A dotkom cégek területén tapasztalható válság nem érintette a kenyérkeresetet fürkésző vállalkozásokat. Sőt! Ezek a világon mindenhol egyre nagyobb felhasználói körre építhetik kínálatukat. Amerikában az álláshirdetések 70 százalékát az internet segítségével töltik be, a hagyományos, nyomtatott hirdetés a pozíciók 30 százalékában eredményes. Magyarországon egyelőre fordított az arány.

Ön 29–49 év közötti férfi, az ország északkeleti részéről? Akkor nagy valószínűséggel kedveli és kedvvel issza is a sört, igaz, ritkábban és kisebb mértékben, mint tette azt tíz évvel ezelőtt. És ha jön a kánikula…!

A kereskedelmi televíziózás térhódítása után most az internetes hirdetések és szolgáltatások nehezítik a nyomtatott sajtó versenyhelyzetét - összegezhető a magazinok piaci pozíciójának erősítése érdekében rendezett párizsi konferencia fő mondanivalója. Ám a magazinok mint márkatermékek értéke az olvasók még jobb megismerésével-kiszolgálásával és a megjelenő hirdetések hatékonyságának bizonyításával növelhető.

A cégek versenyképessége elsősorban a vezetők versenyképességén múlik, amit képzéssel lehet erősíteni. A tudás folyamatos megújításának kényszerében élő üzletemberek, cégvezetők ma már széles piaci kínálatból választhatnak. Az állami felsőoktatási intézmények posztgraduális képzései mellett az oktatásban vállalkozó magáncégek is helyet szorítottak maguknak a jó üzletnek bizonyuló felsőszintű továbbképzés piacán.

Nem sokkal azután, hogy kipukkadt a dotkomlufi, nem kis merészség azt állítani, hogy „az internet egészséges”. Daniel Janal – az Online marketing című kézikönyv neves szerzője – mégis így kezdte a Perfekt-Power menedzser-szemináriumsorozat keretében tartott előadását az ELTE Gömb aulájában. Ő már csak tudja, hiszen tagja volt annak a PR-csoportnak, amely megalkotta és útjára indította az America Online-t (AOL). Janal szerint a lufi kidurranása bebizonyította, hogy a hagyományos gazdaságban helytálló üzleti és közgazdasági tételek az új gazdaságra is igazak.

Megváltozott a befektetők véleménye arról, hogy könnyű-e jó szakembereket találni hazánkban. Nem, ma már nem könnyű. Különösen akkor nem, ha a cégnek műszaki végzettségű, gyártási ismeretekkel rendelkező középvezetőre van szüksége. Magyarországon a világméretekben is hiányzó informatikusok őket követve csak a másodikak a fontossági listán. A korábbiakhoz képest kevésbé van szükség az eddig irigyelt marketingesekre, és a brókerek, bankárok helyzete is bizonytalan.

Világszerte többféleképpen értelmezik a logisztika fogalmát. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ma már az egyik legkiemeltebb vállalati terület. Egy hatékonyan kialakított logisztikai rendszer komoly versenyelőnyhöz juttathatja az adott céget a piacon. Az informatikai és kommunikációs eszközök a logisztika minden ágában megkönnyítik és gyorsítják, de főként átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszik a működést.

Az elmúlt év novemberében új fejezet kezdődött a játékkonzolok történetében: Amerikában és Európában is bemutatkozott a Sony Playstation—2, és a japán gép megdöntött minden eladási rekordot a világon. Nem csoda tehát, hogy a közeljövőben több konkurens gyártó is megjelenik a maga termékével, amelyek tudásukkal és árukkal is versenyeznek majd — a Magyarországon még csak kialakulófélben lévő — piacon.

Technológiák halnak ki és születnek újjá, egyesek 10-15 éven keresztül is tartják magukat. Különösen igaz ez az audio- és a videovilágra, amelybe ezúttal belevesszük a házimozi-rendszereket, a televíziókat, a videókat, valamint a hordozható elektronikai eszközöket. A digitális lejátszás és rögzítés azonban egyértelműen terjed.

A közutakon futó járművek állapota üzleti szempontból sem közömbös, a környezeti érdekeket tekintve pedig kiemelkedő fontosságú. A legtöbb fejlett országban több szennyező anyag jut a levegőbe a kipufogócsöveken keresztül, mint a gyárak kéményeiből. Magyarországon több mint 342 ezer különféle tehergépkocsit tartanak nyilván, átlagéletkoruk 9,4 év. Közülük mindössze 10 ezer nevezhető környezetbarátnak.

2001. december 23-ával megszűntek a kizárólagosságok a magyar távközlési piacon. A liberalizáció azonban csak szimbolikusan vette kezdetét. A piaci verseny fogyasztókra nézve áldásos hatására még várni kell. Megoszlanak a vélemények arról, hogy már 2002 első negyedévében, nyáron vagy szeptemberben érzékeli-e a lakosság a változásokat. A hivatalos piacnyitást követően ugyanis a mobil- és vezetékes szolgáltatóknak számos szerződést kell megkötniük, a kormánynak az egységes hírközlési törvény alapján több végrehajtási utasítást és rendeletet kell elfogadnia, és a jogi szabályzás mellett a műszaki feltételeket is ki kell alakítani. Ezért úgy fest, hogy az új piaci rend csak 2003-ra véglegesedik.

A telített piac és a nyomott árszint miatt a közúti árufuvarozók jelentős része nem tudja kigazdálkodni a fejlődéséhez szükséges tőkét. S miközben a hazai vállalkozók a mindennapi megélhetésért küzdenek, az ország földrajzi helyzetét kihasználva egyre több nagy logisztikai szolgáltató települ ide.

Költségvetésének minden egyes dollárja mellé egy filmprodukció a forgatás helyszínén további másfél dollárt költ el. Ezért a bevételért globális verseny folyik az országok között, s ebben a versenyben hazánk alulmarad: befektetésösztönzők, adókedvezmények és megfelelő stúdió-infrastruktúra hiányában mintegy évi 200 millió dolláros üzlettől esik el.

A környezetvédelem egyre biztosabb bevételi forrás azoknak, akik környezetvédelmi termékeket és szolgáltatásokat kínálnak; és egyre tudatosabban vállalt kiadás a környezetszennyezőként számon tartott ágazatok felelősséggel gondolkodó cégeinek.

Az emberek többsége nincs arra felkészülve, hogy idegen nyelvű bázisokban adatokat keressen. Ehhez ugyanis hozzáférést kell vásárolni, ki kell választani a megfelelő adatbázisokat, keresőkérdésekkel kell operálni, és az így nyert adatok általában még mindig csak kiindulásként szolgálnak. Az infobróker viszont megrendelésre információs csomagokat állít össze.

Az építőanyag-piacot évek óta a túlkínálat jellemzi – aminek pozitív következménye, hogy a kereslet is egyre inkább a minőségi termékek felé fordul, az árak pedig csak mérsékelten emelkednek –, de megbízható kivitelezőt találni továbbra sem könnyű. Ezen próbál segíteni az országos ipartestület az úgynevezett szakmai termékismereti rendszer kiépítésével.

A bekeretezett oklevél, rajta a laikus számára talányosnak tűnő ISO felirat és az azt követő számsor megszokott, sőt elvárt designelemmé vált a cégek titkárságán vagy a vezető szobájában. A minőség hivatalos tanúsítása páratlan karriert futott be nálunk az elmúlt tíz esztendő alatt: kuriózumszerepéből kinőve mindennapi piaci tényező lett.

Nőnek vagy csökkennek-e majd Magyarországon a piacnyitás következtében az energiaárak? Mind a villamosenergia-, mind a gázágazatban 2003. január elseje az a bűvös dátum, amikortól a – legalábbis a nagyobb – fogyasztók maguk dönthetik el, melyik szolgáltatótól veszik az energiát. Az addig monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknak pedig fel kell készülniük a versenyre.

Demográfiailag hogyan jellemezhetők a mai álláskereső informatikusok? Milyen szakmai múlttal és ismeretekkel rendelkeznek? Hol, melyik ágazatban látják biztosítottnak jövőjüket? E kérdések pontos megválaszolásához empirikus adatokra van szükség. Az internetes állásközvetítő cégek adatbázisában gyűlő információk lehetővé teszik, hogy pillanatfelvételt készítsünk, s talán azt is, hogy trendeket azonosítsunk.

Talán az első olyan jogszabály született meg tavaly december végén, amely az információs társadalom miatt és annak érdekei védelmében készült. Mégis, a többi között a kéretlen elektronikus reklámlevelek küldését is szabályozó törvény igencsak vegyes érzelmeket keltett szakmai körökben.

A munkaerőpiacon is eljött a minőségi cserék ideje. De hogy az új gazdaság vállalatainak milyen képességű emberekre van igazán szüksége, azt még munkáltató és munkavállaló is csak sejti. A személyiségjegyek vitathatatlanul felértékelődtek. Korábban elég volt, ha a felsővezetők tudtak „az emberek nyelvén”, de ez ma már a középvezetőktől is elvárás. Sőt, annál fontosabb, minél inkább tudásalapú egy szervezet.

Idén az első negyedévben 18 százalékkal adtak el többet a kishaszonjárművekből a jelentős autós cégek márkakereskedői, mint tavaly hasonló időszakban. Ez még akkor is szép eredmény, ha a szakemberek véleménye szerint ennek elsődleges oka az előrehozott vásárlásokban keresendő. Új kishaszonjárművet Euro II-es motorral ugyanis már csak ez év június 30-áig lehet megrendelni a márkakereskedőknél.

Kipróbáltuk a Kia haszonjármű-családjának nagyobb tagját, a K2700 II-t, annak is a dupla fülkés, hatszemélyes, platós változatát. A K2700 II megbízható és praktikus; kőkeményen munkára született.

Az elégedetlen vásárlók 96 százaléka nem tesz panaszt, vagyis közvetlenül nem derül ki a cég számára, hogy baj van. Hogyan lehet hát felderíteni, elégedettek-e a vevőink?

Ma az apró partneri keretekben működő svájci intézményektől a multinacionális univerzális bankokig számos intézmény kínál a világban vagyonkezelést – beleértve annak minden adminisztratív, jogi és egyéb vonzatát is – a leggazdagabbaknak, egyedi igények szerint. Ez a privát banki szolgáltatás, amely lassan tért hódít Magyarországon is.

A XXI. századra a fogyasztás, a szükségletek kielégítésének zöme – és a GDP előállításának több mint a fele – a termékek, áruk világából áttolódott a szolgáltatások területére – állítja szerzőnk, a Magyar Marketing Szövetség elnöke. Az új gazdaság már ezen is túllépett. A folyamatokat pontosan követő marketing új ábécéje: a „4C” és a „4E” már csak arra koncentrál, mit keres, szeret a vásárló.

A közelmúltban átkeresztelték a hazai szállítmányozókat tömörítő szervezetet. Az új név: Magyar Szállítmányozók és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége. A hagyományos szállítmányozási szakma ugyanis jelentősen megváltozott az utóbbi évek során, többek között éppen a logisztika előtérbe kerülése miatt.

Kémeket és titkos ügynököket kellene alkalmaznunk vevőink és versenytársaink megismerése érdekében az üzleti hírszerzés során? Nem egészen. Az üzleti hírszerzés valódi jelentése a hazai üzleti életben egyelőre kevéssé ismert. A szakkifejezés ugyanis kizárólag legális csatornákon elérhető üzleti információk gyűjtésének, feldolgozásának, értékelésének és elemzésének sajátos szemléletű módszertanát takarja.

Miközben az állami egészségügy finaszírozási, szervezési és foglalkoztatási gondokkal küszködik, a társadalombiztosítás egyre nagyobb forrásait emészti fel, ám működőképessége romlik, kiépült egy merőben más felfogású, más anyagi és szemléleti alapon működő egészségügy. Nevezzük el alternatív egészségügynek. Ez az állami egészségügyi intézményekből és magánpraxist folytató magánorvosi rendelőkből, valamint a magánkórházakból és az abban dolgozó orvosokból összeálló új rendszer egyaránt alkalmazza a hagyományos orvoslás módszereit, eszközeit és a természetgyógyászat immár elfogadottá, hivatalossá vált gyógymódjait is.

Nőni vagy csökkeni fognak-e a piacnyitás következtében Magyarországon az energiaárak? – kérdeztük ez év májusi cikkünkben. Most is ezt kérdezzük. A válasz nem egyszerű.

Hogyan működik majd párhuzamosan a hatósági árszabályozás és a piaci viszonyok az energiaellátásban? Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára szerint akkor jól, ha a közüzemi szférában maradók észre se fogják venni, hogy megnyílt a villamosenergia-piac. Minden szabályozás arra irányul, hogy a szabadpiacon adott engedményeket a szolgáltató nehogy a másik oldalon akarja megkeresni – mondja.

Az új autót vásárlók hatvankét százaléka a világhálót használja autója összeállítására, illetve megvételére – egy Amerikában készített felmérés szerint. Ezzel szemben Magyarországon a gyártók egyelőre csak a minél alaposabb és részletesebb tájékoztatás céljából tartják fenn weblapjaikat. Bizonyos márkatípusok persze nálunk is megrendelhetők interneten, de az itt történő vásárlások aránya az összes eladásokon belül elenyésző.

Ami ma még szemléletváltás kérdése, holnap már a túlélés eszköze lesz – érvelnek az on-line reklámokat alkalmazó szakemberek. Azt azonban nehéz megjósolni, hogy a marketingeszköztár átalakulása lassú folyamatként vagy robbanásszerűen megy-e végbe. Egy biztos: a mai tízéveseknek, ha felnőnek, már nem lehet ugyanolyan módon eladni a mosóport, mint szüleiknek.

 

A karácsonyi időszakra összpontosul a hazai ékszer-kiskereskedők egész évi forgalmának mintegy harmada. Korábban sokat vártak a ballagásoktól is, ám ma már egyre kevésbé lepik meg ékszerrel a rokonok, ismerősök a fiúkat, lányokat. A magyar vásárlók egyébként némi késéssel követik a nemzetközi ékszerpiaci trendeket, így például nálunk most hódít a fehérarany. Az idei szezon másik újdonsága a platinából készült gyűrű és karkötő, ami nemcsak anyagában divatosabb, formájában is modernebb, mint az arany.

Az elmúlt évtizedben hazánkban jelentősen átalakult a minőségi karórák megítélése. Ma lényegesen többen értékelik a nagy múltú óragyárak csodálatos termékeit, mint azelőtt. A vevők sokkal naprakészebbek a legújabb divatirányzatokat illetően, mint az ékszerpiacon, és megjelent az a réteg is, amelyik tudatosan csak a legújabb termékeket keresi.

Csődöktől, bezárásoktól tartanak a kereskedelmi vállalatok, vállalkozások, miközben a makrogazdasági elemzők az ágazat fejlődéséről, kedvező jövő évi kilátásairól beszélnek. Igaz, egészen más helyzetben van egy nemzetközi láncolat magyarországi tagja, mint a hazai tőkével indult, mindössze egy-két bolttal rendelkező kisvállalkozás. És persze egészen más pénztárcájú vásárlókra számíthat egy autókereskedő vagy egy szórakoztató elektronikai cikkeket forgalmazó, mint egy cipő- vagy ruhaszakbolt, netán egy élelmiszer-áruház.

Vajon érdemesebb-e az interneten összeállítani magunknak egy komplett asztali számítógépet, mint boltról boltra járni, amíg megtaláljuk az elképzelésünknek megfelelőt? S ha laptopot vagy noteszgépeket keresünk? Megoldható, hogy akár egy napon belül házhoz szállítsák nekünk? Piaci körképünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A szakkiállítások általában nagyszabású, közfigyelmet felkeltő rendezvények, ám sokba kerülnek. Vajon kinek éri meg ez a beruházás, ki tudja valóban kamatoztatni e kommunikációs technológiát? És persze van még egy fontos kérdés: hatékony-e az új gazdaságban egy hagyományos eszköz, még akkor is, ha gyakran jelentős médiaeseménnyé válik?

Két, egyenként is erőpróbáló feladat vár megoldásra a cégek számára, hogy helyt tudjanak állni a piaci versenyben: növelniük kell a működés hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan csökkenteniük a költségeket. A világ számos országában, és most már hazánkban is, egyre kedveltebb és elterjedtebb megoldás erre a tevékenységek kihelyezése. Ami ráadásul a kis- és közepes vállalatoknak is elérhető.

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok fele érintett lehet abban a törvénymódosításban, amely a tervek szerint az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé kerülhet, és ha minden igaz, októberre el is fogadhatják. Mi indokolja egy 2001. évi törvény ilyen gyors felülírását?

Szinte ugyanúgy néz ki most, 2003 elején a hazai távközlési piac, mint egy évvel korábban: a Matáv továbbra is uralja a lakossági vezetékes piacot, s dominanciáját a vállalati szegmensben sem sikerült megtörni. A liberalizáció eddig elmaradt eredményeiért az alternatív szolgáltatók szerint a hatályos törvény tehető felelőssé. Most azonban újra felcsillant a remény, hogy év végére talán valóban megnyílik a hazai vezetékes telefonpiac.

A magyarországi előfizetők száma hamarosan kimeríti a hazai GSM-hálózat adta lehetőségeket. Ez ugyan két-három év távlatában újabb és újabb ügyfélcsalogató akciókat és a percdíjak csökkenését jelentheti, ám hosszabb távon kiépül a harmadik generációs hálózat, amelynek tetemes költségei nyomán újra a magasba szöknek majd a tarifák.

Minden várakozást felülmúlt tavaly itthon a kishaszonjárművek értékesítése. A szakemberek idén jóval visszafogottabb forgalomra számítanak. Lecsengtek az előrehozott vásárlások, és érezhető a várakozás, hogy mi lesz az európai uniós csatlakozás után. Nem tesz jót az eladásoknak a gazdasági környezet bizonytalansága sem. Mindezek ellenére azért a kishaszonjármű-piac bővülése folytatódik.

Tavaly karácsonykor a hagyományos kiskereskedők forgalma világviszonylatban nem volt erős, ám az on-line vásárlás minden eddiginél nagyobb csúcsot döntött. Az Egyesült Államokban a legnépszerűbb kiskereskedelmi kategória a könyv-CD-DVD hármas volt, de mégsem ez képviselte a legdinamikusabban növekvő területet.

Az elektronikus kiskereskedelem lassan elér oda, hogy valóban profitot termel, s ez elsősorban a fogyasztói szokások változásának köszönhető. Emellett az on-line üzlettel elérhető közönségnek nyújtható egyéb szolgáltatásoktól is egyre inkább haszon remélhető. A vállalatközi kapcsolatokban pedig új üzleti modell rajzolódik ki: az egyszerű adásvételi tranzakciókról az együttműködésre, a külső integrációra kerül a hangsúly.

Igen, ez már az életstílus-marketing korszaka, amikor a cégek termékek és szolgáltatások helyett viselkedési mintákat akarnak eladni, illetve amikor a márkanevek varázsának beteljesüléseként megjelent a vállalati lélek is mint új fogalom. Vannak, akik négy-öt éve mondogatják, mások most ismerik fel, hogy az üzleti kommunikációt (is) alaposan átalakították az informatikai eszközök.

A kisboltokat nem válthatja ki, ám a hipermarketek megérezhetik az on-line élelmiszer-vásárlást. Persze csak akkor, ha mind többen rájönnek: nem drágább az interneten vásárolni, mint ha mi magunk cipeljük haza a nagybevásárláskor beszerzett cikkeket, hiszen a kényelemért cserébe csak a szállítási költséget kell megfizetni.