A WTC és a turistacentrumok elleni terrortámadások, az afganisztáni és az iraki háború meg a legújabb „csapás”, az atípusos tüdőgyulladás járványa világviszonylatban súlyos károkat okoztak és okoznak a „béke üzletágának”. Így, érthetően, Európában mindenütt megnőtt az érdeklődés a biztonságosabbnak ítélt belföldi turistautak iránt. Magyarországon is egyre többen keresik a határokon belüli programajánlatokat, a kormányzat pedig számos intézkedéssel próbálja segíteni a nagyközönség és szolgáltatást adók egymásra találását.

Az új járművek értékesítését és az értékesítés utáni szolgáltatásokat érintő új uniós szabályozás haszonélvezői leginkább maguk a vásárlók lesznek, akik könnyebben kerülhetnek majd kapcsolatba a különböző márkákkal és több, magasabb szolgáltatást vehetnek igénybe – állítják az autókereskedők. Az új feltételrendszer ez év október elsején lép életbe.

Míg kormányzati oldalról a szakmai vezetők a piacnyitás első lépéseit pozitívan értékelik, addig az áramszolgáltatók, áramkereskedők és a nagyfelhasználók a hiányosságokat, gondjaikat sorolják. Amiből önmagában nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen – egy az energialiberalizációról szóló szakmai konferencián elhangzott hasonlattal élve – egészen másként számol be ugyanannak a vadászatnak a sikeréről a vadász és a nyúl.

A hazai mobilszolgáltatók szerint, ha a lakosság hetvenöt-nyolcvan százalékának lesz mobiltelefonja, akkor telítődik a piac. Mivel ez a határ igen közel van, az év elején bevetették az első direkt ügyfélszerzési módszereket. Ezek etikai és jogi szempontból is rengeteg kérdést vetnek fel.

Az építőipar az elmúlt években a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. Növekedése azonban az idén erőteljesen lassul, miután a gazdálkodói szféra építési megrendelései – a várt gazdasági fellendülés késése miatt – nem bővülnek. Ám az ágazat hosszabb távú kilátásai kedvezők.

Az életszínvonallal együtt növekvő igények s nem utolsósorban az egyre szélsőségesebb időjárás hatására az elmúlt nyolc-tíz évben nálunk is egyre népszerűbbek a klímaberendezések. A hazai piacon mintegy harminc-negyven márka közel ezer, különböző teljesítményű és kialakítású típusát kínálják a klímaberendezéseket forgalmazó cégek.

Egy alapszintű autóhifiszett is érezhetően jobb hangminőséget és -teljesítményt nyújt, mint az autógyárakban beszerelt „prémium” audiorendszerek. A forgalmazók mindenféle autótípushoz, különböző gyártmányú és típusú hifikomponenseket kínálnak, amelyek hangzását az autótulajdonos zenei ízléséhez igazítják. A világpiaci trendek nálunk is érvényesülnek, egyre kelendőbbek a multimédiás rendszerek.

A hazai vállalatok környezetvédelmi ráfordításai az inflációt meghaladó mértékben növekedtek az elmúlt négy évben, és ez a tendencia várhatóan 2005-ig folyamatos lesz. Az elsősorban az Európai Unió szigorú környezetvédelmi szabályozásai miatt véghezvitt kiadásokat a vállalkozások túlnyomórészt saját forrásaikból finanszírozzák, jósolja a GKI Gazdaságkutató Rt. közelmúltban közzétett felmérése.

Egy mai magyar vállalat életéből hiányzik ötvenévnyi organikus fejlődés. Így sokszor összemérhetetlen környezettudatos gazdálkodásuk színvonala a nyugat-európaiakéval. „Mieinknek” számítanak a hazai céget megvett külföldiek is, de az örökség hatalmát ők sem tudják megtörni egyik napról a másikra. Széles Gábor, három hazai cégcsoport első embere szerint ugyan egyre jobbak a vállalatokon belüli környezeti feltételek, de egyben viszonylagosak is: az ő cégei sem kérhetik számon bolgár vagy román vállalataiknál azt, amit itthon megkövetelnek maguktól.

A tiszaújvárosi székhelyű Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) nevének hallatán sokakban felmerül a környezetszennyezés képe. Hiszen Magyarország vezető vegyipari vállalata vegyipari benzin és gázolaj felhasználásával etilént és propilént állít elő, és ezeket kis-, közepes és nagysűrűségű polietilénné, illetve polipropilénné dolgozza fel. De egy ilyen vállalat is működhet környezetkímélő módon, amiből a természetnek is, a cégnek is csak haszna származhat.

A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületet, a KÖVET-INEM Hungáriát 1995-ben alapította meg huszonhárom vállalat. S ahogyan nő a piaci és társadalmi nyomás, azzal párhuzamosan gyarapodik az egyesület taglétszáma is. Ma ötvennyolc kisebb-nagyobb vállalat érzi úgy, hogy a részvétel számára stratégiai fontosságú.

Az 1997-ben alapított Denso Gyártó Magyarország Kft. (DMHU) 1999 óta állítja elő hazánkban a dízelmotorok egyik leglényegesebb alkatrészét, az Euro III. károsanyag-kibocsátási szabványnak megfelelő dízeladgoló pumpát.

 

Magyarországon a környezetvédelmi gyártók és szolgáltatók száma folyamatosan nő, ami nem kis mértékben a külföldi cégek befektetéseinek köszönhető. Szükség is van rájuk, hiszen fogyasztásra ösztönző világunkban egyre több hulladék, szennyező anyag keletkezik, így a megoldandó környezetvédelmi feladatok száma is egyre gyarapodik. A kelet-európai piac ráadásul üzleti lehetőségeket rejt a kisebb magyar cégek számára.

– Anyacégünk globális politikájának egyik alapelve a helyi jogszabályok és a vállalati belső előírások betartása, és ha a kettő eltér egymástól, a szigorúbbnak kell megfelelni – mondja dr. Bede Rita, a British American Tobacco (BAT) Hungary kommunikációs vezetője.

A környezetvédelemmel kapcsolatos magyar nyelvű tartalom ma már viszonylag gazdag az interneten. Igaz, az adatok frissítése néhol hagy némi kívánnivalót maga után, de a kevésbé gyorsan avuló információk, jogszabályok és tanulmányok már mindenki számára elérhetők.

Előbb-utóbb elkezd számolni a munkaadó. Egy munkahely fenntartási költsége Budapesten - négyzetméter-bérleti díj, közös költségek, fűtés-hűtés, világítás, telefon, a kommunális helyiségek bérleti díja -, szerényen számolva is, évi 800 ezer-1 millió forint között vagy a felett van. Jó volna megspórolni ebből valamennyit.

Az egyik, Magyarországon tevékenykedő vezetékes szolgáltató eljárást kezdeményezett a mobilszolgáltatók ellen a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsánál. A hatóság az ügyben idén júliusban elmarasztaló és pénzbírsággal is járó határozatot hozott. A szolgáltatók jogorvoslatért folyamodtak. Kinek van igaza?

Globalizálódó világunkban a munkavégzés is globálissá válik, és megjelennek a tudásukat a világ bármely részén eladni képes munkavállalók. A munka a termelés legrugalmatlanabb tényezőjéből a legrugalmasabbá vált. Hazánkban csupán körülbelül egyszázalékos a távmunkások aránya. Még.

A nemzetközi elemzések szerint a munka olyan mértékben veszti el helyhez kötöttségét, hogy a cégeknek a technikai lépéstartáson kívül új vállalatvezetési stratégiákkal is szembe kell nézniük. A jelek szerint eddig az Egyesült Államok mellett az észak-európai országok barátkoztak meg legjobban az új gazdasági-társadalmi jelenséggel.

A távmunkában dolgozókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a munkaadó épületében, annak helységeiben foglalkoztatottakat. Az Európai Unió szigorúan előírja ennek az alapelvnek a betartását. A távmunka mégis bőven ad munkát a jogászoknak, hiszen nemegyszer speciális kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A távmunka megjelenése jelentős pszichológiai következményekkel is jár. Ezeket a vállalatvezetési stratégiák nem hagyhatják figyelmen kívül. Barta Ágnes pszichológussal, a Matáv Oktatási Igazgatóság szervezetfejlesztési tanácsadójával arról beszélgettünk, hogy az új foglalkoztatási struktúra milyen személyi feltételeket követel meg.

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő IT-ágazata a vállalati portálok építése. Magyarul is megjelentek a legnagyobb cégek intranet site-jai, és a kisebbek is hajlamosak az átlagosnál intelligensebb weboldalukat portálnak nevezni. Amivel mindenki egyetért: a jól felépített vállalati portál – legyen az korlátozott hozzáférést is lehetővé tévő intranet és extranet site, vagy csak publikusan elérhető internet site – növeli a hatékonyságot, kiküszöböli a többszörös munkavégzést, és csalogató a nagyközönség számára.

Az érdekképviseletek örök dilemmája, hogy kit is kell képviselniük. A versenyképes vállalkozásokat, vagy a láthatóan nem életképeseket – mondja Dittel Gábor, a NiT-Hungary ügyvezető főtitkára. Ma még főként az utóbbiak miatt sürgetik a kormányzati támogatást, az átmeneti piacvédelmet, a dráguló autópályák olcsóbb használatát.

Alakul a logisztikai piac, formálódnak a vevői igények. A nagy magyar cégek háromnegyedének van írott logisztikai stratégiája, harmaduknál létezik erre külön szervezet, és többségük egyetért azzal, hogy a logisztika szerepe hatalmas a vállalati sikerben, és egyre elfogadottabb vállalati értékteremtő funkció.

Várhatóan ugrásszerűen növekszik az olyan vállalatok száma, amelyek átadják üzleti folyamataikat az ügyfélszolgálatra specializált cégeknek. És bár a kiszervezés mint megoldás nem új, a tartalma mélyebb és a szolgáltatások köre minden eddiginél tágabb lesz.

Szerencsésnek érezhette magát minden autórajongó és autóvásárlás előtt álló, aki kilátogatott a 60. Frankfurti Autószalonra, mert idén a jelentősebb európai és japán gyártók a kiállításhoz hangolták autópremierjeiket, és összes koncepciómodelljüket elhozták. Ám nemcsak a csodálatos autókkal lehetett ismerkedni, hanem a beléjük épített korszerű technológiai rendszerekkel, mérnöki bravúrokkal is. Frankfurtban az autóipar egyértelmű fejlesztési irányt mutatott: az ember, az ő kényelme, biztonsága és a 21. század információra épülő világa, a környezettudatosság került előtérbe.

Bár a magyar autósok is nagy érdeklődéssel figyelik a Frankfurti Autószalon újdonságait, a realitás az, hogy a hazai eladások zöme a kis- és középkategóriás autóknál összpontosul. Ám évről évre átlagosan 20 százalékkal több személygépkocsit adnak el Magyarországon, s a növekvő tendencia folytatódni látszik annak ellenére, hogy számos ország és iparág a világban és Európában is gazdasági recessziót él át. Mi az oka annak, hogy a magyarok autóvásárlási kedve egyre fokozódik?

Szülők, barátok, senki nem tudhat semmiről. Ahogyan arról is csak nagyon kevesen, hogy hazánkban nem egy szépségkirálynő, év arca dolgozott vagy dolgozik escortszolgálatnál, jobb pénzkereseti lehetőség híján. Hoszteszkednek, üzletembereket kísérnek, modellkednek. Vagy valami egészen más is belefér? A piacelemzéshez segítségünkre lévő informátorok nevét ezúttal, az ő védelmükben, nem írjuk le. Az itt leírtakat alátámasztó adatok zömét egyébként bárki leszedheti az internetről.

A klasszikus – azaz a tévé-, a sajtó-, a rádió- és a közterületi – reklám a legtöbb márka esetében továbbra is erőteljesen fejlődik, miközben a technikai fejlődés, a felgyorsult élet megváltozó kommunikációja magával hozta a reklámtartalmak átalakulását is. Másra vagyunk fogékonyak, mint akár csak pár évvel ezelőtt, s másként szólíthatnak meg bennünket.

A hatályos hírközlési törvény utódjáról, az elektronikus hírközlési törvényről tárgyal a parlament, amely elődjénél szélesebb körű és szigorúbb szabályozást valósít majd meg, immár EU-konform módon. És van még egy újdonsága: a középpontjában a fogyasztók állnak. A viták azonban lapzártánkig nem zárultak le, így a törvény valós hatásában még csak reménykedni lehet.

Az Európai Unió 2010-re a világ első számú információs gazdaságává kíván válni. Ha szerves része akarunk lenni ennek a gazdaságnak, minél hamarabb fel kell töltenünk azt a szakadékot, amely nemcsak hogy fennáll a hazai és az európai színvonal között az infokommunikációs technológiák elterjedtségének és használatának terén, hanem – szemben a nálunk nemzetközi színtéren is fejlettnek számító mobiltelefóniával – a lassú fejlődés okán tovább mélyül.

Idén rendhagyó módon, tavasszal indult a vásárlási láz a szórakoztató elektronikai cikkek piacán, s a kereslet nyáron sem csökkent, sőt szeptemberben is folytatódott. A piac a tavalyihoz képest több mint 10 százalékkal növekedett, s körülbelül 130 milliárd forint forgalmat ért el ebben az évben. Az átlagnál sokkal nagyobb a forgalom mindenből, ami digitális. Különösen a DVD- és a hordozható CD-lejátszók piacán nő az érdeklődés, de mind többen keresik a digitális camcordereket és fényképezőgépeket is.

A Kárpát-medencéből is csak nyugatra néznek, északra véletlenül sem. Erre a megfigyelésére alapozta üzletpolitikáját a Budapesten élő lengyel vállalkozó. Olyannyira nyugatra nézünk, hogy szinte észre sem vesszük: a velünk együtt uniós taggá váló országok miénktől eltérő gazdaság- és adópolitikájából milyen versenyelőnyök és sajnos, mennyire komoly versenyhátrányok származhatnak.

A várakozások szerint a jövő májusi csatlakozás, a nemzetközi kapcsolatok bővülése jót tesz az amúgy is lendületben lévő hazai műtárgypiacnak. Jó üzlet lesz a magyar alkotók külföldön lévő műveit a hazai aukciókon áruba bocsátani, és az is kedvező előjel, hogy a kelet-közép-európai régióból a magyar műremekek iránt a legnagyobb a nemzetközi érdeklődés.

Az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása következtében januártól akár kellemetlen meglepetések is érhetik a kéretlen reklámlevelek küldőit: a jogalkotó az eddigi szabályozáshoz képest – amely lényegében csupán a spam küldésének tilalmát mondta ki – komoly érdeksérelem esetén többféle szankció alkalmazására is lehetőséget ad.

Még az évtized vége előtt százszázalékos lesz az energetikai piacnyitás az Európai Unióban. Vagyis nálunk is. Több száz millió ember, kis- és nagyvállalat tetszése szerint választhatja meg, hogy mely áram- vagy gázkereskedőtől, esetleg közvetlenül a termelőtől – akár importból – vásárolja-e az energiát. A hazai energiaszektor már megtette az első nagy lépést: ha csak részlegesen is, de kinyitotta a piacot. Előbb a villamos áramot szolgáltató ágazat kapta meg a törvényi felhatalmazást, majd ez év január elsejével a földgáz is olyan termék lett, amely nem csupán a közüzemi ellátás felelősétől vásárolható meg.

Vízkereszttől húshagyó keddig tart a farsangi időszak, a bálok, fesztiválok, partik és egyéb mulatságok fő időszaka. A rendezvények szervezésével foglalkozók hangsúlyozottan óvatos becslései szerint Magyarországon mintegy százötven, igen eltérő arculatú és nagyságú cég fedi le a piacot, amelynek éves bevétele három-négymilliárd forint lehet. Lapunk boldogasszony havában próbált felmérést készíteni róluk.

Oroszország közel van, s a gazdasága is dinamikusan fejlődik, így jó partner abban, hogy a vele folytatott külkereskedelmen keresztül is serkentsük a magyar gazdaságot. Hiszen Magyarországnak, hogy mielőbb felzárkózhassék az Európai Unióhoz, ugyancsak tempós növekedésre van szüksége. Az áruexportunkkal nincs gond, már fizetési nehézségek sincsenek; jó jel, hogy 2003 első tizenegy hónapjában a magyar export negyvenegy százalékkal növekedett. Egy vegyesvállalat alapításánál azonban már hitelezésre is szükség van, s az oroszországi befektetésekkel kapcsolatban még tapasztalni némi nemzetközi óvatosságot.

A projektmenedzsment nem újdonság a magyar gazdasági életben, hiszen az IT szektorban már hét-nyolc éve működnek azok a szakértőkből álló alkalmi csapatok, amelyek a feladatot, a projektet jól definiáltan, határidőre, költségkereten belül maradva, meghatározott erőforrásokat igénybe véve menedzselik a megrendelő vállalkozás, intézmény számára. Ma már mind a termékfejlesztők és -értékesítők, mind az üzletfeleik a legfontosabb partnereiknek tekintik a „hullámhegyek lovagjait”.

Mit lehet tenni egy céggel, amelyet nemcsak üzleti, hanem érzelmi alapon is kezel az emberek jó része, amelynek korábbi magas presztízse jócskán megkopott az elmúlt másfél évtizedben, s az utóbbi esztendők krónikáiban ritkaságszámban ment, ha nem negatív összefüggésben emlegették? Jelenleg, úgy tűnik, már inkább az a kérdés, mit tesznek most ennél a cégnél. Mert a közelmúlt néhány eseménye némi optimizmust ébreszthet azokban, akik a magyar légitársaságot a lassú agóniától féltették. Nem csak azért, mert a Malév komoly állami tőkeinjekciót kapott, és nem feltétlenül azért, mert csupa jó hír látott róla napvilágot. De az látszik, hogy már nem csak történnek vele a dolgok, hanem egyre inkább aktív szereplője saját történetének.

Nemegyszer heroikus küzdelmet kíván az üzletemberektől az iraki üzlet. S bár a külügyi és a gazdasági tárca a magyar vállalati közreműködők érdekében (is) hozta létre tavaly tavasszal az iraki újjáépítési irodát, túlságosan sok siker eddig nem övezte a kezdeményezéseket. Ám vannak lehetőségek, annak ellenére, hogy a projektcsomagok nagyobbrészt amerikai irányítás alatt vannak, s a magyar cégek még nem jutottak be a bűvös körbe.

A négy nagy multinacionális könyvvizsgáló-tanácsadó cég is üzleti lehetőséget lát a magyar kis- és középvállalkozóknak és az önkormányzatoknak nyújtott szolgáltatásokban. Vajon mennyire férhetnek hozzá a kkv-k és önkormányzatok a nemzetközi hálózat nyújtotta lehetőségekből és tapasztalatból szerezhető tudáshoz? Mit kínál a kisebbek számára a négy nagy, s hogyan közelíti meg az új piacot?

A tevékenységkihelyezés nem új keletű fogalom, ám a tartalma mára változott. Jelentősen módosult a kihelyezett feladatok köre, és más hatással van a vállalat életére maga az outsourcing is, amely – szoros összefüggésben a globális világ teremtette kihívásokkal – a modern vállalatirányítás egyik kulcseszköze lett, Magyarország számára pedig az újkori tőkevonzás komoly lehetőségét kínálja.

Magyarország olyan közlekedési piachoz csatlakozik május elsején, ahol a fuvarozóknak jobb feltételek között működő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező versenytársakkal kell megbirkózniuk. A hazai vállalkozóknak tehát joggal vannak aggályaik. Persze aggódnak az Európai Unió fuvarosai is: nekik azzal kell megküzdeniük, hogy a belépő országokból jövők náluk jóval alacsonyabb áron kínálják szolgáltatásaikat.

Mik is azok a spin-off cégek? Olyan innovatív kisvállalkozások, amelyeket egy egyetem vagy költségvetési kutatóhely alkalmazottai alapítanak saját kutatási eredményeik piacosítása érdekében. Ezek létrejötte azonban nemcsak a vállalkozói életformára váltó kutatót szolgálja, hanem az anyaintézményét is, amely pluszforráshoz juthat a spin-offok révén. Itthon mindeddig sem egyetemi, sem állami szinten nem volt összehangolt támogatási rendszer ilyen cégek alapításának elősegítésére.

Nem éri meg új tehergépkocsit importálni, mert ezek a járművek hazánkban a legolcsóbbak – állítják a gépjármű-forgalmazók. Május elsejétől újdonság viszont, hogy ismét behozhatók az euro 2-es teherautók és buszok az országba, amivel a javarészt elöregedett és korszerűtlen járműpark frissíthető fel.

Mintegy hárommilliárd dollár bevételt hoz Kaliforniának a Hollywoodban készülô évi kétszáz film. Amerikában a filmkészítés az egyik legnagyobb üzletág, csak a játékipar elôzi meg. Dôreség lenne ezzel összehasonlítani Magyarország számait, és bár az iparág jelentôsége a jövôben talán nô, illúzió tengerentúli összegekrôl és körülményekrôl álmodozni. Egy fiatal amerikai rendezô mégis úgy döntött, hogy nálunk szeretne dolgozni.