A világgazdasági válság ráirányította a kormányok figyelmét arra, hogy az állami vállalatok továbbra is lényeges és stratégiai fontosságú szerepet játszanak számos ország gazdaságában.
Az állami vállalatok jelentősége kisebb azokban az országokban, ahol az állam hagyományosan másodlagos szerepet játszik (pl. az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban), ugyanakkor a világban növekvő tendencia, hogy az állam hangsúlyosan megjelenik vállalkozóként és üzleti döntéshozóként. Valamennyi országra igaz, hogy az állami vállalatok a stratégiai iparágak védelmének és az olyan infrastruktúra-elemek minőségi garanciájának a fő eszközei maradnak a jövőben is, mint a villamosenergia-termelés, az alapvető közműhálózatok és a közlekedés.
A 24 országban, tizenkétezer ember megkérdezésével végzett felmérésünk azt támasztja alá, hogy az állampolgárok nagyobb részt pozitívan vélekednek a hazájukban működő állami tulajdonú vállalatokról, annak ellenére, hogy azt gondolják, azok sem hatékonyságban, sem minőségben nem érik el a magánszektorban működő cégek eredményeit.
Az állami tulajdonú vállalatok szerepének felértékelődése
A mai bizonytalan, állandóan változó környezetben sokan újra felértékelik az állam szerepét a stabil gazdasági növekedés előmozdításában, így az állami vállalatokat is újra kell gondolni, hogy megfeleljenek a korszerű követelményeknek.
Az állami tulajdonú vállalatok különböznek a magánszektorban működő cégektől, az egyes országokban betöltött gazdasági-társadalmi szerepüket tekintve. A változás fő motorjává kell válniuk ahhoz, hogy összetett feladatuknak eleget tegyenek, mivel egyszerre kell figyelembe venniük gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat. Létezésüknek nem csak az a célja, hogy garantálják a kellő foglalkoztatottságot vagy az alacsony árakat, hiszen ezeket hatékony szabályozás útján is biztosítani lehet.
„A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben az állami tulajdonú cégek stabilitást és hosszú távú növekedést tudnak biztosítani a stratégiai iparágakban. Az állami vállalatok stratégiai személete nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti célokat és értékeket is figyelembe tud venni, így nemcsak a részvényesek, hanem valamennyi érintett (pl. munkavállalói érdekek, regionális szempontok) érdekeit felkarolja. Az, hogy az állami vállalatok a privátszektorban működő cégeknél alacsonyabb hatékonysággal működnek nem a tulajdonformának, hanem elsősorban a vállalatok igazgatási modelljeinek köszönhető.
Ahhoz, hogy az állami vállalatok sikeresek legyenek és magas szintű gazdasági, társadalmi értéket termeljenek, újra kell gondolniuk vállalatirányítási modelljeiket. Ennek lényeges eleme, hogy az állam jól informált, szakmailag felkészült és felelős vezetőket válasszon a vállalatok élére, a választás módja és a cég működése transzparens és értékelhető legyen.
Az eredményesen működő állami vállalatokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy sikerük négy pilléren alapszik: felelős és átlátható vállalatirányítási modell, világos stratégia, innovációs politika és a társadalmi felelősségvállalás."- összegezte Bindics Judit, az Ernst & Young Államigazgatási Üzletág Igazgatója.
A hagyományos irányítási struktúrák és a homályosan megfogalmazott célkitűzések miatt az állami vállalatok nehezen tudják felülmúlni a magánszektor teljesítményét. Azonban, ha gondosan odafigyelünk az irányítási rendszerre és a célkitűzésekre, akkor az állami tulajdonlás nem kell, hogy feltétlenül hátrányt jelentsen.
Az állami vállalatoknak át kell alakítaniuk vállalatirányítási modelljüket
Az állami cégeknek újra kell gondolniuk vállalatirányítási struktúrájukat. Különösen az alapszabályokat kell megújítaniuk, hogy azok valóban betöltsék szerepüket: védelmezzék valamennyi érintett érdekeit és garantálják a cég önálló gazdasági fejlődését; hozzáértő és szakképzett igazgatósági tagokat nevezzenek ki átlátható és képességekre alapozott jelölési folyamat útján; garantálják az igazgatóságok függetlenségét úgy, hogy közben lehetővé tegyék az állam számára stratégiai fennhatósága gyakorlását; olyan folyamatokat hozzanak létre, amelyek elősegítik a számonkérhetőséget és a transzparenciát.
Az egyes állami vállalatok vállalatirányítási struktúráját és stratégiáját célszerű arra alapozni, hogy a társaság kiváló teljesítményt tudjon felmutatni olyan területeken, mint a politikai befolyástól való mentesség és a szélesebb értelemben vett küldetés sikeres megvalósítása.
Úgy tűnik, nem igaz az a hiedelem, hogy az állami tulajdon szükségképpen rossz, és folyamatos alulteljesítésre van ítélve. Vannak nagyon jó példák arra, és a megkérdezettek véleménye is azt támasztja alá, hogy az állami vállalatok sikeresek lehetnek, van terük a fejlődésre, és kulcsfontosságú szerepet játszanak a társadalomban és a világgazdaságban. A magán- és az állami szféra közötti választás nem olyan egyértelmű döntés, mint ahogyan azt a sztereotípiák sugallják - sőt, még csak nem is muszáj választani egyik vagy másik mellett. A társadalom feladata az, hogy mindkét világból a lehető legjobbat hozza ki.
