- A hitelági tőkebevonás leggyorsabb lehetősége a vállalatikötvény-kibocsátás, hiszen még a legjobb projektek esetében is nyolc-kilenc hónap a bankhitel átfutása, a kötvényé pedig körülbelül három - érvel a cég vezérigazgatója, Kassai Ákos. - Ha pedig elindult az első kibocsátás, akkor az azt követők még gyorsabbak lehetnek.

- Ugye akkor, ha a piacon sikerrel jár az első kibocsátás?

- Több mint hetven százalékkal túljegyezték az első papírunkat. A tervezett több kötvénynek pedig az az oka, hogy vállalati finanszírozási stratégiaváltást hajtottunk végre. Korábban, addigi fejlődési szakaszunknak megfelelően, projektekre vett fel hiteleket a társaság, de ma már, hiszen harminc fölötti projektet valósítunk meg, alkalmasabb megoldásnak van létjogosultsága. A hitelek adminisztrációja sem a banknak, sem a vállalatnak nem optimális.

- A cég fejlődése indokolta a hitelek „lecserélését"?

- Míg korábban egy-ötmillió euró közötti beruházásokat valósítottunk meg, ma már öt-húszmillió között fektetünk be egy-egy projektbe, s nagyságrendekkel több forrásra van szükség. Természetesen nem felejtjük el a banki hitelt, de mellé felépítünk egy új finanszírozási struktúrát a kötvénykibocsátásra alapozva. A felügyelettől kapott engedély tízmilliárd forintra szól, ennyit nem tervezünk, hét-, hét és félmilliárdos programban gondolkodunk.

- A kötvényeknél célszerű az állampapír-kibocsátásra figyelni, hogyan „gondoskodnak" arról, hogy az állami szektor ne szorítsa ki a magánszektort, azaz az RFV-t?

- Az elmúlt időszakban a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése reálissá tette, hogy vállalati kötvénnyel egy közepes méretű cég a piacra tudjon lépni. A mi kötvényünkhöz hasonló lejáratú a 2014/C sorozatú államkötvény. Ennél 3,5 százalékkal magasabban bocsátottuk ki a papírjainkat, s erre a hozamlehetőségre jól reagált a piac. Elvben úgy lehet jól „belőni" a vállalati kötvényt, hogy a kockázatmentesnek számító állampapírt alapul véve más vállalatok hasonló futamidejű kötvényeinek hozamát vesszük mérvadónak. Csakhogy a közelmúltban nem volt mihez viszonyítanunk, voltaképpen úttörőnek számított a piacon a közepes méretű energetikai cég kötvénykibocsátása.

ÖNKORMÁNYZATOK: Helyhatósági optimizmus?

Most is lehet kötvényt kibocsátani, csak éppen nagyon veszélyes - állítja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Dr. Gémesi György arra válaszolt, hogy a választások után mintha megszűnt volna ez a politikától sem mentes forrásszerző helyhatósági program, s a fordítottja kezd eluralkodni: olyan fejlesztések megvalósításához sem veszik igénybe, amelyek esetében racionális és gazdaságos lenne. Gödöllő polgármestere a gazdaság stabilizálódását, a jövő évi hiány 3 százalék alá szoríthatóságát vélelmezi, s ez egyrészt az ország iránti bizalom javulását, másrészt a kötvénykibocsátás hátterének kiszámíthatóbbá válását is eredményezheti.

Miután ezeknek az értékpapíroknak hosszú a futamidejük, fontos, hogy a kibocsátó tisztán lássa a folyamatokat, beleértve a gazdasági környezet stabilitását vagy éppen a kamatfeltételeket. Gémesi György szerint az önkormányzatok még kivárnak, főleg azért, mert tudni szeretnék, hogy a települések az induló pályázatokhoz hogyan tudják az önrészt biztosítani. Azt pedig ma még nem lehet tudni, hogy az önkormányzatok hitelfelvételi és persze kötvénykibocsátási korlátozása hogyan alakul az elkövetkezőkben.

A szövetség elnöke nem tagadja, hogy a kötvények révén nyert forrásokkal az önkormányzatok egy része a működését finanszírozta, s arra is volt példa, hogy a pénzt befektették.

De helyteleníti ezt a gyakorlatot, a közpénzzel ugyanis nem lehet banki tevékenységet folytatni. A működést finanszírozó hitelfelvevő, kötvénykibocsátó önkormányzatok száma látszólag nem túl nagy, alig több, mint háromszázötven, de ebben vannak a megyék is, amelyeknél a bevétel eleve nagyon kevés, vagy nincs. Pedig előbb-utóbb megkezdődik a tőketörlesztés, a visszafizetési kötelezettség.

Gémesi György annyiban optimista, hogy az önkormányzatok kivéreztetésével járó politika megszüntetését reméli, illetve azt, hogy a központi költségvetés képes lesz rendbe tenni az önkormányzati működés pénzügyi feltételeit, s visszapótolja az onnan kivont forrásokat. Így nem lesz gond a működés finanszírozásával és a törlesztőrészletek teljesítésével.