Az oxfordi egyetemen a Blackfriars Hall vendégtanára óriási gondnak tartja, hogy Magyarországon a beruházások volumene elmarad az amortizációtól, és súlyos félreértésnek azt a vélekedést, hogy a társasági adó csökkentése növelné a magyar cégek beruházásait. A honi vállalatok 60 százaléka ugyanis veszteséges, egyáltalán nem fizet adót - tette hozzá. (Róna Péter majdnem egy éve adott interjújában a Bajnai-kormány büdzséjétől sem volt elájulva...)
A monteráris politika is egyoldalú
Hiányolta, hogy a büdzséből nem olvasható ki a kormány tényleges versenyképesség növelő stratégiája sem, amely, mint mondta az adócsökkentésnél sokkal összetettebb kérdés. Kritikával illette a monetáris politikát is, mivel úgy vélte, hogy annak hatása az inflációra kizárólag az árfolyamcsatornán keresztül érvényesül és nem hat rá az alapkamat. Kifejtette azt is: Magyarország régen elvesztette függetlenségét a tőkeköltséget és árfolyamot tekintve, ezeken a területeken ugyanis mára teljes a piaci függőség.
Péter szerint a magyar gazdaságpolitika a rendszerváltozás óta nem változott, a külkereskedelemre, az exportra épít, valójában azonban inkább csak a bérmunkán alapul. Miközben a magyar külkereskedelem volumene eléri a GDP 170 százalékát, az "exportbajnok" Németországban ez 79 százalék, a magyar export importtartalma nagyon magas, 80-82 százalék, szemben a német 38 százalékkal. A hatalmasnak tűnő magyar exportnak édeskevés a magyar tartalma, és a bérmunkadíjon kívül a leányvállalatok által megtermelt jövedelemből szinte semmi nem marad a magyar nemzetgazdaságban, ha a támogatások és kedvezmények mértékét is figyelembe vesszük - hangsúlyozta.
Adósságtermelő paradigma
Hozzátette: a statisztika szerint a külföldi tulajdonosok évente mintegy 400-500 milliárd forintot vonnak ki az országból. A választott stratégia akkor lett volna sikeres, ha a külkereskedelmi mérleg többlete ezt az összeget kényelmesen fedezte volna, de 2000 óta ez a deficit 26 ezer milliárd forintot ért el. Még a kimagaslóan sikeres tavalyi és idei külkereskedelmi többlet is csak az eddig kifizetett külföldi jövedelem harmada. Mindaddig, amíg a külkereskedelmi mérleg többlete nem éri el a jelenlegi szint háromszorosát, a paradigma adósságtermelő - hangsúlyozta.
Úgy vélte: a kihasználatlan kapacitásokat, a potenciálistól elmaradó tényleges növekedést tükröző negatív kibocsátási rés cáfolja az MNB kamatpolitikáját. Hozzátette: nincs olyan tanulmány amely vizsgálná a kamatpolitika inflációra gyakorolt hatását. Véleménye szerint a felzárkózni tudó országok sikerét a szigorú fiskális és laza monetáris politika együttese biztosította. Magyarország azonban nem ezt az utat választotta - jegyezte meg.
Hagyományos, történelmi gondnak nevezte, hogy a növekedés beindulása Magyarországon óriási importigénnyel jár, ez külkereskedelmi hiányra vezet, ami fékezi a növekedést. 100 éve megfigyelhető ez a rapszodikus ciklikusság a gazdaságban - tette hozzá. 2009-2010 kedvező külkereskedelmi mérleg alakulása, éppen a kereslet visszaesésének a gyümölcse - emlékeztetett.
Égető kérdések
Ugyancsak hiányolta, hogy a magyar statisztikai rendszer nem számol diszkrecionális jövedelmi adatot, noha ez az összeg nagyon fontos, mert ez marad a lakosság zsebében adózás és rezsi után. Ennek alakulása hat a legérzékenyebben a keresletre. A jövő évi költségvetés azonban a kereslet várható alakulásával lényegében nem foglalkozik, noha a kérdés égető - hangsúlyozta Róna Péter.
Róna Péter hibának nevezte ugyan a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrehozását és egyetértett a kormány azon céljával, hogy ennek költségvetési terhétől meg kell szabadulni, de mint mondta a választott megoldás zűrzavaros, a megtakarítások elköltésével jár és ezzel nagyon súlyos helyzetbe hozza következő évek költségvetését. A közgazdász szerint a jó megoldás a szervezetek államosítása lett volna, "ez véget vetett volna az oktalan költségvetési tehernek és biztosította volna a jogfolytonosságot a nyugdíjasoknak" - indokolta. A kormány tárgyalási stratégiáját hibáztatta azért, mert erre a lépésre kényszerült azt követőn, hogy kiderült: a hiány nem növelhető. Ha nem áll le vitatkozni a kormány az IMF-fel, el lehetett volna érni a 3,8 százalékos idei hiány lazítását - tette hozzá.
