a két hazai tőzsde egyesítése is szóba jöhet majd. Ráadásul a most folyó törvénykezési munka is hoz majd néhány változást az életünkben. Reményeink szerint sikerül elérni, hogy az árfolyamnyereség-adót ne kelljen rögtön megfizetni, hanem év végén, a veszteségekkel szembeállítva legyen elszámolható. Az új szabályok értelmében a devizaszekció tagjainak befektetési szolgáltatókká kell átalakulniuk. Ez sokkal szigorúbb nyilvántartási és adminisztratív kötelezettséggel jár majd, mint a jelenlegi helyzet. A hús- és gabonaszekció tagjait pedig árutőzsdei szolgáltatóknak hívják majd.
- A szigorítást a negatív tapasztalatok tették szükségessé?
- Nem, itt nem a tőkekövetelményekről van szó. Az árutőzsdén még az orosz válság idején sem volt brókercsőd. Bár a BÁT-os brókercégek Beva (betétvédelmi alap)-tagok, a tőzsdetagok az elszámolóházzal együtt kollektív garanciaalapot hoztak létre, amelybe szekciónként befizetéseket teljesítenek. Ha valamelyik társaság esetleg nem tudna fizetni, a károkat ebből fedeznék. Ezt az alapot azonban az árutőzsde történetében eddig csak egyszer kellett felhasználni, akkor is azért, mert az egyik tőzsdetag tulajdonosa megbukott egy másik piacon, és magával rántotta a brókercéget is. De csődről ebben az esetben sem lehetett beszélni.
- Régóta hallani arról, hogy energiakontraktusok megjelenését is tervezik. Hol tart ez most?
- Tulajdonképpen stagnál. Készítettünk tanulmányokat, a melyekben a leendő energiakontraktusok jövőjét tervezgettük, és a nemzetközi lehetőségeket is számba vettük. A piac megmozdulása nélkül azonban nehéz lépni. Az árampiaci liberalizációig nincs értelme ilyesmin gondolkozni, a BÁT csak annyit tehet, hogy igyekszik a lehető legjobban előkészíteni a terepet.

Koncz Andrea