A JP Morgan bankcsoport befektetési és elemző részlege hétvégén kiadott új konvergencia-helyzetértékelésében azt írta, hogy Magyarország és Lengyelország esetében 2019-re, Csehország és Románia esetében 2020-ra, "vagy még későbbre" tolta ki az általa várt euróövezeti csatlakozási időpontokat. A ház az eggyel korábbi, októberben megjelent hasonló átfogó konvergencia-jelentésében még azt valószínűsítette, hogy Magyarország 2016-ban, Lengyelország és Csehország 2017-ben, Románia pedig 2018-ban válhat az euróövezet tagjává.
A JP Morgan londoni elemzői az új konvergencia-helyzetértékelésben megerősítik azt a véleményüket, hogy a közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai ciklikus fellendüléstől, mivel a cég szakértői "szoros korrelációt" látnak az európai üzleti ciklus és a maastrichti felvételi előírások teljesíthetősége között. Így egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió kialakulása jelenti a valutauniós csatlakozás csúszásának fő kockázatát - áll az elemzésben.
Hivatalos céldátum sincs
A konvergencia-elemzéssel párhuzamosan kiadott heti felzárkózó piaci összefoglalójában a JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor az általuk várt további késés elsődleges okaként említik az euróövezet perifériális tagországainak "makacs költségvetési bajait" is, amelyek miatt a cég szerint a korábban vártnál többet késhet az euró meghonosítása Közép- és Kelet-Európában.
Ebben az elemzésben a ház szakértői úgy vélekedtek, hogy a tagjelölt országokban is már csökken az euró iránti lelkesedés, miután egyes perifériális tagállamok immár kétszer is külső pénzügyi mentőcsomagra szorultak. Jelenleg sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak, sem Csehországnak nincs hivatalos eurócsatlakozási céldátuma, és a JP Morgan szerint a közeljövőben nem is várható ebben változás.
Kételyek a magyar költségvetéssel kapcsolatban
A ház szerint a három térségi ország közül még mindig Magyarországon érvényesülnek a legerőteljesebb ösztönzők az eurócsatlakozásra, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra. A GDP-arányos közadósság-ráta 60 százalékos felső tűréshatárának - vagyis az egyik csatlakozási feltételnek - a mind szigorúbb alkalmazása azonban megnehezítheti, hogy Magyarország a következő évtized vége előtt csatlakozzon az euróövezethez.
A cég szerint a magyar magánnyugdíj-pénztári vagyon "államosítása" - egyszeri tényezőként - valószínűleg a magyar közadósság-ráta csökkenését eredményezi majd, ám várhatóan ezzel együtt is felülkerekednek a költségvetési helyzet fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek, ha a kormány nem tesz intézkedéseket a strukturális jellegű államháztartási hiány csökkentésére.
Más országok helyzete
A cég londoni elemzőinek helyi forrásokból származó értesülései szerint a cseh döntéshozók "a legmagasabb szinteken" immár azt fontolgatják, hogy euróövezeti kimaradási záradékról kezdenének tárgyalásokat; Csehország cserébe anyagi hozzájárulást vállalna az európai pénzügyi mentőmechanizmusokhoz. A JP Morgan szerint nem valószínű ugyan, hogy Csehország valóban komolyan tárgyalni akarna az euróövezeti kimaradásról, ám az ügy felmerülése is jelzi "a dolgok jelenlegi állását".
Az euróövezeti - mindenekelőtt a görögországi - szuverén adósságproblémák más nagy londoni házak szerint is nehezíthetik a kelet-európaiak euróövezeti belépését.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének egy korábbi jóslata szerint a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedes jegyig" teljesítik az összes maastrichti feltételt.
