A Klíma Alap a tengerszint emelkedéséből és az aszályokból eredő (kár)költségeket finanszírozná, és vélhetően a kármegelőzést, a katasztrófákra való felkészülést is. Minél tovább várnak az országok a természeti károk annál súlyosabbak, s orvoslásuk annál költségesebb lesz, vélik szakértők.
A kiotói egyezménnyel honosították meg a klímapolitikában a szegény és gazdag országok közötti különbségtételt - mivel a jegyzőkönyvben foglalt emisszió-csökkentések a fejlett országokra vonatkoztak.
A Klíma Alap szintén e különbségtétel mentén allokálna pénzeket: a fejlett országok befizetnek, a fejlődő országok megkapják. Csakhogy a koppenhágai egyezményben nincsenek világosan lefektetve, mit jelent a "további", tehát új forrás, milyen grémium dönti el, melyik ország mekkora összeggel szálljon be, stb. Az eddigi önkéntes felajánlások a következőképpen alakultak:
- Európai Unió: a tagországok kormányai 9,64 milliárd dollárt adnak 2012-ig. Ebből 2,2 milliárd az idei összeg.
- Egyesült Államok: 3 milliárd dollár. Az USA 2010-es összegként 1,3 milliárd dollárt ajánlott a Klíma Alap céljaira, jövőre 1,7 milliárdot kíván rendelkezésre bocsátani. Ezenkívül Ausztráliával, Franciaországgal, Japánnal, Norvégiával és Nagy-Britanniával együtt 3,5 milliárdot folyósít 2012-ig erdővédelmi programokra.
- Japán: 15 milliárd dollárt ad 2012-ig.
- Norvégia: 1 milliárd dollár, hangsúlyosan az erdőirtás megállítására.
- Ausztrália: 548 millió dollár.
- Kanada: 393 millió dollár.
- Svájc: 141 millió dollár.
- Új-Zéland: 69 millió dollár.
Arról azonban nem szól a fáma, hogy a 2010-re vonatkozó ígéretek valóra lettek-e váltva, és megkezdődött-e a rászoruló országoknak a pénzfolyósítás.
