"A Moody's leminősítésének egy napig volt hatása"

A hitelminősítések és a határidős piaci hitelbiztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása között nem látszik egyértelmű kapcsolat; a Moody's hétfői leminősítésének egy napig volt hatása, mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) általános vezérigazgató-helyettese az MTI-nek szerdán. Csak a tartós hozamváltozásoknak van érdemi költségvetési hatása, tette hozzá.

2010. december 9.

MTI

Moody's Investors Service hétfőn egyszerre két fokozattal "Baa3"-ra, a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait, fenntartva a besorolások negatív kilátását.

Jó folyamatok és nem szeretett döntések

Arra, hogy a Moody's lerontotta Magyarország besorolását, ráadásul negatív kilátásokkal, Járai Zsigmond a Duna TV Közbeszéd című műsorában úgy reagált: annyira azért nem rossz a gazdaság helyzete, mint azoké az országoké, akikkel egy kategóriába sorolt a hitelminősítő, vagy amit a magyar államadósság kockázati felára tükröz a piacon. “Ennél lényegesen jobb irányba halad a gazdaság, komoly lépéseket tett a kormány a költségvetés konszolidációja és a bürokrácia csökkentése érdekében, valamint az adórendszer egyszerűsítése és az adók csökkentése érdekében. Ezek mind pozitívan hathatnak a gazdaságra” - szögezte le Járai, aki szerint persze történnek lépések, amelyeket “nem igazán szeret" a piac. Ezek közé sorolta a magánnyugdíjak elvonását, a Költségvetési Tanács átalakítását, vagy az ütközéseket a Nemzeti Bankkal. “Úgy tűnik, mintha ez a két csomag azonos súllyal szerepelne, miközben azt gondolom, hogy a valóságos gazdasági folyamatok sokkal nagyobb súlyt képviselnek, mint a látványelemek”- szögezte le a jegybank felügyelőbizottsági elnöke.

A Moody's lépése nyomán hétfőn mintegy 5 bázisponttal (0,05 százalékponttal) megugrottak a forint állampapírhozamok, de keddre lényegében visszaálltak a múlt pénteki szintre. Hétfőn nem volt kibocsátás, amire a bejelentés hatott volna, kedden pedig az ÁKK sikeres három hónapos diszkontjegy aukciót bonyolított. A leminősítésnek csupán a mértéke volt meglepő, a piac már számított a lépésre, és többé-kevésbé beárazta, tette hozzá Borbély László András, aki szerint a hosszú forinthozamok utóbbi hónapban bekövetkezett 80-100 bázispontos emelkedésében elsősorban nemzetközi hatásoknak, főleg az ír problémának volt szerepe.

Nincs koreláció

A hitelminősítések és a CDS-ek árazása között nehéz közvetlen kapcsolatot találni, mondta Borbély László András, például hozva fel, hogy a magyar ötéves CDS-ek jelenlegi 366 bázispontos ára jóval alacsonyabb a nálunk jobb hitelminősítésű ír vagy portugál CDS áraknál.

A hozamok rövid távú emelkedése lényegében nem hat a költségvetés kamat- és adósság-kiadásaira. Az adósságszolgálati kiadásokra érdemi hatást a hozamok tartós növekedése gyakorol, ez az éven belül lejáró állampapírok és a változó kamatozású kötvények magasabb kamatán és az új kibocsájtású kötvényekért elérhető alacsonyabb áron keresztül növeli a kiadásokat.

+1 százalék= +85 milliárd

Ha egy 1 százalékos hozamszint-emelkedés egy éven át - januártól az év végéig - fennmarad, akkor a jelenlegi kibocsátási szerkezettel számolva legfeljebb évi 85 milliárd forinttal emelheti a forint adóssággal kapcsolatos kiadásokat, becsülte a vezérigazgató-helyettes. A hatást az évi egyezer milliárd forint körüli nettó kamatkiadásokhoz kell viszonyítani.

A devizaadóssággal kapcsolatos kiadásokat a CDS árak emelkedése az új külföldi devizakötvények árazásán keresztül befolyásolhatja, ezeknél az aktuális CDS ár a kiindulópont az elvárt hozam kialakításakor, amelyre 50-100 bázispontos felár rakódik. Az ÁKK adósságszerkezetre lefektetett szabályainak megfelelően a devizaadósság harmada változó kamatozású, amelyre viszont az alacsony eurókamatok folytán minimális a kamathatás.

1000 milliárd/év

A többnyire 1 milliárd euró körüli magyar devizakötvény sorozatok a nagybefektetőknek túl kicsik, elsősorban a befektetést a lejáratig tartó végbefektetők veszik őket, elenyésző a másodlagos piaci forgalom, így a CDS árak változásának sincs érdemi másodpiaci hozamhatása. A szeptember-októberben készült jövő évi költségvetés az idei várhatóhoz hasonló, összesen 1064 milliárd forint adósságszolgálati kiadással - ezen belül 299 milliárd forintnyi devizakamat- és 753 milliárd forint forintkamat kiadással - számol. A tőke- és kamatbevételi terv összesen 59 milliárd forint, ebből 50 milliárd a forint-kamatbevétel.

Véleményvezér